Román világ: Lássuk az igazságot!

2006. augusztus 2., szerda, Archívum 2003–2007

Bizonyára újságírókörökben kavart nagyobb vihart a tiszta tollak mozgalom, mely most, tizenhat és fél év után tisztázni kívánja, kik azok a mértékadó tollforgatók, akik a Ceau?escu-rezsimben együttmûködtek a Szekuritátéval. A mozgalomhoz csatlakozott az Új Magyar Szó is, együtt mintegy ezer román és magyar nevet tartalmazó lajstromot terjesztettek a Szekusdossziékat Vizsgáló Bizottság elé. Cazimir Ionescu, a testület szóvivője minap elmondta, hatszázezernél több iratcsomót kell megvizsgálniuk, ebből négyszázezer politikusét, s kétszázezer egyéni kérelmet, melyeknek zömét nem az érintettek fogalmazták meg, hanem szervezetek, szövetségek, magánszemélyek érdeklődnek egy-egy általuk ismert vagy fontosnak tartott személyiség viselt dolgai iránt. A munka volumene oly nagy - jelentette ki a szóvivő -, hogy az igényeknek öt-hat év alatt tehetnek csak eleget. Dacára annak, hogy 93 kutatóval bővült a státusuk, a krónikus irodahiány miatt alkalmazásuk kérdéses. Különben jellemző, hogy megalakulása óta az intézmény egy magáncégtől évi kétmillió euróért bérelt irodaházban rendezkedett be, a raktár, ahová a tavaly decemberben kapott több mint egymillió háromszázezer dossziét elhelyezték, Pope?ti-Leordeni-ben van, az épp kutatandó iratokat az irodaház szerény méretû pincéjében kénytelenek raktározni. Rá­adásul a jelenlegi irattár sem teljes, mind az RHSZ-től, mind a katonai hírszerzéstől, mind a külügyminisztériumtól kellene még dossziéknak érkezniük. A helyzet mégis jobb, mint egy évvel ezelőtt, a tanács személyi összetétele megváltozott, az új törvény jobb lehetőségeket biztosít az igazság feltárására, s mûködésükben a hatalommal való kokettálás vagy annak kiszolgálása sem volt - eddig legalábbis - tetten érhető.
A tiszta tollak akciót illetően némi fenntartásunk azért van. A kezdeményező Victor Roncea és a Ziua lap sem erkölcsi, sem emberi biztosítékot nem nyújt arra, hogy igen felturbózott és megszellőztetett ötletük mögött nem áll valamiféle manipuláció, nem valamiért, valakinek az érdekében cselek­szenek.
Mircea Dinescu nemrég arról beszélt, gyanúja szerint a politikusok iratcsomóinak kutatását akarják ezzel és a gyermekbesúgók rég ismert jelenségének újra köztudatba dobásával lassítani. Nem kizárt, hogy így van, hisz köztudott, hogy Sorin Ro?ca St?nescu, a Ziua igazgatója együttmûködött a Szekuritátéval, ráadásul újabb meglepetések érik a Ziua újságíróit, Valentin Hossu-Longin főmunkatárs, Dan Ciachir publicista, fordító és Adrian P?tru?c?, a lap jelenlegi főszerkesztője elismerték, hogy együttmûködtek a Szekuritátéval. Ami Valentin Hossu-Longint illeti, esete annyiban megrázó, hogy felesége, Lucia Hossu-Longin kiváló filmsorozatot készített a román Gulagról. Férje múltjával kapcsolatban az Evenimentul zileinek elmondta, sajnálja, hogy élettársa engedett félelmének, a kísértésnek ellen kellett volna állnia, ha másért nem, édesapja emléke miatt, aki hosszú éveket töltött a kommunisták börtöneiben. Victor Roncea, a tiszta tollak élharcosa pedig a lap egyik olyan munkatársa, akinek kihívóan magyarellenes, rasszista cikkei ellen a MÚRE alig egy hónapja igen erélyesen tiltakozott. A nacionalista, idegengyûlölettől átitatott írások zavaros személyiségre utalnak, feltételezhető tehát, hogy a hasonló nagyságrendû és fontos­ságú témák kezelésére sem ő, sem főnöke nem a legalkalmasabbak. Nem biztos, hogy az Új Magyar Szónak csatlakoznia kellett ehhez a csapathoz, különállóan is kérhette volna a magyar újságíró-kollégák múltjának feltárását a tanácstól. Mert való igaz, végre meg kell tudni, ki adta el lelkét az ördögnek, milyen mértékben és miért?
Közben Radu Timofte ama nyilatkozatát sem lehet feledni, hogy minden szerkesztőségben legalább egy-két, ha nem több fedett titkosszolgálati ügynök dolgozik. Mosolyogtatóan emlékeztet ez az RHSZ által Romániába bemanipulált, idekacsásított magyarországi madárinfluenzás pulykára, s az elterelő manőverre, mellyel juhok, majd deszkák közt szöktették el az országból Omár Hajszámot. Gyanakvást mindenekelőtt a sajtó ellen kell kelteni, miközben őket védi a parlament, a törvény, s áldásos tevékenységükre esetleg 50-100 év múlva derül fény. Mikor már múlt lesz az is.
Mindezek dacára érdemes végre kiborítani azt a bizonyos éjjeliedényt.
Simó Erzsébet
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép