
A Himnusz-szobrot Anyák napján avattuk Budakeszi legmagasabb pontján, a Szarvas téren. A monumentális térplasztikai alkotás szobrászmûvésznő, V. Majzik Mária mûve, s a himnikus hatású avatóbeszédet is írónő, a Magyar Írószövetség volt elnöknője, Jókai Anna tartotta. Nők, anyák tehát az alkotók. A jó férfiak, Hargitai András úszóvilágbajnok, Farkas Gyula, budakeszi polgármestere, Lendvay Endre alpolgármester és férfitársaik asszisztáltak ,,csupán? ehhez a férfias asszonyi mûhöz-munkához, mert alkotásuk köztérre állításáért igencsak meg kellett küzdeniük a törékenynek tûnő, de ha kell, férfiasan kiállni és harcolni tudó asszonyoknak.
Nekem, a sokezres tömeg egyik alkotóelemének - a sajtóban megjelent háromezres számot ugyanis igencsak meg kell szorozni -, szóval, nekem, erdélyi embernek ez az Anyák napjához kötődő avatóünnepség azt juttatta eszembe, hogy az emlékmû ezen a napon s ezen a kis téren valamennyit helyreállított a mi anyaország-fogalmunk lecsupált becsületén. És, tekintve, hogy - sokunk örömére - nemzeti zarándokhellyé válik ez a Budán túli kis tér meg Budakeszi, a csonkaországbéliek és a határokon kívül rekedt, valamint a nagyvilágba szétszórt magyarok anyaországképét hosszú ideig a nemes és magasztos magasa felé emeli.
Erre a feltételezésre minden okunk megvan, hisz a Himnusz-emlékmûre összegyûlt 40 millió forintnyi adomány a magyar nyugdíjasok kétszáz forintos kispénzétől a módosabb emberek - köztük Nyugaton élők - adománymillióiból gyûlt össze, s amint Jókai Anna ünnepi beszédében megjegyezte: nem kilincseltek állami dotációért, pártpénzekért, ezt valóban az egyes magyar emberek ajánlották meg.
,,Kié ez a szabadtéri oltár, kié hát ez a múltat, jelent és jövendőt egymásba kapcsoló új magyar kegyhely? - kérdezte Jókai Anna. ,,Mindenkié, aki már a Himnusz első akkordjainál felemeli a fejét, kiegyenesíti a gerincét, kezét tisztelegve az oldalához szorítja, vagy imára kulcsolja templomainkban; mindenkié, aki a saját sorsára is igaznak érzi Kölcsey sorait; aki minden balsorsban is reménykedik a víg esztendőkben; aki képes megbánni esendőségében elkövetett bûneit, de világosan látja azt is, amit ellene vétettek... Mindazoké, akiknek fáj, hogy ,,hányszor támadt tenfiad szép hazám kebledre, s lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre...? Honfitársainké, akik a XX. század keserves tapasztalataiként élték meg, hogy ,,bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjában, szertenézett, s nem lelé honját a hazában?. S akik még mindig attól tartanak, hogy ,,szabadság nem virul a holtak véréből?. Nem, az sem véletlen, hogy 1956-unk után ötven évvel gondoljuk újra a régi igazságokat az emlékhely tövében?.
Nekünk, erdélyieknek nem csak az megtisztelő, hogy a történelmi Magyarország minden megyéje a helyére került ezen az alkotáson, hanem a szélső boltívek tartóoszlopán megjelenő székely őrmotívumok, a rovásírásos felirat, s az is, hogy holnap, május 14-én a csíksomlyói római katolikus templom harangja csendül fel elsőként a Himnusz-emlékmû harangjátékában. Aztán sorra-szerre következnek vasárnaponként a Mária-kegytemplomok harangjai.
Igen, mert a Himnusz minden magyaré, bárhol is éljen a világon, bennünket szólít meg, és hív arra a helyre, ahol anyaországunkat újra megtaláljuk.
Mert, ha kitartóan keressük, bizonyára fel is leljük.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.