Riport: Kelet kapujában

2006. augusztus 2., szerda, Archívum 2003–2007

A félreeső falvakban ki kell ülni a kapuba, hogy valamit lásson-halljon az ember, nálunk csak a kerten kell kikandikálni, s nem csak nappal, hanem még éjjel is robognak a kocsik, van látnivaló - mondják a bereckiek. Főleg Moldva, Moldova felé igyekszik sok autó, csak amúgy surrannak át az egykori mezővároson, kirándulók integetnek az buszokból. A mûút mentén cigány fiatalok kínálgatják az áfonyát, erdei málnát, gombát. Az árnyékban gubbasztó idősek arról tereferélnek: miért esett ennyire nyugdíjuk vásárlóereje, hoz-e számukra jobbat az új esztendő, az uniós változás? Az önkormányzat székházának csendjében a nagyközség közeljövőjéről beszélgettünk.
Tetőzetlen torony?
Horváth István-féle, tetőzetlen toronynak tûnik mindaz, amit Dimény Zoltán polgármester mondott az infrastruktúráról. Júliusban erről, a 7-es kormányrendelet előre nem látható meglepetéseiről szólt a vita sok-sok községközpontban. Mert: fogyó-romló kelléke az infrastruktúra a közéletnek, a víz is, az energia is, no meg a mindig pénzfaló út- és utcahálózat. Azt sem tudja örvendjen-e, megmosolyogja-e, mert amit az asztalán levő, Kolozsváron jó pénzzel elkészíttetett dokumentáció tartalmaz, szinte hihetetlen: Bereck új szennyvízhálózata, ülepítő be­ren­dezése, a jelenlegi ivóvízhálózat bő­vítése több tízmilliárdba kerülne, ha majd rábó­lintana az elbíráló bizottság. Az előtervezet 39 millió régi lejbe került, de ez még csak az első lépés ,,a boldogság felé vezető ös­vényen?.
- A hozzánk tartozó Kézdimartonosban már bővítjük az ivóvízhálózatot - mondta a polgármester. - Két nagyobb hozamú forrásból fogjuk levezetni szabadeséssel a Csereoldalból. Ez csak egy részét látná el a településnek, s ha a lakosság igényelné, rákötnénk majd a községi hálózatra is. A munkálatot már megkezdtük a megyei tanácstól leosztott pénzalapból. Az utak és az utcahálózat is gondja a községnek. Sikerült kissé feljavítani a martonosi bekötőutat, s jutott pénz a berecki utcák kátyúira is. Azt már a határt járó emberek is jelezték, hogy végre a mezei utakat is javítják. A hivatal adatai szerint közel száz kocsi anyagot hordtak ki az utak-utcák burkolatára.
- Milyen pályázatokat készítettek? Van-e remény az előrelépésre?
- Először is A borvizek útját említeném, a martonosi gyógyfürdővel mi is részt veszünk benne. Ez két megyét átfogó, nagy program, s nem hinném, hogy ne lenne jó kimenetele. Mi mindenképpen fenn akarjuk tartani ezt a fürdőt, eddig is gondoskodtunk róla. Hamarosan megkezdjük a mar­tonosi bekötőút aszfaltozását, s ha a széle ütné a hosszát, akkor a fürdő felé tartó utat sem felejtjük majd el.
Fordulat a küszöbön
Fordulatnak lehetünk szemtanúi Be­reck­ben. A metángáz köbméterének ára folya­matosan emelkedik, ezért sokan nem mernek gázfûtéssel nekivágni a télnek. Több helyen átalakították a kazánokat, fatüzelésûeket szereltettek be, a gázt csak főzésre és víz­melegítésre használják. Bereckben már egyre kevesebb család tart igényt a gázra, s így a nagy lendülettel megkezdett gázvezetés folyamata leállt. Martonos felé is megkezdték valamikor a fővezeték lefektetését. Közben elfogyott a pénz, aztán kiderült, hogy a vezetéket ki kell cserélni. A be nem épített csöveknek is nyoma veszett, s még most sem tisztázott, hogy miképpen?
- Ojtozról se feledkezzünk meg.
