Az idei budapesti könyvhétre látott napvilágot könyv alakban a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál B. Kovács András csokorba kötött több helytörténeti írása. A jelképes címet a közigazgatási átszervezést tárgyaló tanulmány adja. A kötet tárgya pedig Sepsiszentgyörgy és részben Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Hézagpótló írás. Olvasmányos, könnyen érthető, logikus okfejtésû és rendkívül adatgazdag. Múltunkkal foglalkozó szakemberként élvezettel olvastam végig, újabb adatokkal gazdagítva ismereteimet.
Tartalmát tekintve a kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet. Kivitelezését illetően azonban elüt a megszokott formájú tudományos írásoktól. Élő személyeket szólaltat meg, és zömmel interjú formájában közli mondandóját. A beszélt történelem révén végzett ismertetéseket kiegészítéseivel, tanulmányokká alakításával teszi teljessé.
A könyv első részében Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerhetjük meg 1918 novemberétől a 2004. évi választásokig. A másodikban a visszarománosítás, a harmadikban pedig a székely önrendelkezés kérdéseit elemzi.
Az első fejezet első részében az 1918 utáni impériumváltást idézi fel a Székely Nép címû sepsiszentgyörgyi napilap alapján. Következik Sepsiszentgyörgy két világháború közötti élete, majd a rajonosítás és a megyésítés. A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Abert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus, a város eseményeiben aktívan részt vevő közéleti emberek, akik elbeszéléseikben és élménybeszámolóikban oldalakon keresztül ontják magukból az adatokat.
Ugyancsak az első fejezetben került górcső alá a 2004. évi helyhatósági választás és annak eredménye, részletesebben kitérve az RMDSZ és az MPSZ közti viszony kérdéseire is. A 20. századi Sepsiszentgyörgy népesedési viszonyainak alakulását a már megszólaltatott személyek magyarázataival elemezhetjük magunk is.
A II. fejezet egy állandóan visszatérő kisebbségi-többségi kérdést vizsgál. Ez pedig a székelyföldi románok ,,elnemzetlenítése? és a visszarománosítás különböző állomásainak felidézése. A 20. századi Lisznyó falu identitásviszonyainak bemutatása után végigvezet a visszarománosítás elméletének történetén és háromszéki gyakorlatán.
Az utolsó fejezetben a székely önrendelkezés kérdését a Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútjának bemutatásán keresztül ismerhetjük meg.
A helytörténeti tárgykörben mozgó írások között találhatók népszerûsítő, demográfiai elemző, politikai véleménynyilvánító és egyéb, jellegben és fajsúlyban eléggé elütő tanulmányok. Mégis jól körülhatárolt egységet képeznek, kiegészítve egymást. A múltunk és sorsunk iránt érdeklődő olvasó választ kap ebben a kötetben egy rendkívül fontos, ma is aktuális kérdésre nemcsak Sepsiszentgyörgyre és Háromszékre vonatkozóan, hanem tágabb értelemben is.
Dr. Pál-Antal Sándor történész
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.