Riport: Katolnán szelek útjában

2006. május 4., csütörtök, Archívum 2003–2007

Úgy süvít-siklik át a Mezőföld felett a Nemere, mint vihar a puszta fölött. A Délorosz Alföldre Szibériából érkezik, s nálunk Criv?? néven söpri a havat a Duna alföldjén. Ennek egy ága a Nemere. Az Ojtozi-szoroson keresztül tör be Háromszékre, telet, fagyot, hóvihart hoz, s tőle fagyos a padlásokon a disznóköltség. Üzenetet is szokott hagyni, sokszor ,,kipergeli? a hótakaró nélkül maradt őszi vetést. Nem egy olyan folt van a mezőföldi határban, ahol ez a szél söpörte tova a havat, hidege ártott a vetésnek. A Nemere kontójára írják a kertészeti szakemberek, pomológusok, hogy a közeli város mellett csak fóliákban lehet primőröket termelni, hogy - a májusi fagyok miatt - egyik-másik évben gyenge a gyümölcstermés. Régi leírások tanúskodnak arról, hogy régen nagyobb úr volt ez a szél, utóbb mintha vesztett volna erejéből.
Pillantás a mezőre
Az első a mező mai képe. Szépségében öröme telik az embernek, s ahhoz nem fér kétség, hogy törekvő és szorgalmas a szentkatolnai gazda - állapította meg Bakk István helybeli termelő, aki úgy ismeri a katolnai határt, mint a tenyerét. Elmondta, csak ott maradt ugaron a föld, ahol állandó az árvízveszély.
A fő termény most is, s minden bizonnyal továbbra is, a krumpli - mondta. Most kezdett neki a nép a cukorrépának. Érthető: erre ad egy kis támogatást az állam, és nem olyan nagy a befektetés. Talán éppen az egyre kevesebb pénzt hozó burgonya az oka annak, hogy a termelők nem a legtökéletesebben tartják be a vetésforgót, pedig a kalászosokkal, répával, kukoricával és egyébbel lehetne úgy kedvében járni a földnek (pihentetni), hogy a burgonyára csak minden negyedik esztendőben kerüljön sor. Lassan, de kezdenek rájönni az emberek, hogy a vetésforgó be nem tartása visszavág.
A jelenlegi önkormányzat és a helyi tanács a mező, a mezőgazdasági termelés javát szolgáló határozatokat hoz, kezdve a folyamatos tájékoztatással s végezve a mezei utak feljavításának gondjával. Talán nem is tudják, hogy a régi katolnaiak, példás módon mûvelték a mezőt, s megszorító közösségi törvényekkel védték is. Erről tanúskodnak a régi falujegyzőkönyvek, melyekből az 1736-1828 közöttiek fenn is maradtak. Leírták, hogy évente újraosztották a közhatárokat, kaszálás idején tiltották a fûhordást. A határt körös-körül bekerítették, úgy oltalmazták. A mezőkre kivezető utcák végén tanorok­kapukat, határkapukat állítottak fel. 1875-ben már kisgazdaköre volt Katolnának. Sokan átvették és alkalmazták a helybeli Sinkovits-uradalom termelési módszereit. A csûrökbe bekerült terményre is annyira ügyeltek, hogy a ,,piros kakas? ellen a falunak külön tûzrendészeti szabályzata volt.
Mi lesz a vége?
Mármint a másfél évtizedre nyúló földosz­tásnak - tettük fel a kérdést az önkormányzatnál.
Kiderült, hogy a legutóbbi, a 247-es törvény értelmében megoldandó iratcsomók felét sem oldotta meg a helyi földosztó bizottság. A letárgyalt ügycsomók egy része azonban már a megyei bizottság asztalán. Katolnán ugyanis csak a szántókkal és a kaszálókkal van gond, erdővagyona nem volt a falunak. Imecsfalván és Ha­tolykán mûködik közbirtokosság. Utóbbiak éppen most osztottak járadékot. A havasokban levő Lupejben 126,5 hektár községi erdővel is rendelkezik Szentkatolna, ezzel van szerencséje. Csupán az első, a 18-as földtörvény alkalmazásának végére tettek pontot, de azt sem száz százalékban.
- Itt az a baj - részletezte Tusa Levente polgármester -, hogy gyakorlatilag sem a községközpontban, de Imecsfalván és Márkosfalván sincsen földtartalékunk. Hatolykán árterületen van 12 hektár ki nem osztott kaszáló, azt bármikor elöntheti a Feketeügy. Tizennyolc hektárnyi hasonló tartalékunk van Mar­tonfalván, és még kettő szittyszottyal, itt-ott. Ez azt jelenti, hogy a visszaigénylőknek kijár a jussuk, de csak kárpótlási listán.
- Vannak olyan települések, ahol a községi legelőből mértek-mérnek vissza földet.
- Nekünk 64 hektár legelőnk van, de én nem engedem, hogy ahhoz hozzányúljanak. A sokaknak életet jelentő, 180 fős állatállományt nem lehet megszûkíteni. Most vásároltunk a legelőre 285 zsák mûtrágyát 50 millió lejre. El is szórtuk. Tanulság számunkra néhány hozzánk tartozó falu helyzete, ahol évek óta szûkében a tehénlegelő.
Katolnán Bakk Istvánnak van számottevő, mintegy 70 fős szarvasmarha-állománya, ebből jelenleg 58 fejős. A korszerû farmról - mert a fejés uniós szinten történik - el is viszi a tejet a brassói Prod-Lacta feldolgozó cég. Azokat a tejbegyûjtőket, ahol a Covalact Rt.-nek viszik a tejet, a cég segítségével korszerûsítik, közelítik az uniós elvárásokhoz. Imecsfalván, mert az önkormányzat tulajdonában levő épületben található a csarnok, a polgármesteri hivatal 40 millió régi lej ráfordítással korszerûsítette. A juhok már a legelőkön. A helyi tanács intézkedéseivel igyekezett korlátozni a legeltetés miatt a terményekben eső károkat. A juhpásztoroknak egyenként 30 millió lejes, úgynevezett garanciapénzt kell lefizetniük. Így Martonfalvának öt juhserege van, de - mint megtudtuk - közkívánatra ebből egyet alakítanak. Aki seregével külön akar maradni, etethet a bérbe vett vagy saját parcellán, de a helyi tanács letiltja a mezei utakon való járást. Ezek ugyanis tanácsi tulajdont képeznek.
A közjó mindenekelőtt
Fülöp Barna alpolgármester segítségével pillantottunk be a község mai életébe.
- Melyek voltak azok a prioritások, amelyeket a megyei vezetőség tudtára kellett hozniuk?
- Mindenekelőtt a Mezőföldet átszelő mûút tarthatatlan állapota, amelyet ha nem javítanak fel, a RO-D Trans magán szállítócég leállítja a Katolna és Mátisfalva közötti egyetlen buszjáratát. Ki viszi majd az ingázó munkásokat és diákokat? A Márkos­falva és Martonfalva közötti szakasz romlott le a leginkább. Néhány kultúrotthon feljavítását is sürgősségi listára tettük. A katolnai annyira leromlott, hogy jobb volna lebontani. Két kiutat lát a tanács e kérdésben: megpályáztunk egy sportcsarnokot az iskola udvarára, ha ez sikerülne, azt kultúrházként is használhatnánk. Ha nem, egy csere folytán birtokunkban a volt Sinkovits-féle szeszgyár épülete, ezt szeretnénk kijavíttatni, persze, ha tudunk rá pénzt szerezni. Kiváló lenne mûvelődési otthonnak. Az épület tetejét már kijavíttattuk, mentettük a további romlástól. A falusi kultúrotthonok jobb állapotban vannak. Ebben az évben vettünk és még veszünk kényelmes székeket. Minden teremben lesz megfelelő bútorzat.
Látogatásunk alkalmával azokon az utakon-utcákon dolgoztak, ahol a burkolatot az ivóvízvezeték miatt fel kellett törni. Gidófalvi kavicsrétegből készül a töltés. Hogy a kijavított burkolatot meg tudják kímélni, az öt tonnánál nagyobb közlekedési eszközök tulajdonosait arra kötelezik, hogy segítsenek a javítási munkálatokban, ellenkező esetben kitiltják onnan. A mezei utak feljavítására is gondoltak, azok állapota szintén tarthatatlan. Az újabb törvény értelmében az önkormányzatok rendelkeznek a földadóval, ezért a tanács szeretne minden faluban rendbetenni két mezei utat. Erre grédert bérelnek.
Sminkelik a falut
Mindennapi nyelven faluszépítésnek nevezik ezt a munkát. ,,Piskótakővel? rakják ki a központi emlékpark tavaly elkészített sétányait. A költségeket az önkormányzat állja. Mélyítik-tisztítják a sáncokat, és ha a környezetvédelmi törvényeket betartják, a kertek lábján, árkok-patakok mentén suttyom­ban lerakott szemét miatt a zsebébe kell nyúlnia a törvényszegőnek. Arról van szó ugyanis, hogy a szemetet a kézdivásárhelyi Goscom-cég rendszeresen el fogja hordani a város hivatalos szemétdombjára, és ezt a szolgáltatást a lakosságnak meg kell fizetnie. A környezetvédelem nemrég tartott szemlét a községben. Kimondták a végzést: a falvak eddig használt szeméttelepeit be kell zárni, meg kell szüntetni.
Fülöp Barna a szentkatolnai római katolikus egyházközség megyebírója. Az 1330 lelket számláló anyaegyháznak Hatolykán és Martonfalván is van filiája. Ottjártunkkor a Szent Katalin tiszteletére épült templom közelében éppen a végéhez közeledett a községközpont ravatalozóházának építése. Gyûjtést is rendeztek a hívek között e célra, személyenként félmillióval járultak hozzá az egyháztagok. Bakk István, aki eddig is számos közösségi munkában segítette a települést - utak javítása, háborús emlékmû állítása -, beöntette az épület fundamentumát. Az általa fogadott munkások végezték a vakolást, amivel lehetett, a helyi tanács is besegített.
Székely kaput állítanak
Tavaly megkéstek az első Katolnai Napok megszervezésével. Ebben Kézdimár­kosfalva megelőzte Szentkatolnát, múlt évben jól sikerült falunapokat tartottak. Idén június 24-25-re tervezik a Katolnai Napokat. Közkedvelt szórakoztató programot akarnak összeállítani, és író-olvasó találkozóra is sor kerül, hisz Szentkatolnán két irodalomtanár is dolgozik: dr. Borcsa János irodalomkritikus és Jakab Julianna. Erre az alkalomra készíttetnek Torja jeles faragójával, Pethő mesterrel székely kaput, melyet a település Kézdivásárhely felőli bejáratához állítanak fel.
- Nem kenyerem az öndicséret - nyilatkozta Bakk Isván -, de van egy olyan elhatározásom, hogy mellszobrot állíttassunk Katolna jeles szülöttének, a nyelvész-tudós Szentkatolnai Bálint Gábornak. Ez turisztikai értéke is lesz a falunak. Ráfér Katolnára, mert itt is gyökeret kellene vernie már a falusi turizmusnak.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép