Hagyományőrző népművészet

2007. augusztus 21., kedd, Közélet

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának szervezői Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren bemutatkozási lehetőséget biztosítottak a felső-háromszéki és más székelyföldi településekről érkezett népművészeknek.

A kézdivásárhelyi István Sándor fafaragó, a csernátoni Haszmann nemzetség, a haralyi Szőke Tibor kádár és Baczoni Teréz esztelneki tojásíró mutatta be mesterségét. Az érdeklődők, a messzi földről hazajött háromszékiek László Károly kézdivásárhelyi keramikus, Dima Márton sepsibesenyői kosárkötő, Péter Julianna gyergyókilyénfalvi gyöngyfűző, Benkő Béla esztelneki kosárfonó, Farkas Gábor mézespogácsa-készítő, Lukács Olga torjai nemezelő, Pethő Sándor torjai fafaragó, Réthi Mihály szentkatolnai fafaragó és Réthi Edit hímző munkáit láthatták. (Iochom)

Hozzászólások

Megosztás: Szerző: x Cikk megjelenési időpontja: 2007-08-21 00:00 Cikk megjelenítése: 1221 Olvasóink értékelése: 0 Szavazatok száma: 0

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2007-08-21: Közélet - x:

Táncos lábúak találkozója

Nem mindenki hivatásos táncos azok közül, akik a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban, illetve a Népművészeti Iskolában tanultak, de a tánctól igazán soha nem szakadtak el.

Következő írásunk

2007-08-22: Máról holnapra - Magyari Lajos:

A rontás kényszere

Előre borítékolható volt, hogy néhány nappal felállítása után el fogják távolítani a kökösi híd mellett elhelyezett reklámtáblát, mely három nyelven hirdeti, hogy e részen itt kezdődik Székelyföld, hadd tudja az átutazó, a turista, hol és merre is jár, legyen fogalma arról, kinek-minek a szellemiségét, hagyományait testesítik meg a porták előtt álló székely kapuk, melyekből — Istennek hála! — egyre több van ezen a vidéken. Még az országút mellett is, de azokat bajos lenne bántani, hiszen felirat ide, felirat oda, magánterületen állanak.