A porhintő vagy féligazságokban tobzódó állásfoglalások ködéből előbukkannak a mögöttes szándékok, és napvilágra kerül, hogy a két fél tulajdonképpen egy húron pendül: mindkettő időhúzásra játszik. A nagy csata nyilván az elnökválasztás körül bontakozik majd ki, addig mindenki átrendezi erőit, hogy az összecsapáskor maga csikarhassa ki a győzelmet.

Időhúzásra, hiszen mindkét agyonajnározott és agyonérvelt javaslatot, noha beterjesztői az ellenkezőjét állítják, és egymás szemére kölcsönösen az ország és a lakosság ügyei iránti közönyt lobbantják, tulajdonképpen átmeneti megoldásnak szánták. A nagyszebeni polgármester ugyanis csakis azért kellhetett az egyik félnek miniszterelnök-jelöltként, mert az elnökválasztás utáni újbóli szövetkezésnek és osztozkodásnak nem állhat semmiképpen útjában. Tulajdonképpen azt a szerepet vállalta el, hogy amolyan fordított szerepű jolly jokerként bármikor gond nélkül félre lehessen állítani. Ezért nincs igazuk azoknak, akik egy nemzeti kisebbség iránti megbecsülés jelét vélik kiolvasni a szükségből összefogott három párt és a kisebbségiek csoportjának gesztusában.

Băsescu politikai kormányt támasztó követelményével saját újraválasztási esélyeit szeretné szorultságában javítani, ezért volt szüksége egy teljesen ismeretlen és semleges szakértő, egy ellenbáb beemelésére a politikai életbe. Ha választások idején megbízottja vezeti majd a kormányt, melyből ráadásul saját pártja sem hiányzik, megfelelő ütőkártyákat tart a kezében a helyzet ellenőrzésére, s még mindig ott van titkos ásza arra az esetre, ha a huzavona elhúzódik, és a Boc irányította ügyvezető kormány még mindig hivatalban lesz a választások előestéjén vagy ideje alatt.

Nos, a nyílt szembeszegülés éles fényében világosabban látszik, mekkora árat kell fizetnie az országnak kritikus helyzetben azért, hogy alkotmányozó országgyűlése annak idején félelnöki köztársassággá avatta. Ami akkor a nómenklatúra másodvonalának hatalmát volt hivatva hosszú időre szavatolni, az most funkciót váltott, és nyílt konfliktusként osztja meg a politikai életet. Az ország az elnöki vagy parlamenti köztársaság közti választás keresztútjához érkezett, s amíg e küzdelem nem dől el, egyik fél sem tud jobbat ajánlani az időhúzásnál. Abban is cinkosak, hogy a félelnöki rendszer maradjon. Ha már az övék, rossz ugye nem lehet.