Romaszombat: Le a kalappal a kalaposok elott

2006. június 10., szombat, Archívum 2003–2007

Dálnokon előbb a Dózsa-emlékmû, majd a Porondon a Szobotka András alkotta Dózsa-szobor körül térültünk-fordultunk, s amikor elköszönni beléptünk volna a polgármesteri hivatalba, az épület hátsó udvarán észrevettük, hogy egy csapat kalapos ,,Gábor?-cigány egy tetszetősen felújított épület csatornázatán dolgozik, szabják, illesztik, forrasztják a bádoglemezeket, s amikor közéjük elegyedtem és bemutatkoztam, az egyik Gábor azt mondta, hogy ő is Lajos.
- Akkor ketten vagyunk - mond­tam - , mire kacagva helyreigazítottak: nem így van, mert ők hatan dolgoznak a csapatban, s ezek közül négy Lajos. Gábor Lajos (Lalika), Gábor Lajos (Csaba), Gábor Lajos (Tamcsi) és Gábor Lajos. Mindannyian első unokatestvérek, református vallásúak, Parajdról kerültek Háromszékre, szálláshelyük Bölönben van a 354. házszám alatt, onnan járnak megrendelés után, s majd oda térnek vissza, ha elvégezték a vállalt munkát. Önmeghatározásuk szerint ők ,,vándorló munkások?.
Valamennyiük hasonló alkatú férfi, az indiai típus jellegzetes képviselői, csupán az életkori grádicsok különböztetik meg őket. Fejükön fekete, széles karimájú ,,zsidókalap?, mindeniknek bajusza van. Rézmûvesek valamennyien, de mostanság csatornakészítéssel foglalkoznak, ajánlották nekem is, hogy szép és precíz, olcsó munkát végeznének, ha ebben a kérdésben egyezségre jutnánk. Persze, imponált nekem is, hogy családi háztulajdonosnak néznek, de mikor megtudták, hogy közönséges tömbházlakó vagyok, mondták, hogy az se baj, csak egészség legyen.
A parajdi/bölöni ,,Gáborok? egymás között cigány nyelven beszélnek. Magyar szóhasználatuk, kiejtésük köznyelvi, karakteresen szép, magyaros, a nem gábor-félékhez tartozó magyarok is tanulhatnának tőlük. Mikor ezt méltányolom, kérdezetlen is mondják, hogy közülük mindenkinek megvan a nyolc osztálya, tudatosan őrzik a ,,hősi? nyelvet - így mondja az egyik Lajos - , s azt is jelzi, hogy amikor Marosvásárhelyen ,,nagy baj? volt, akkor a gáborok vonultak be ,,békét teremteni?.
A részleteket nem firtatom, s a rendteremtésben használatos eszközökre sem vagyok kíváncsi, nem is taglalják ők sem, de amikor ezt a tömeges Lajos nevet kapcsolatba hozom a Kossuth Lajoséval, nem tiltakoznak, szemük fénylik, mint a horgonyozott pléhcsatorna a napon.
Szóval, beszélgetünk. Megtudom, hogy családonként hat-nyolc gyerekük van, s amikor az asszonyok és leánykák keresztnevét tudakolom, meglep a sok szép, hagyományőrző név. Csupa Zsuzsa, Gizella, Erzsi. Jó hallani ezeket a neveket, az ember a sajátjai között érzi magát, nem úgy, mint ha kimegy az ?rkő alá vagy felmegy Nagy-Budapestre, ahol pattognak a magyarok nyelvéről az idegent majmoló, puccos, kimondhatatlan nevek. Példákat nem mondok - nem akarok sérteni én senkit - , majd megkapják ezek a szülők és a keresztszülők saját gyerekeiktől a magukét, mert amire ők felnőnek, arra, valószínû, eltûnnek a mai divatnevek, egy részük gúnynévvé válik, a hagyományoktól menekülő szülők buta kivagyiságát jelzik csak.
Nos, jól éreztük magunkat mi együtt, Lajosok és Gáborok, még egy kalapot is a fejembe nyomnak, hogy közös fényképet készíthessünk. Az egyik Gábor egészen otthonosan kezelte a digitális fényképezőgépet, s amikor megtudták, hogy újságíró volnék, akkor kiderült, hogy vannak közülük, akik lapunkat, a Háromszéket is olvassák.
Gábor Áron és a fémmuves Gáborok
Eszembe jut, nemrég mekkora háromszéki botrány kerekedett abból, hogy egy budapesti hivatalviselő ember - az is Gábor - Gábor Áront a gáborok közül való cigányként aposztrofálta. Lapunk is írt az esetről, Gábor Áron leszármazottai, s a 48-as hagyományőrzők, a berecki Gábor Áron Alapítvány emberei is tiltakoztak a ,,sértés? ellen. Engem is próbáltak előkeríteni, hogy a lapban nyilatkozzak, s védjem meg Gábor Áront a Gáboroktól.
