Faluvilág: Bedő Ferenc balkezes balsorsa

2006. július 13., csütörtök, Archívum 2003–2007

Bedő Ferenc magas, szép szál férfiú, 1,90 m körüli lehet, s az eresztevényi Óriáspince-tetőn monyatorként hajtja a juhokat a fejőlikra.
Ennek a feladatkörnek az ellátására sihederkorú gyermekeket szoktak befogni. A mûvelet nem kíván különösebb szellemi erőfeszítést. Egy vessző kell, néhány szó a juhok nyelvén, s a kosárban - juhkarámban - a melegtől pihegő állatok engedelmesen lépnek át a likon, ahol a fejő elkapja a juh farkát, s az állat farát a két térde közé irányítva spricceli a habzó tejet a fejőedénybe.
Hosszasan nézem a férfit, mert én még ekkora darab likrahajtót ilyen munkakörben nem láttam.
Beszélgetünk. Álmélkodva hallgatom a szûkszavú ember balladás kálváriáját.
Bedő Ferenc harminckilenc éves, kálnoki származású, Sepsibükszádon él, és most monyator - kijavít: likrahajtó -, s csak akkor mondhatjuk, hogy az életben sokra és magasra vitte, ha figyelembe vesszük, hogy az Óriáspince-tető magasában vagyunk. Tájékozott ember. A Bedő névről szólva tudja, hogy ki volt a falubeli Bedő Albert - talán rokona -, Magyarország egykori fő erdőmestere, aki a Kárpát-medencei erdőgazdálkodás alapjait még az Osztrák-Magyar Monarchia idején lerakta. Mondja, hogy a faluban háromféle Bedő él, úgy tudják, hogy nincsenek egymással rokonságban. Bedő Albert nevét ma utcanév viseli, ami ki is van írva a táblára, de ezt a falurészt régebben is Bedő-szernek nevezték.
1990-ig nyolc éven át a gépgyárban (IMASA) dolgozott. Marós volt. Aztán jött a fordulat, s nagy bolondul, amint mondja, elhagyta a vergődő vállalatot, s átképezte magát asztalosnak. Tizennégy éve ûzi ezt a szakmát, és nézzem meg, az abrichter - a simítógyalu - mit mûvelt a kezével.
Ekkor veszem észre, hogy a bal karjáról hiányzik négy ujja s a fél tenyere, csak a hüvelykujja mutat a semmibe. Spontán pattan ki belőlem a kérdés: - Nem próbálták meg visszavarrni? - Nem. Nem egy darabban vágta le, felszeletelte a gép a csontokat is. Nem fájt, csak felkiáltottam: nézzétek meg, megnyomorítottam magamat! Mondtam Brassóban a doktornak, hogy nem lehetne a másik kezemről levenni legalább két ujjat, s azt odavarrni? - Ne bolondkodjék - mondta az orvos -, azok az ujjak jobb kézre valók, s nem találnának a bal tenyerére, s jobb, ha marad legalább egy ép keze.
Elidőzünk a mûtét részleteinél, s amint most már sejtem, a csonkolt keze miatt lett likrahajtó ez a nagydarab ember. Mondja is. Eredetileg pakulárnak szegődött, de a likrahajtó legényke úgy elment, hogy most neki kell helyettesítenie. ,,Lennebb kerültem? - mondja rezignáltan.
- Ez a baleset az első sorscsapás az életében? - kérdezem. - Nem. Feleségem is elhagyott. Mikor a kórházból hazamentem, már nem volt otthon. Hátrahagyott 15 000 lejt s egy fazék ételt. Összeállt a szomszéddal. Lehet, azt hitte, fél kézzel nem tudom eltartani. Román fehérnép, Nagybányáról való, de beszél magyarul. A házasságba hozott egy leánykát, van egy közös fiúgyermekünk. A leánykát úgy elverte, hogy kórházba került. Onnan az árvaházba.
A majdnem kétméteres, szép szál férfi a hosszú pálcával finoman, szinte jelképesen érinti a juh vastag gyapjúköpenyét. Én azt hittem, hogy odasújt a sorshoz. Kínjában, tehetetlenségében.
Tíz osztályt végzett, munkahelyi szakképzésben részesült marós, majd asztalos szakember. Most lik­rahajtó. Hogy a balesetet minek minősítették, kap-e, ka­pott-e valami kárpótlást, már meg sem kérdezem, de nagyon sze­retném hinni, hogy ez az erőteljes és fiatal férfiember kilábal ebből a csapdahelyzetből.
Ma már van protézis is a világon.
De ki nyúljon a hóna alá ennek a magas, sorsverte férfinak?
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép