
Két azonos tartalmú panasz érkezett majdnem egy időben a szerkesztőségbe: a faluban levő halastó miatt használhatatlanok, vízzel telítettek a pincék. Az egyik régi ügy, a másik egészen friss. Körbejárva őket kiderül, hogy sokáig tarthat, amíg legalább vízügyben tisztán fogunk látni. És talán cselekedni is.
Nincs lefolyás, pang a víz
- Nagy aggodalmakat okoz a felfakadó víz azoknak a lakóknak, akik emiatt nem használhatják pincéjüket - írja Harai Mihály szentkatolnai olvasónk. - Meggyőződésem, hogy ez a vízszint a közeli halastó miatt ilyen magas. Én a házamat 1950-ben építettem, és a pincémben 1970-ig nem volt víz. A halastónak nevezett terület nem is tó, hanem kaszáló volt, a földtulajdonosok szántóinak folytatása, amelyről a víz egy árokban volt elvezetve. Az árkot a gazdák minden évben kitakarították, és a kaszálón finom, herés fû termett. Manapság viszont rá sem lehet menni, mert ingoványossá vált, hiszen amióta 1962-ben erőszakkal megalakították a kollektív gazdaságot, senki nem törődött e süppedékes területtel, és a víznek nincs lefolyása. A pincékben a víz 1970-ben jelentkezett, jelenleg még a polgármesteri hivataléban is van. Nálam tavaly szeptemberben egy nagy eső után 60 cm-es víz fakadt fel, és jelenleg is 30 cm-es. Ha elapad is, a következő nagy esőkor ismét megtelik? Már akkor szóltam a néptanács elnökének, hogy le kellene vezetni a halastónál felgyülemlő vizet, meg is ígérte, de nem tett semmit. Azóta is minden új polgármesternek jelentem, legutóbb Kicsid Béla takarítást ígért markológéppel, de azt nem mondta, hogy mikor kerül rá sor, és nem is lett belőle semmi. Állítólag a jelenlegi tanács tervbe vette az árokrendezést, nagyon jó is lenne, mert egészen biztos, hogy eltûnne a víz a pincékből, és ismét használhatóak lennének.
Csak kérni kell?
- Szentkatolnán nincs halastó, csak Hatolykán van egy holt árok, az sem a mi hatáskörünkbe tartozik, hanem a vízügyhöz - pontosít Tusa Levente polgármester. - Valamikor a megyei horgászegyesület gondozta, árultak jegyet is, de már pár éve elhagyatott. Nekem a lakosok nem jelezték, hogy ilyen gondjuk van, de valóban tervezzük az árok kitakarítását, beszéltem is a vízügyi igazgatóval, és meg fogjuk csinálni, csak hát az idén a sok árvíz miatt erre biztosan nem lesz pénz.
- Nem pénz kell oda, hanem egy kis jóindulat - állítja Grigore Ion vízügyi adminisztrátor, aki szerint a tavat még mindig a horgászegyesület bérli, és az szegül ellene a zsilip megnyitásának. - Le lehetne kissé ereszteni a vízszintet, amíg a pincékből is eltûnik, le is ülünk tárgyalni, és megoldjuk, ha az érintettek hivatalosan is megkeresnek, akár közvetlenül, akár a polgármesteri hivatalon keresztül.
- A vízszinthez mi nem nyúlhatunk, mert akkor börtönbe zárnak - közli válaszképpen László Béla, a megye vadász- és sporthorgász-egyesületének elnöke. - A vízszabályozás a vízügy dolga, nekünk csak a horgászat, a sportszervezés van a kezünkben, és semmi kifogásunk az ellen, ha a vízszintet 10-15 centivel csökkentik, mert az a halállományt nem befolyásolja. Mindeddig azonban nem kerestek meg ilyen jellegû kéréssel, és nem is hallottam arról, hogy állandó, régi gond lenne a pincékben felfakadó víz. Szerintem csak nagy esők után áll elő ez a helyzet.
Hogy lesz ebből közös nevező? Hát, meg kell próbálkozni a hivatalos kérvényezéssel?
Magántó, de nem magánügy
- Oltszemen a lakosok pincéje feltelt vízzel, amióta halastavat létesített ott egy magánszemély - írja Szakács Márta, aki egy szintén belvizes (hétvégi) ház tulajdonosa. - A polgármester kivizsgálást kért, egyebet nem tud tenni. A lakosok is tehetetlenek, nem tudják, kihez forduljanak.
- Valóban megkerestük a környezetvédelmi őrséget, ki is jöttek megnézni a terepet, de hiába, mert az új tulajdonosnak mindenféle engedélye megvan. Oltszemi lakos adta el neki a földet, tudták mind, hogy halastavat akar létesíteni, hát nem tehetünk ellene semmit - ismeri el Fodor István polgármester. - Ezen a falurészen különben is mindig nagyon magas volt a talajvíz, van, ahol a kert is használhatatlan, és ezzel a sok esővel nagyon telítődött a föld. Ezek az újonnan ásott gödrök is maguktól teltek fel, semmit sem hoztak máshonnan - de nem tudom, hogy emiatt vizesek-e a pincék, mert akkor a falu végén mitől? Ebben az országban az önkormányzatnak a neve megvan, de egyetlenegy engedélyt sem mi adunk ki, beleszólásunk sincs. Aztán ha gond van, oldjuk meg. De ez esetben nem tehetünk többet. Papíron minden rendben?
- Kiadtuk az engedélyt, mert környezetvédelmi szempontból rendben volt a terv - közölték a környezetvédelmi hivatalban. - De mi csak a talajért felelünk, vízügyben a vízügy illetékes. Azt tudjuk, hogy valóban nagyon nedves az a hely, nem kellett vizet vinni oda.
- Nem tudok semmilyen oltszemi tóról, de általánosságban elmondhatom, hogy bárki létrehozhat halastavat a magánterületén, megfelelő engedélyekkel és a szomszédok beleegyezésével - mondja el ez ügyben is a véleményét Grigore Ion vízügyi adminisztrátor. - Ha azonban ezzel károsítja a szomszédokat, kötelezni tudjuk őt is - barátságos úton - a vízszint csökkentésére.
Árkot kell takarítani
- Nem fognám az új halastavakra a vizes pincéket, mert itt csak akkor nem volt víz, amikor az árok elvezette, de van annak már tizenöt éve is, hogy azt senki ki nem takarította, teljesen feltelt törmelékkel - mutatja a helyszínt Marucza József oltszemi lakos az új tavak szomszédságából. - Valamikor minden kertből odavezetett egy sánc, és az árok szépen elvitte az Oltba a fölösleget - most sem a vízzel lenne baj, ha az elvezetés mûködne. A mi pincénkben van egy kivezető kanális, úgyhogy nem mondhatjuk, hogy vízben áll, inkább csak a falakon érződik, hogy szívják fel a nedvességet. Sok eső is esett, és itt a folyó - már egy ásónyomra van a víz a földben, de itt, a kertek végében soha nem is élt meg gyümölcsfa. A kutak is nagyon felteltek az egész utcarészen, de szerintem nem a halastótól, vagy legalábbis nem csak attól. Tenni? Először meg kellene próbálni az árok kitakarítását?
- A halastavaknak rendszerint van csappantyújuk, nemrég ellenőriztük a mûködésüket, és mindent rendben találtunk, azaz lehet szabályozni a vízszintet - meg is tesszük, ha szükség van rá; az árkokat azonban az önkormányzatoknak kell kitakarítaniuk, mert a mi hatáskörünk csak az öt kilométernél hosszabb, állandó jellegû vízfolyásoknál kezdődik - foglalja össze a tennivalókat Oreste Sumbasacu vízügyi igazgató. - Ahhoz, hogy a pincékből eltûnjön a víz, csökkenteni kell a talajvíz szintjét, és ezt a hatolykai vagy bármelyik másik halastónál egyszerûen, a csappantyú megnyitásával el lehet érni. Ez valóban a mi feladatunk - ki is fogunk menni a helyszínre -, noha azért a horgászok is követnek el időnként szabálytalanságokat, lezárják vagy megnyitják a zsilipeket; néhányat olykor meg ellopnak. De ez még mindig nem pénzkérdés. Oltszemen annyiban más a helyzet, hogy a terület eleve mocsaras, és a tavalyi meg az idei nagy esőzések is megtették a magukét. Az új halastavakat valóban mi is engedélyeztük, mert nem volt okunk az ellenkezőjére - de ha maguktól felteltek, akkor az egész környéken ilyen magas a vízállás, és nem a tavaktól, hanem az időjárástól. Ott valamikor megvolt a levezető rendszer, de elhanyagolták, és most már nagyobb munka lesz rendbe hozni. Ki kell először is takarítani a fő árkot, ami az új halastavak és a házak között húzódik, jelenleg dugig telve szeméttel, hordalékkal, bozóttal - a polgármesteri hivatal feladata ezt megszervezni -, aztán a kertekben kell megásni az árkokba vezető csatornákat, mégpedig a talajvíznél egy ásónyommal mélyebben: akkor minden szépen a csatornákba folyik, onnan az árokba, onnan meg a folyóba. Persze, minden házban más és más a helyzet, de ugyanezen elv szerint kell eljárni. A folyómeder kitakarításában és így a pangó vizek levezetésében saját, öt méter széles kotrógépünkkel tudunk segíteni, már ha odaengednek az emberek a területükre, mert olyan is volt, és épp Hatolykán két éve lehet, hogy fejszével kergették el a gépkezelőt. Akkor hogyan dolgozzunk?
Demeter J. Ildikó