- Ennek a településnek a számára is szeretnénk pályázatot nyerni a vízhálózat kiépítésére - folytatta Dimény Zoltán. - Kapcsolatot teremtettünk a francia egyesülettel, amely a Tatros vízgyûjtő rendszerének szakszerû vízgazdálkodásával foglalkozik, és mert az Ojtoz a Tatros mellékvize, rajtuk keresztül szeretnénk e tervünket véghez vinni.
Arról is szó esett, hogy Ojtozban is van egy kénes büdös gyógyvíz, s azt évekkel ezelőtt helyi érdekû gyógyfürdőként hasznosították is. Ma sincs akadálya az egy-két kádas gyógyfürdő mûködtetésének, hisz nem minden helyi erdő- és fûrészgyári munkásnak lesz pénze arra, hogy reumáját messzebbi gyógyhelyeken kezeltesse.
Átkos helyben topogás
Berecknek több ezer hektárra rúg különböző tulajdonformához tartozó erdővagyona. Visszanyerése azonban száz gondot okoz. 2000-ben, amikor az 1-es számú földtörvény megjelent, Dimény Zoltán akkor még az állami erdészet alkalmazottja volt. Már akkor kellemetlenségei adódtak, amiért kiállt az erdők törvényes és maradék nélküli visszaszolgáltatása mellett. Sajnos, azóta is rettentően nehéz volt ebben előre lépni.
- Pont az említett erdészet miatt nem sikerül zöld ágra vergődnünk a 247-es restitúciós törvény értelmében visszajáró erdők ügyében sem. Nem végezték el a térképek azonosítását. Én el tudnám készíteni, de biztos vagyok benne, hogy nem fogadják el. Nagy az ellentét. Ahol a berecki állami erdészet fekszik, az a helyi tanács tulajdonában van, visszajuttatását el is fogadta a megyei földosztó bizottság, és várom, hogy onnan méltóztassanak kiköltözni. Megalkudni nem fogok!
Megtudtuk, hogy az ott dolgozó szakemberek lélekben nem kötődnek Bereckhez, máshonnan, idegenből származnak. Innen az átkos helyben topogás. Felháborító - jegyezte meg a polgármester -, hogy ennyi esztendő után sem az iskolának, sem pedig a katolikus egyháznak nem adták vissza a teljes erdőbirtokát.
- A plébános úrral személyesen kerestük fel az erdők dolgában az állami erdészetet - fûzte hozzá Ferenczi László, a helybeli iskola igazgatója -, de el kell mondanom, nagyon foghegyről tárgyaltak velünk, és fel kellett szólítanunk őket, hogy beszéljenek tiszteletteljesebben, ha velem nem is, legalább a lelkészünkkel.
Ismertek Bereck erdőgondjai, s szakember-politikus is akad, aki ebben jó és törvényes tanácsot adjon. Látogatásunk alkalmával kopogtatott be a hivatalba Tamás Sándor parlamenti képviselő.
A községben három erdő-közbirtokosság mûködik. A társtulajdonosi közösség erdőbirtoka 1120 hektár, a közbirtokosságé 206 hektár. Előbbiek szerencsésebbek, vagyonuk megyénk terültén fekszik, s ez most bővülni fog 1524 hektárral, a közbirtokosságnak vissza kellene még kapnia 946 hektárt, ebből, sajnos, 346 hektár Bákó megyében fekszik. Próbálják visszaszerezni. Bár tiszta a telekkönyv, akadályozzák, mindenbe belekötnek, húzzák-halasztják, nem beszélve Vrancea megyéről, ahol ezer hektáron felüli községi erdőbirtoka van Be­reck­nek, s akárcsak Ozsdolának és Gelencének, nekik sem akarják a szomszédok vissza­szolgáltatni. Pert még nem nyitottak, de ha előrelépés nem történik, ezen az úton is keresik majd jussukat.
- Bereck területén ugyanis egy hektár állami erdő sem volt - mondta a polgármester. - Hiába gördítenek akadályokat elénk, mert az államiak nem tudnak papírral bizonyítani egy hektárnyi erdőt sem! Sok az emberek jogos reklamációja, mert ott kérik vissza magánerdejüket, ahol volt. Ha az állam letarolta, tartsa meg magának az ültetettet, s adjon a magánszemélyeknek erdejük helyett erdőt. Ezt a bonyolult ügyet a helybeli magánerdészet bogozgatja, rendezi. Mi felajánlottuk az állami erdészet mûszaki személyzetének, hogy jöjjenek át a magánerdészethez, de mert itt más a mentalitás, senki nem vállalta a kihívást.
Pillantást vetettünk az iskolák nyári dolgaira, a közmûvelődésre és a helyi protestáns életre is.
Comenius szelleme kötelez
A helybeli I-VIII. osztályos iskola igazgatója, Ferenczi László elmondta, az oktató-nevelői munka színvonalas, és sértő számára a lapunkban megfogalmazott állítás, miszerint a vidéki iskolák tanulói esetében sokkal alacsonyabb volt a bejutási százalék.
- Apetre Tudorica cigány tanulónk például sikeresen felvételizett a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolába. A berecki magyar tagozaton mindenki sikeresen képességvizsgázott. Minket Comenius szelleme kötelez. Testvérkapcsolatunk is van Tótkomlóssal, az ősszel sorra kerülő Comenius Napokon pedig aláírjuk szándéknyilatkozatunkat Hódmezővásárhely egyik általános iskolájával. Részt veszünk egy olyan tanügy­mi­nisztériumi programban - mondta az iskola­igazgató -, melynek segítségével bővíteni tudjuk a jelenlegi óvoda épületét. Most dolgozunk az iratcsomón, hogy a tanfelügyelőség versenytárgyalást hirdethessen a tervezet elkészítésére. A napközi otthont bő­vítjük, mert igény van rá, hogy napközi iskolai osztályokat is indítsunk. Sok a dolgozó anya, és a természetes szaporulat is minket igazol. 120 körüli az óvodások száma, és a helybeli cigányság is kezdte igényelni e nevelési formát. Pozitív oldalra kezd fordulni Bereckben a természetes szaporulat.
Ferenczi igazgató úr elmondta, itt a székhelye a Szentföldön mûködő református missziói egyházközségnek, a helyi imaházban Tamás Orsolya református kollégiumi iskolalelkész végzi a szolgálatot. Annyira élénk és színes a tevékenység, hogy nem egy alkalommal vesznek részt az istentiszteleteken katolikus hívek is. A berecki reformátusok száma, igaz, közel félszáz, de a szórványban sok kálvinista vallású él.
Kultúrások a vártán
Ottjártunk alkalmával maréknyi ember sürgölődött a Gábor Áron Alapítvány székházánál és az emlékháznál. Egy részük s néhány kuratóriumi tag a készülő ifjúsági nyaralónál rakta a kályhákat. A másik csoport a telek-terep bekerítésével, festésével foglalkozott. Khell Ödönt, az alapítvány elnökét is ott találtuk. Hálásak vagyunk a polgármesternek, mert segít, szociális segélyben részesülők végzik az aprómunkát - tájékozatott a munkát irányító Handra Kelemen, az alapítvány alelnöke. - Ha kuratóriumunk mind a tizenegy tagja jelen lenne - mondta feddőleg -, elébb haladtunk volna a munkában.
A berecki mûvelődési központban szállóvendégek vannak, foglalkozni kell velük, mert ha a saját bevételüket nem teljesítik, az impozáns épület fenntartása gondot fog okozni. Balogh András igazgató áll a vártán, s jelzi, a Volt egyszer egy kisvasút címmel megjelent új kiadványuk (lapunk bemutatta) gazdagította a könyvtárra menő írott és fényképes dokumentációs anyagot, amelyet a központ teremtett meg az elmúlt esztendőkben. Nincs és nem is lehet vakáció, esetleg egy kis lazítás. Az igazgató most tért haza egy továbbképző mûvelődési mûhelytáborból Temesvárról. Az idén a legjobb kiállításért járó díjat hozta el Bereckbe azokért az évkönyvekért, monográfiáért, emlékkönyvért, helyi kiadványokért, melyeket elvittek oda. Jelen lesznek az augusztus végén tartandó Berecki Napokon, és október első tíz napjában ötödik alkalommal szervezik meg a hagyományos berecki fotó­mûvészeti tábort. Bereck jeles szülöttének, Illyés Kingának emléksarkot fognak beren­dezni, és egy emlékkiadványt is megjelentetnek. Az ő nevét veszi fel Bereck közmûvelődési egyesülete, melyet hamarosan be fognak jegyeztetni.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép