Kultúra: Fordítótábor Árkoson

2006. július 8., szombat, Archívum 2003–2007

Amikor jó néhány hete Dan Manol?chescu, az Árkosi Mûvelődési Központ igazgatója megbeszélésre hívott Alexandru Mu?ina, Brassóban élő költővel együtt, és vázolta tervét, miszerint egy fordítói tábor elindítását tûzték ki célul, egymásra néztünk költőtársammal, és kissé meg is hökkentünk. Főként, miután kiderült, hogy a fordítói tábort - amelynek bevallott célja, hogy a jelenkori román és magyar költők jobban megismerjék s fordítsák is egymást, újra felelevenítve a hetvenes és nyolcvanas évek uralgó gyakorlatát - nem egy alkalomra szánják, hanem rendszeresíteni szeretnék, sőt, terveik között szerepel magyarországi, horvátországi, csehországi, szlovéniai, szerbiai és szlovákiai költők meghívása is.
Így került sor július utolsó hetében az első fordítói táborra, melynek anyagát külön magyar és román kötetekben szeretnénk megjelentetni. Román részről négy Brassóban élő költő: Alexandru Mu?ina, Caius Dobrescu, Romulus Bucur és Doina Ioanid mellett egy fiatal bukaresti poéta, R?zvan Tupa volt jelen, magyar részről pedig László Noémi, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila és e sorok írója. Nagyon hamar, közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy bár elképzelhető lenne olyan megoldás is, hogy mindenki mindenkitől fordít, így viszont esetleg elmosódhatnának az igen jelentékeny különbözőségek - két tojás sem egyforma, nemhogy két költő -, mindenki kiválasztja a jelenlévők közül a neki legkedvesebbet, és arra koncentrál.
És megkezdődött a hihetetlen kánikulában - csupán az árkosi kastély hûvös szobái nyújtottak némi enyhülést - a közös munka. Erről a tisztelt olvasó csak azután szerezhet megbízható képet, miután elkészül az anyag és megjelennek a könyvek. Addig is, az Árkosi Mûvelődési Központ nemes kezdeményezését méltatva, fél fordulatot tennénk hátrafelé: Domokos Géza, a Kriterion igazgatója, úgy is, mint a román és magyar kultúrák közötti híd - elég suta metafora, de nincs jobb - és közeledés elkötelezett híve, a hetvenes évek végén hozta létre sorozatait, egyfelől a jelenkori román prózaírókat és költőket jelentette meg elképesztő számban, ugyanakkor elsősegítette a hazai magyar költők és írók románra fordítását is, megjelentetve számtalan könyvet. Érdekes módon a kilencvenes években ez a nemes nekibuzdulás megtorpanni látszott, az ujjunkon meg tudjuk számolni azokat a jelenkori magyar és román költőket és írókat, akik megjelentek a másik nyelven. (Hogy a románra fordított magyar szerzőkről most ne is beszéljünk, alig lenne miről.) Itt elsősorban a román irodalomból a magyarok körében is népszerû Mircea Dinescut említhetnénk, akinek a fordulat után több kötete is megjelent, vagy Mircea C?rt?rescut, akinek több regényét is kiadták magyarul, de részletek jelentek meg monumentális verseskönyvéből, a Levantból is. Sajnos, az 1990-ben a Kriterionnál kiadott és a román irodalomban fontos nyolcvanas generáció verseiből tallózó, Hajónapló címû könyv nem folytatódott, noha a generáció, a ,,deszantosok? több tagja az elmúlt másfél évtizedben, folytatva, amit elkezdett, jelentős életmûveket hozott létre. Ez a fordítói tábor első menetben rájuk koncentrált, korántsem véletlenül. Csak remélhetjük, hogy a jó hangulatban folyó első fordítói tábort több is követi majd, s az ötletért, a kivitelezésért, a körülmények biztosításáért, a nyugodt munkalégkör megteremtéséért dicséret illeti Dan Manol?chescut és az Árkosi Mûvelődési Központot.
Az elmozdulás a holtpontról megtörtént.
A többi a költőn és a körülményeken múlik. Azt senki sem vitatja, hogy együtt élünk, kötelességünk tehát megismerkedni és az olvasóval is megismertetni egymást.
Bogdán László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép