Közélet: Nagygazdaság - kisgazdaság az unió kapujában

2006. június 29., csütörtök, Archívum 2003–2007

Mezőn termik a búza
Falun a gyermek
(Bárányos Károly)
A Háromszék 2006. március 2-i számában B. Kovács András Kicsik vigasza cím alatt egész oldalas cikkben foglalkozik a nagygazdaság - kisgazdaság vitájával. Nagy figyelmet érdemel a cikk, mert ez a vita Székelyföldön évszázadokra nyúlik vissza, még az erdélyi fejedelemség korára. Most, amikor Románia csatlakozni készül az Európai Unióhoz, ismét felélénkült. Milyen gazdasággal lép be az unióba, nagygazdasággal vagy kisgazdasággal? A szakemberek véleménye szerint csakis nagygazdasággal, de a székelyföldi kisgazdák ragaszkodnak a kisbirtokhoz, mert a nagybirtok már több rendben beadta a kulcsot. A kommunista éra alatt létrehozott nagybirtokok szintén megbuktak, mert nem voltak életképesek. Kádár István állat-egészségügyi technikus a nemrég megtartott háromszéki találkozón meg is mondta, hogy ő nem ért egyet a földkoncentrálással, mert a föld csak addig a miénk, amíg a helyzet nem változik. Példának hozta fel a bánsági földek esetét, amelyek mára már ebek harmincadjára jutottak.
Ezzel a székely ember nem érthet egyet.
Magyarországi helyzet
Magyarországon is ugyanaz a helyzet. Ott, ahol az Országgyûlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s elnöke jelentette ki a tavalyi nagy gazdatüntetés előtt, hogy ötszáz hektár alatt Magyarországon nem lesz élet. Ezzel szemben a székely kisgazdás vélemény a múlt tapasztalata alapján az, hogy a nagygazdaság Székelyföldön nem életképes. Nem szabad ismét nagyüzemi, mamutgazdaságokat létrehozni, mert itt létfenntartó gazdaságokra van szükség, ez biztosítja a székelység fennmaradását. Nem igaz az a propaganda a szakemberek részéről, hogy az unióba csak nagybirtokkal lehet belépni. Elfelejtik azt a tényt, hogy a székelység több ezer éves múltra tekint vissza. A székelység gazdasági romlása akkor gyorsult fel, amikor az erdélyi fejedelmek korában létrejöttek a donációs nagybirtokok. A közelmúltban a szocialista és korábban a feudális nagygazdaságok sorban megbuktak. A globális tőkével finanszírozott nagygazdaságok is meg fognak szûnni, mert a monokultúrás nagygazdaságok terméketlenné teszik a talajt. Pótolni erdők kiirtásával nem lehet, mert az erdő a földi élet tüdeje, és ennek irtása a földi élet megszûnését jelenti. A tönkretett talajt évekig kell pihentetni, hogy helyrejöjjön, meggyógyuljon. Ilyen luxusra a tőkés nem vállalkozik, mert az nem ismeri a helyhez kötöttséget. Gépekkel helyettesíti az emberi munkát, de a föld nem termeli ki a befektetés költségeit, ha az állam nem támogatja.
A nagyüzemi gazdálkodásban az emberi munkát nem a tulajdonos végzi, hanem a zsellér, aki nem más, mint a gazdaság proletárja. ? sincs helyhez kötve, és ha nem találja meg a számítását, otthagyja az uradalmat, más munkát keres. Ez történt Magyarországon a két világháború között.
Néma forradalom
A két világháború között Magyarországon virágzott a feudalizmus, és a tősgyökeres magyar etnikum zselérré változott, miután az uradalmak a gazdaságot gépesítették. Hogy a föld nélküli jobbágyok milyen életet éltek, azt a szememmel láttam Pétfürdőn a Nitro gyárban, ahol mint egyetemi hallgató szezonmunkás voltam. A gyár kapuja előtt mindennap több száz, föld nélküli zsellér jelentkezett, 20-30-at alkalmaztak, a többi mehetett haza, de nem ment, hanem ott éjszakázott a kapu előtt, hogy másnap első legyen a sorban. Ezek a zsellérek zsidó tőkések segítségével kivándoroltak a nagyvilágba szerencsét próbálni, és lettek hontalan proletárok. Úgy emlegették őket Budapesten, mint ,,föld nélküli jan­csi­kat?. Így került közel három és fél millió színmagyar zsellér ki a nagyvilágba. Erről egy Kovács nevezetû fiatal szocialista írt vádiratot Néma forradalom címmel. Ezért a Felsőház urai bíróság elé állították. Én három tárgyalást hallgattam végig. Az embernek a háta borsózott, olyan tényeket tártak a bíróság elé védekezésül. Nem is hozott nyilvános ítéletet a bíróság, csak később, zárt ajtók mögött, mert a Felsőház ezt követelte. A legnagyobb ítélet három hónap fogház volt, de az is felfüggesztve.
Mi a különbség a nagyüzem és a kisgazda gazdálkodása között?
Míg a nagyüzemi gazdaság profitot termel, mert termékeit ott adja el, ahol legtöbbet kap érte, addig a kisgazda létfenntartó gazdálkodást folytat, és elsősorban magának és környezetének termel. Gazdaságában állandó mukája van, és egy tízholdas gazda öt gyermeket is fel tud nevelni, vagyis miként a mottóban áll: falun termik a gyermek!
Sajnos, a mai diplomás mezőgazdászok zöme nem sokat törődik a fajtájával, csak egyéni boldogulásával, ezért folytat propagandát a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Tisztelet a kivételnek.
Meg kell szervezni a falvakat. Minden falunak kell hogy legyen bírója és elöljárósága. Nélkülözhetetlen a gazdakör, amely a falu mezőgazdaságát irányítja. Megszervezi az egységes termelést, hogy a falu gazdái ki tudjanak jutni a szabadpiacra. Megszervezi a rentábilis szövetkezeteket, mert a mostani önkormányzatok erre nem alkalmasak.
Egyszóval, minden falunak bírója elöljárósága kell hogy legyen, vagyis gazdája. Amíg ezek hiányoznak, az autonómiatörekvések halva született kísérletezések.
Márkosfalvi Orbán Dezső
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép