Riport: Emlékező Szárazajta

2006. augusztus 9., szerda, Archívum 2003–2007

Nem a településhez kötődő gyászos esemény, az oktalan gyilkolás és vérbosszú most a legfontosabb Szárazajta életében. Sokkal inkább az, hogy szomorú a falukép, sok a roskadozó-omladozó családi ház, apad a falu lakossága, leromlott az utcahálózat, elszabadult az agrárkapitalizmus mohósága, a falusfelek lelegeltetik egymás terményeit, sarjúját, s hogy alapjában véve felkészületlenül éri ezt a faluközösséget is az Európai Unió mindent átfogó előírásrendszere. De mert maholnap itt van szeptember és Szárazajta gyászos emléknapja, ilyenkor rá kell pillantani a jelen mellett a múltra is.
Szeptember 26.
A XX. század történetében Szárazajta szomorú esemény kapcsán vált ismertté: 1944. szeptember 26-án a bevonuló Maniu-gárdisták a helyi iskola udvarán tizenhárom ártatlan embert páratlanul kegyetlen módon kivégeztek. A tett színhelyén, az iskola belső falán elhelyezett emléktáblán ez áll: 1944. IX. 26-i halottainkért - RMDSZ. Az emléktábla előtt egy faragott kopja rajta: 1991. Faragta Péter Attila és Máthé Imre. A falu szívében 1994-ben a tizenhárom vértanúnak tizenhárom bazaltoszlopból álló emlékmûvet emelt a felejteni nem akaró és nem tudó utókor (Vargha Mihály alkotása).
,,?Ott és akkor gyilkosság történt, tömeggyilkosság. Szántszándékkal, előre megfontoltan, emberi mivoltukból kivetkőzött és szabályszerûen vérszomjas bérgyilkosokká vedlett emberi teremtések által óramûpontossággal megszervezve és hidegvérrel végrehajtva. Az egyetlen olyan megoldást választva - az emberölést -, amelyhez nyúlni soha nem lenne szabad? - idézzük Benkő Levente Szárazajta címû, 1995-ben kiadott könyvéből.
Bevallja a riporter, hogy hiányérzete támadt: miért nem ölelik körül élő virágok az emlékmûvet? Számon kérni nem az ő tiszte, így senkitől sem kérdezte. Lelegeli a jószág? Ám az is lehet, hogy jobban illik a komor-szomorú bazaltcsomóhoz, a gyászos esemény emlékéhez az élő zöld gyep? Virág, szeptember végi, az emlékmû lábához megemlékezések alkalmával kerül. S mert ez minden évben az egyház és az iskola feladata, a készülődésről tiszteletes Barthalis Sz. Pál református lelkipásztortól és az Ajtai Abod Mihály Általános Iskola igazgatójától, Péter Attilától érdeklődtünk. Utóbbi elmondta, hogy valóban közös a koszorúzást megelőző megemlékezés:
- Iskolásaink alkalomhoz illő verseket mondanak, énekelnek. Így lesz ebben az évben is. Nagyobb mûsorokra például akkor került sor, amikor a megemlékezés része volt a falunapnak.
- Idén is megemlékező istentiszteletet tartunk, mint minden esztendőben - mondta a lelkipásztor -, már kértem az iskolát, hogy kezdje meg a felkészülést a koszorúzás előtti mûsorra.
Útkorszerûsítés, vízhálózat
Személygépkocsival is lehet robogni a falu felé. Talán sohasem volt ilyen jó a 44-es községi bekötőút. Bardocz Csaba, Nagybacon község polgármestere arról tájékoztatott, hogy jelentős beruházással még ebben az évben megkezdik az út korszerûsítését, aszfaltréteggel borítják, és felületi kezelést is kap. Túl vannak már a versenytárgyaláson. Ez egy 47 milliárd régi lejes beruházás kezdete, de azt is megjegyezte, hogy az állami pénzalapok csak a bevételek arányában - tehát nem egyszerre - érkeznek. A polgármester azt szeretné, ha már ebben az évben elkészülhetne egy kilométernyi a község központjától Csinód kijáratáig.
Ugyancsak az infrastruktúrához tartozik, hogy minőségi ivóvizet akarunk vezetni a faluba. A napokban tettünk le erre dokumentációt a fővárosban. Értéke 18,3 milliárd, s éppen ennek megszerzését teszi lehetővé a 7-es kormányrendelet - folytatta a polgármester. A tervező a vízellátást a Bőforrásból és a Szárazpatak vizéből szabadeséssel látná megoldhatónak. A kettő együtt másodpercenként öt liter vizet szolgáltatna. Reméljük, hogy zöld utat kap ez a beruházás.
Mérik a földet
Nem felhőtlen a földvagyon dolga, habár szakosodott cég végzi a földek mûszeres felmérését és azonosítását. A célra 400 millió lej áll a községi tanács rendelkezésére. Néhány szárazajtai férfiembernek az a véleménye, hogy belátható időn belül nem lesz csend és nyugalom a földvagyon tulajdonjogát illetően. Tudják azt, hogy nagyon keskeny, ún. nadrágszíjparcellákon folyik itt az eléggé régimódi termelés, de az idősebb emberek gondolkozásmódját gombnyomásra megváltoztatni nem lehet. Szerintük ezt csak az unió fogja nagyon kegyetlen módon megtenni. Zajosnak-bajosnak látják ebben a faluban egy eljövendő tagosítás sikerét. Valóban így lehet, hisz mint megtudtuk, száznál több dûlő van a határban, azonosításuk hosszú és nehéz munka eredménye. Szabó Gábor és Várhegyi Csaba, az önkormányzat mellett dolgozó szakemberek végzik ezt a munkát. Ameddig a felmérést be nem fejezik, addig tagosításról nem lehet szó. A polgármesternek az a véleménye, hogy népszavazást kell elrendelni ennek eldöntésére. A népé lesz a szó, nekik kell majd dönteniük ebben a kérdésben. Egyelőre igazságot kell teremteni: mindenkinek vissza kell juttatni azt, annyit, amennyi volt!
Szárazajtán hát ezért nincsen birtoklevél az emberek kezében. Az önkormányzatnál azt a véleményt is megkockáztatták, hogy ezt az államnak kellene elvégeznie, a törvényhozónak, mert ez a szakmunka nem tartozik az önkormányzatok sajátos feladatai közé.
Napi gondok, elégedetlenségek egymás után sorakoznak. Juhok, tehenek, lovak legelik le az emberek megmunkált terményeit, és sok a panasz. Volt rá példa, hogy verekedésre is sor került. Mégis a polgármester asztalán egyetlen, ebben az évben papírra tett feljelentés áll: Gáll Imre panaszolta, hogy a Veresföld eleji kaszálóját lelegelték Bodosi István jószágai.
- Van nekünk szakemberünk, aki azonnal kiszáll, megállapítja a kárt, s arról jegyzőkönyvet vesz fel. Ennek alapján szabjuk ki a büntetést. Jól kidolgozott eljárás van erre. Végső soron kerül csak sor, ha bántalmazásról panaszkodnak, rendőrségi közbelépésre - mondta a polgármester.
A falubeliek szerint sok panasz azért nem kerül papírra, mert az elmúlt évek tapasztalata szerint az említett eljárás nem hatékony, a kárvallott a kárral és a kellemetlenséggel marad. De van jobbacska hír is falunkról - mondták -, érdeklődjön az igazgatónál s a lelkészünknél.
Billen-e jobbra a kompona?
Mármint a történelem igazgatta népesedési mérlege ennek a falunak? - latolgattuk.
Nem is volna jó belelátni a jövőbe - szúrták közbe ismét a borúlátó szárazajtai férfiak. Fogyunk, apadunk?
Így van. 1869-ben, amikor Orbán Balázs ezen a tájon járt, Szárazajta lakosainak száma 1695 volt. Igaz, hogy azután sok év lepergett a történelem rokkáján, s 913 lélekkel esett a lakosság száma. A 2002-es népszámláláskor 782-en éltek itt.
Péter Attila igazgató elmondta, hogy a falu I-VIII. osztályos iskolájában még az elkövetkező tanévben is összevont osztályokkal fog mûködni a felső tagozat, de nincs veszve minden, mert az óvodások lélekszáma növekedőben. Kilenc tanuló hagyta el a múlt évben az iskolát, 11 óvodás lép első osztályba. Hogy a csekélyke 50 milliós költségvetésükbe mi fér bele, azon lehet gondolkodni, de mindenképpen kerítéssel szándékoznak még idén körülvenni az óvoda épületét, kimeszeltetni, javíttatni egyik termet, és újrarakatni a csempekályhát.
Az igazgató Szárazajtát képviseli a baconi községi tanácsban, így ismerője, mindentudója a közösségi életnek. Egyike azoknak, akik fenntartják a többéves testvérkapcsolatot Szárazajta és a Békés megyei Okány község között. Elmondta, hogy ebben az évben sikerült kijavíttatni a kultúrotthon épületét. Új függöny is került a színpad elejére, új székeket vásároltak. Az épület újraavatása alkalmával látogattak el ide ismét az okányiak. Tánccsoportjuk magyarországi táncokat mutatott be, és vendégszerepelt a Bacon községhez tartozó Magyarhermányban. A szárazajtai iskolának is sikeres tánccsoportja van. Tavasz végén rangos rendezvényen léptek fel a budapesti Iparmûvészeti Múzeum aulájában, és természetesen Okányban is.
- Ha a 2007. évi községi költségvetés majd lehetővé teszi - mondta a képviselő -, szándékunkban áll elvégezni néhány korszerûsítési munkálatot a kultúrotthonnál: beépített angolvécéket szeretnénk, tusolókat, falburkolatot. Igény lenne arra, hogy a tetőteret beépítsük, így szálláshelyeket is létesíthetnénk vendégeink számára.
Látogatásunk alkalmával fogalmazódott meg az a régi óhaj, hogy végre ki kellene nyomtatni azt a falumonográfiát, melynek szerzője a sok értékes adatot hangyaszorgalommal összegyûjtő Mihály Gábor helybeli nyugalmazott tanítómester. Az ő asztalán láttuk Okány község monográfiáját. A szárazajtai szöveg kinyomtatása - bővítve a rendszerváltás utáni eseményekkel - talán Okánnyal közösen könnyebben menne?
A harangszó, amire még hallgatnak az emberek
Pontosabban a református egyház. Ez bizonyosodott meg a rendszerváltozás utáni percekben is. Az egyház a magyarságot, a jövőbe és Istenbe vetett hitet jelentette, ezt jelenti most is az ottani ember számára. Nem túlzottan templomjáró a szárazajtai nép - mint mindenütt Háromszéken a protestánsok -, de egyházát támogatja, segíti, vonzódik az ősök által is fenntartott közösséghez.
A szárazajtaiak lelkipásztorának, Barthalis Sz. Pálnak Agyagfalván ringatták a bölcsőjét. Csíkszeredai missziós lelkészi állásából hívta meg a falu 1988-ban. Itt érte a rendszerváltás, nem volt könnyû az egyháznak sem áttérni az új éra göröngyös útjára, visszaszerezni a közösség egykori tetemes vagyonát. 653 tagja van most az egyházközségnek, de a soros feladatokból soha nem fogynak ki. A 247-es törvény alapján mindent visszaigényeltek, amire telekkönyvük volt. Csak erdőből 220 hektárnyit kell visszakapniuk, nyolchektárnyi szántót és kaszálót, és egy beltelket is. Az elvárásokhoz jól igazodik a szárazajtai gyülekezet, de mint sok más helyen, itt is a hétköznapok feladatai kötik le a presbitériumot és a lelkészt. Elsőként az imaterem külsején akarnak változtatni, ivóvizet szeretnének bevezetni oda és a kántori lakba. Augusztus végén megtartják az ötvenévesek találkozóját, ahol az IKE-csoport mûsorral köszönti a jubilálókat.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép