
Különlegességét nem csak az adja, hogy központjában a néprajz és a népmûvészet, kiegészítőként a kézmûvesség áll, hanem az is, hogy a résztvevők - magyarhoniak és hazaiak - próbálják megismerni egymást, a Nyugat-Dunántúl népszokásait, dalait, az itteniek bemutatják a vendégek számára eléggé ismeretlen székely népi élet sajátosságait. A Kézfogás elnevezés mögött az erdélyi és a magyarországi gyerekek kölcsönös táboroztatása húzódik meg.
- Tulajdonképpen harmadik alkalommal gyûlt egybe az a maroknyi háromszéki és Sopron környéki fiatal, gyerek és táborszervező felnőtt, akiknek nevéhez a Kézfogás-tábor kapcsolódik - tájékoztattak Demeter Piroska tanár és Kotta Zsófia szervezők, a Kézfogás Tábor Egyesület képviselői, akik egy 1990-ben indult hagyományt folytatva négy éve a dunántúli Lovason ,,örökölték? a táborszervezést, azóta fogadják a dunántúli csoportokat. Ott ismerkedtek meg a Győr-Moson-Sopron megyei sobriakkal, a híres sobri táncosokkal, akiket meghívtak a csernátoni táborba. A vendégcsoportot Nemes László, Sobor község polgármestere vezette, aki elmondta, ennek a mozgalomnak köszönheti, hogy ismerkedik a számára igen szép Székelyföld e részével, és tudott arról, hogy a nyugati országszélre, Sopron környékére is telepítettek régen székelyeket, akiknek ott is a határok őrzése volt a feladatuk. Augusztus 4-én este nagy sikerrel szerepelt a Sobri Verbunkos és Hagyományőrző Néptántánc Egyesület csoportja a felsőcsernátoni kultúrotthonban, jótékonysági mûsorukkal léptek fel.
Daloló-Muzsikáló Rábaköz címet lehetne adni ennek a gazdag mûsornak, amely elhozta ide a rábaközi népdalokat, népszokásokat és népzenei feldolgozásokat - mondta Nemes László. A népdalok mellett gyermekjátékdalok, betyárdalok hangzottak el, és olyan népszokás, mint például a Balázsjárás.
Látogatásunk alkalmával éles, lövéshez hasonló hangokra lettünk figyelmesek, amelyre még a közelben legelő csernátoni lovak is összerezzentek. Figyelmeztettek: az a sobri legénykék betyárostorainak rittyegése-csattogása. Ekkor juttatták eszünkbe, hogy a vendégek Sobri Jóska híres betyár szülőföldjéről valók. Vajon hány felsőcsernátoni fiatal hallott a Rózsa Sándorhoz hasonló Sobri Jóskáról, a dunántúli betyárról, aki a XIX. század első felében kanászból lett betyárként bandájával gazdag számadó juhászokat, kereskedőket fosztogatott, s mikor sebesülten látta, hogy elfogják, megölte magát. Valóságos Sobri-kultusz alakult ki körülötte, mesék, dalok és témás táncok őrzik emlékét. Része volt ő a somogyi betyárvilágnak. Nos, ebből kaptak igen érdekes ízelítőt a vendégektől a különleges Kézfogás-tábor résztvevői, a felsőcsernátoniak.
Hogy mi zajlott a táborban? Faragás, agyagozás, gyöngyfûzés, nemezelés, népdal- és néptánctanulás, barátkozás, kézfogás. A székely faragást Konnáth László kovásznai faragó oktatómester tanította, a bútorfestést felsége, Konnáth Rita, szakemberként vett részt a tevékenységben ifj. Demeter Miklós néprajzoktató, hangszerkészítő mester.
Egy székelyföldi honismereti kirándulás - Gelencétől Csíksomlyóig - csak ráadás volt. S hogy a tábor anyagi gondokkal nem küzdött, köszönik a Julius Meinlnek, a Meotis Kft.-nek és a Mod K. E. S.-nek. Az ízletes székely eledelt pedig a csernátoni szakácsnőknek.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.