Éppen elutazóban voltam, de mosolyogtam. A sértés hallatán egyetlen dolog miatt komolyodtam-komorultam el: minisztériumi hivatalviselő ember állította azt, hogy Gábor Áron cigány volt. Más szájából akár jól is hallatszhat ez a ,,rokonság?, de hivatalviselő embernek tudnia kell, hogy mi a valóság.
Szóval, nekem nincs gondom azzal, ha a rézmûves-fémmûves gáborok rokonoknak, a felmenőik közé sorolják az ágyúöntő hőst, Gábor Áront. Vannak, akik Corvin Mátyást tartják ősüknek, maga Mathias rex pedig eredetét a legnagyobb rómaiak, a Corvinusok között kereste. Mi, székelyek Attila utódaiként emlegetjük magunkat, Csaba királyfival való atyafiságunk általánosan ismeretes, az ő ittfelejtett népének tartjuk mondáinkban magunkat. Általános jelenség ez a példaképkeresés. Említhetnék népeket, amelyek kialakulásának idejét és helyét ma már pontosan tudjuk, de ez nekik derogál, s emiatt ősiségüket híres és vitéz népek között keresik s vélik felfedezni, s a históriai léptékkel mérve frissen birtokba kapott területeket úgy állítják be, hogy ők már az emberiség kőkorszaka óta birtokolják ezt az ősi földet. Erről ugyan dokumentumok, bizonyító erejû ,,papírok? nincsenek, de minek is azok?
A Gábor-cigányok és az ágyúöntő Gábor Áron rokonítása nem ilyen. Nem hamisítás ez, hanem kedves és tiszteletre méltó példaképkeresés. A név azonossága a legendaköltés kiindulópontja, s a meseszövést aládúcolja mesterségük, foglalkozásuk részbeni azonossága. Gábor Áron híres-neves ,,székely? ezermester volt, rézmûves is, állítólag nagyobb ,,csengettyût?, harangot is öntött, s aztán ott vannak legendás ágyúi, ott van példaképként az egyszerû ember szabadságharcos magasságokba emelkedése, legendás szerepe a magyar szabadságharcban.
Cigányok és a magyar szabadságharc
Addig örüljünk tehát, amíg a székelyföldi gáborok a mi őseink-hőseink között keresik a rokonságot.
Ha pedig további fogódzók után nézünk ehhez a vélt rokonsághoz, akkor azok egyre-másra szembejönnek velünk. A cigányság közül többen jelentős szerepet vállaltak a magyar szabadságharcban. Több fegyverkovács, az ágyúöntésnél segédkező cigány - nem a kézdivásárhelyire gondolok - és tábori muzsikus neve fennmaradt.
A honvéd- és nemzetőrtoborzások fontos szereplői voltak a muzsikus cigányok, akiket aztán a bandériumokba is besoroztak. Erre számos népdalunk, költői alkotás is utal. (Muzsika szól, verbuválnak, csapj fel, öcsém katonának?) Sárközi Ferenc például Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté, ott volt Budavár bevételénél, Sarkadon, és a debreceni ütközetben is - olvasom. Egressy Ákos visszaemlékezései szerint (Emlékeim) Sárközi zenekarának tagjait nem kisebb személyiség, mint a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze, ő ruházta fel és élelmezte őket, s a híresség arról is beszámol, hogy Sárközitől hallotta először a Kossuth Lajos azt üzente címû, ma az egész magyar nyelvterületen ismert és énekelt dalt. Internetes keresőben olvasom - Index. hu - , hogy Sárközi részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliába szerződtette.
Azt már én fûzöm hozzá a történethez, hogy ha a Dózsa szülőfalujában, Dálnokon bádogcsatornát összemûvészkedő gáborok tudnák, hogy a francia belügyminiszter is Nicolas Sarkozy névre hallgat, bizonyára büszkék lennének rá, és, meglehet, őt is ,,bevennék? a rokonok közé. A 48-as témánál maradva: a cigányzenészek közül Pityó József önkéntesként szolgált Görgey hadtestében, s részt vett az iglói csatában, ott volt a bra­nyisz­kói ütközetnél, Sági Balogh Jancsi neve az első cigány- magyar szótár megalkotójaként is fennmaradt, azt is tudjuk, hogy temetési költségeit maga József főherceg állta.
Dembinszky hadtes­tében szolgált, s a szabadságharc leverése után Angliába emigrált Kálózdi Jancsi, aki a bécsi konzervatóriumban tanult, öt nyelvet beszélt, dirigáló karmesterként dolgozott a londoni Alhambra színháznál, s a császár hadseregében mint fő katonai karmester munkálkodott.
