Az eredménnyel mindenki elégedett: a statisztikák ugyan nem túl rózsásak, de mindenképpen előrelépést jelentenek, az eleinte inkább kényszerből padba ülő alkalmazottak pedig a diplomaosztás után újabb fejtágítót kértek. A cég számára igen fontos adat, hogy a tavaly még harminchét százalékos elvándorlás az idén tizenegy százalékra csökkent; az összlétszám közben húsz százalékkal nőtt, 187 személyről 226-ra. A továbbképzés hivatalosan a humán erőforrás minőségének fejlesztése címen történt, és egyéves lefutású, ám ebben az előkészítő munkák (oktatók felkészítése, tananyag összeállítása, tanterem berendezése stb.) és vizsgáztatási, elszámolási folyamatok is benne vannak. Összköltsége 43 420 euró volt, ebből 34 593 támogatás, a többi önrész. A csoport-, osztály- és cégvezetők főként tárgyalástechnikában, a gépi munkások műszaki ismeretekben mélyülhettek el, a kézi munkát végzőkben többek között a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát tudatosították. A vezetők tesztelése még hátra van, a huszonöt gépi munkásból huszonkettő kitűnő, három jó minősítéssel végzett, a huszonöt utcaseprőből 12—12 kitűnő és jó mellett egy elégséges is akadt, harminchat írástudatlanból pedig nyolc tanult meg írni-olvasni, nyolc ismeri a betűket, tizenkilenc leírja a saját nevét, egy személy fél év alatt semmire sem vitte. Hihetetlen, de akad közülük olyan, akinek papíron nyolc osztálya van — noha legtöbben még a ceruzát sem tudták fogni, és tavasszal alig kilencen érték el egy rendesen fejlett hétéves gyermek értelmi színvonalát (a többiek azt sem). Érdekes, hogy ugyanezek az emberek remekül számolnak, fejben is... És bár kezdetben húzódoztak, később jó néhányan túlóráztak is, egyikük pedig beíratta gyermekét a roma diákoknak fenntartott, évek óta be nem töltött líceumi helyre. A tanulásnak amúgy nem csupán társadalmi haszna van, újabban a köztisztasági szakmunkát is elismeri a törvény, azaz idővel némi béremelésre is lehetőség nyílik.