Egységről, összefogásról, bizalomról és a magyarság megmaradásának fontosságáról beszéltek a közjogi méltóságok, valamint a parlamenti pártok vezetői az augusztus 20-i nemzeti ünnepen.
Sólyom László az állam egységteremtő erejéről, szerepéről, a bizalomról, valamint a bizalmatlanság lebontásának fontosságáról beszélt Székesfehérváron. Az államfő hangsúlyozta: Szent Istvánra emlékezve az ő művét ünnepeljük. ,,A magyar államot, amely mindannyiunk életének kerete és a nemzet megmaradásának biztosítéka. Szent István napja ezért az egység ünnepe" — fogalmazott Sólyom László. Emlékeztetett arra, hogy Szent István ,,államszervező építkezésével" alkotta meg és tette évszázadokkal dacolóvá a magyar királyságot. ,,Már a kortárs Európa tudta: Magyarország jogbiztonságot és vagyonbiztonságot nyújt. A magyar állam keletkezésében ellátta az állam ősidők óta megkívánt feladatát: biztonságot és békét adott. Az állam fő feladata továbbra is — biztonságot adni népének. Megvédeni az ország függetlenségét — belül pedig rendet, igazságot és békét teremteni. Más szóval: jogbiztonságot" — mondta Sólyom László. Rámutatott: ehhez a jó és az állam által megkövetelt és általa is betartott törvények mellett mindenekelőtt bizalomra van szükség, mert ,,biztonság, átláthatóság és bizalom összefüggnek". ,,Ma a bizalomra van leginkább szükségünk. A bizalmatlanság a félelemből ered. A rendszerváltás utáni politika nagy bűne, hogy bevezette a politikai riválissal szembeni félelemkeltés módszerét" — jelentette ki az államfő. Mint mondta, a Szent István által ránk hagyott magyar állam egységünk alapja ugyan, de ,,az egység akkor lesz élő, ha a bizalmatlanságot és a félelmet kivetjük szívünkből". Az ünnepség végén Sólyom László koszorút helyezett el a magyar királyok földi maradványait őrző nyughelyen, majd üdvözölte a diplomáciai testület tagjait.
Az államfő a Parlamentben, az állami kitüntetések átadásakor arról beszélt, hogy a kitüntetés nem formaság, hanem komoly elismerés, amely emeli az ünnep fényét. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt hangoztatta: az európai magyar történelem folytonossága Szent István királlyal kezdődik. Véleménye szerint hasonlóan az államalapító király idejéhez, ma is az egység és a nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése. Ha nem teremtünk nyitott, befogadó országot, ha a demokrácia vitakultúráját a széthúzással tévesztjük össze, és nem alakítjuk ki a korszerű államot és nemzeti egységet, akkor lemaradhatunk a nemzetek globális versengésében — vélekedett a házelnök.
Kóka János, az SZDSZ elnöke arra biztatta a határon túli fiatalokat, hogy minél többen jöjjenek Magyarországra, dolgozzanak és vállalkozzanak itt. Kijelentette: kézzel fogható, gazdasági, kulturális előnyöket kell kínálni a határon túliaknak. Példaként említette, hogy ösztönözni kell az autópályák, utak, hidak építését, lobbizni kell azért, hogy minél több uniós fejlesztés valósuljon meg Erdélyben és a Felvidéken.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint ma azzal kell számot vetnünk, jól bántunk-e első királyunk örökségével, gyarapítottuk vagy zsugorítottuk a ránk hagyott vagyont. A fideszes politikus Hódmezővásárhelyen arról beszélt, ma az állam azért működik rosszul, mert olyan emberek kezében van az irányítás, akik nem értenek hozzá, és olyan kormánya van az országnak, amely nem képes az országnak jövőképet adni. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a Budai Várban arra figyelmeztetett, hogy ha a magyarság eltűnik a világból, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb, ezért kötelességünk a magyarságunk megőrzése. Hozzátette: a történelem megmutatta, hogy a magyarság mindig akkor gazdagodott, amikor hűséges maradt ehhez az úthoz, ám amikor akár balra, akár jobbra letért róla, az mindig katasztrófát jelentett az ország számára.
Reggel a Parlament előtt a legfőbb közjogi méltóságok és a diplomáciai testület jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját. A zászlófelvonást néhányan bekiabálásokkal próbálták megzavarni. Délben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem végzett fiataljait a Hősök terén honvédtisztté avatták. Szekeres Imre honvédelmi miniszter itt arról beszélt, hogy a hazának ma is szüksége van és holnap is szüksége lesz honvédekre, magas szintű tudással felvértezett tisztekre. A szocialista politikus szerint ugyanakkor nincs szükség politikai szervezetekhez, ideológiákhoz kötődő félkatonai szervezetekre. A délelőtti vízi és légi fesztiválon a Magyar Hajózási Szövetség a gyermekotthonokban és nagycsaládokban nevelkedő fiatalokat látott vendégül a Dunán.
Délután ünnepi szentmisét tartottak a budapesti Szent István-bazilikában.
Erdély-szerte
Erdélyben számos rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István király és a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapját. A Nagyszebenben zajló Ars Hungarica magyar hét több programja is Szent Istvánhoz kötődik. Délelőtt szentmisét tartottak az államalapító király emlékére, délután pedig az érdeklődők megtekinthették a Szent Korona felnagyított képeit. Kolozsváron az idén is, immár kilencedik alkalommal megrendezték a Szent István-napi néptánctalálkozót, amelyen az erdélyiek mellett hét országból tizennégy kisebbségi együttes mutatkozhatott be. Hargita megyében Csíkszentkirály és Székelyszentkirály őrzi nevében az első magyar király emlékét, mindkét helyen búcsús szentmisét tartottak. Szent István király a védőszentje Borszék templomának, akárcsak Hargitafürdő, Bükkhavas, Borzont és Kicsibükk kápolnájának. Csíkajnád védőszentje szintén Szent István, vasárnap az ő tiszteletére, valamint felesége, Boldog Gizella emlékére avattak szobrot.
Kitüntették Tempfli Józsefet
A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta a hitélet magyarságmegtartó erejének ápolása, a magyar kisebbség jogai melletti következetes kiállás, valamint a magyarság határok feletti összetartozásának erősítése érdekében végzett tevékenysége, életútja elismeréseként Tempfli Józsefnek, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspökének.