Gábor Áron ,,cigány voltát? alighanem Spira György történésznek arra a megjegyzésére alapozzák, hogy a honvédek közül egyedül ő nem lett törzstiszt. A legendás hős az őrnagyi rangfokozatig emelkedett - Bem léptette elő - , s a ma ismeretes források szerint családjában nincs cigány ,,vérvonal?, de ha lenne, az sem változtatna emberi nagyságán, erkölcsi emelkedettségén és katonai-feltaláló teljesítményének értékén. Ha Gábor Áron nem is volt ,,gábor? - roma, akinek ez jobban tetszik - , de az bizonyos, hogy igen sok cigány kézmûves dolgozott a szabadságharc szolgálatában álló kovács-, fegyverjavító és ágyúöntő mûhelyekben.
A cigány fémmegmunkálás
A cigányság történetét kutató szakemberek szerint a cigányok a fémmegmunkálást a perzsáktól tanulták meg, a XIV. és a XV. században Európába érkező első cigánycsoportok már fejlett kézmûvességgel rendelkeztek. Vándorlásaikba először Mária Terézia császárnő, majd II. József szólt bele. A ,,helyhez kötés? csak részben volt sikeres, de akik letelepedtek valahol, azok is tovább folytatták a fémmegmunkálás mesterségét, a késkészítést, késélezést, üst- (bogrács) készítést, amitől a mai világ csatornakészítéséhez egyenes út vezet.
Elnézem a dálnoki községháza mögött a csatornaelemeket összeillesztő-pászító gáborok keze járásának ügyességét, a mozdulatok egybehangoltságát, s eszembe jut, hogy egy másik legenda szerint cigányok kovácsolták anno 1514 Dózsa trónját, s a fémkoronát is.
Mikor, mire ,,igény? volt.
Aki pedig többet óhajt tudni a magyarság névadási szokásairól, az lapozza fel Szabó T. Attila Nép és Nyelv címû, válogatott cikkeket és tanulmányokat tartalmazó kötetét (Kriterion, 1980), ezen belül is a kételemû nevek kialakulásának történetét, s ebből megtudhatja, hogy az apai személynévből miként alakulnak ki a családnevek. Példánknál maradva: miként válik a Gábor személynév családnévvé.
A Gábor kalapos cigányok esetében a név a nagycsalád, a törzs együvé tartozásának abroncsa. A Gáborok, egymás között a nevek azonossága esetében is meg tudják különböztetni egymást, egy-egy ,,pótnév?, becenév szóillesztésével, mint a Lajos nevek esetében is. A gábor cigánycsoport elnevezése egyébként vitatott, annyi bizonyos, hogy a ,,gáborok? cigány etnikai csoporton belüli, valamint a magyaroktól, románoktól, más népektől való elhatárolódást, megkülönböztetést szolgálják. Ez nem csupán a névvel, hanem a ,,gábor?-kalap (zsidókalap) viselésével, a férfi- és női öltözékkel, bajuszviseléssel, a szokások és az életvitel egészével történik.
Magyar környezetben a magyar kultúra átvevői ők. Önmeghatározásuk szerint más cigányokkal nem házasodnak, a ,,nem iszunk, nem szivarozunk, nem lopunk? jegyében élnek, protestáns vagy neoprotestáns vallásuk szigorú szabálya szerint viselkednek, s rendkívül büszkék arra, hogy számukra a börtönök világa ismeretlen.
A marosvásárhelyi véres vasárnap szomorú emléke közös etnikai élményünk, a gáborok és a helyi lakosság közötti kapcsolat és szolidaritás, az önvédelem példa- és példázatsora.
Csoda-e hát, s meglepő-e, ha vannak közülük, akik Gábor Áront is ősüknek tartják? Lám, a budapesti romapolitikusnak is az egyik, gyermekkorából merített legmarkánsabb élménye az, hogy Gábor Áron is ,,gábor? volt. A szónak ebben az értelmében nem volt ,,gábor? a mi Áronunk - de a szabadságvágy, a közösség védelmezése és a mesterségek míves mûvelésében is sok a rokon vonás a gáborok és Gábor Áron között. Fogadjuk mosolygós megértéssel, ha az ágyúöntő ezermestert, kiváló tüzért ők is hősüknek tekintik.
Itt jegyzem meg, hogy a budapesti Corvinus Egyetemen 2005-ben a XXVII. Országos Diákköri Konferencián több tanulmányt terjesztettek elő és díjaztak a ,,Gábor-cigányok? kérdéskörében. Ezek közül figyelemre méltó Tesfay Sába: Gábor-viselet az identitás tükrében címû szakdolgozat az erdélyi gábor cigányokról (http://www.uni-corvinus.hu/otdk2005).
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép