A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), az RMDSZ és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) sikerét Trianon óta a legnagyobb magyar sikernek tartja, rájöttünk, hogy magunknak kell segíteni magunkon — tette hozzá.

Pásztor István, a VMSZ elnöke pártja utóbbi években folytatott politizálását értékelve elmondta, hogy a kisebbségi politikának a kisebbségek közösségi ambícióit kell megfogalmaznia és sikerre vinnie, különben a közösségi támogatás elolvad. Szerinte ebben jelentős eredményeket sikerült elérni az elmúlt évben, például a szerbiai kisebbségi önkormányzatiságról, a lényegében kulturális autonómiát biztosító nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, amelyet augusztusban fogadott el a belgrádi parlament. Értékelése szerint ez új alapokra helyezi a szerb többség és a kisebbségek viszonyát. A törvény biztosítja nemzeti tanácsaik finanszírozását és a nemzeti tanácsok által működtetett intézmények fenntartását is. A nemzeti tanácsokról szóló törvény követendő példaként is felmutatható, például Szlovákia számára — mondta. Megemlítette, hogy munkájuk eredményeként több mint háromszáz olyan építési, fejlesztési program zajlik a Vajdaságban, amely javítja a helyi magyarság életkörülményeit. Jelentős fejleményként említette meg azt a törvényjavaslatot is, amelyet a belgrádi parlament valószínűleg hamarosan elfogad, és amely a tartománynak az eddigieknél több hatáskört biztosít majd. Ha a Vajdaság mozgástere növekedik, a mi befolyásolási lehetőségeink nagyobbak lesznek — tette hozzá. Ugyancsak jelentősnek nevezte Pásztor István azt, hogy létrejöhet a szerb—magyar történész vegyes bizottság, amely a második világháborúban a két közösség egymással szembeni atrocitásait vizsgálja majd ki, benne az 1944—45-ös magyarellenes tömegmészárlásokat a Délvidéken. A vegyes bizottság létrehozása ,,civilizációs kérdés, évtizedes sebeket gyógyít, megváltoztatja a vajdasági magyarság közhangulatát, oldja a zsigereinkben lévő feszültséget" — jelentette ki.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke — egyetértve Pásztor Istvánnal — hangsúlyozta, hogy a szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény áttörés, amikor Szlovákia éppen vissza akar fordulni a kisebbségeknek adott jogok területén. Szerinte a Kárpát-medencei magyarság szempontjából a jövőben fontos kérdés az, hogy át tudunk-e térni egy olyan időszakra, amikor a nemzetállamot le tudjuk bontani, mivel eddig nem sikerült a szemléletet megváltoztatni. Szerinte a decentralizáció, az önkormányzatiság irányában kell vezetni a térség országait.

Csáky Pál, az MKP elnöke előadásában azt mondta, hogy szerinte a szlovák politikai elit már megbánta a nyelvtörvény módosított változatának elfogadását, de nemzeti céljaik érdekében belehajszolták magukat ebbe. Sürgette, hogy a magyar kormány kiegészítő kérdést csatoljon ahhoz a kérelemhez, amellyel Szlovákia fordult a velencei bizottsághoz a nyelvtörvény ügyében. A velencei bizottság — az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság — a magyar kedvezménytörvényt is vizsgálta, és ajánlásai alapján a magyar parlament módosította a törvényt — idézte fel Csáky Pál. Megfelelő kiegészítő kérdéssel Magyarország is képes lenne befolyásolni a bizottság vizsgálatát a szlovák nyelvtörvény ügyében — fejtette ki.