Kultúra: Egy magyar évkönyv Európában

2006. augusztus 12., szombat, Archívum 2003–2007

Székely Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent a bécsi ,,Europa?-Club 13. évkönyve Közszolgálatban címmel. A 260 oldalas kötet törzsanyagát Teleki Pál emlékezete és a Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára szervezett előadómûsor anyaga alkotja, de olvashatunk benne Nagy Gáspár költői világáról és Csávossy György Jó boroknak szép hazája ? Erdély címû, habzóan szellemes, prózaversszerû esszéjéből is, szó esik továbbá két kirándulásról ? Baltikum és Drávaszög ?, mely a bécsiek sok éve hagyományos turisztikai programjához kapcsolódik.
A Teleki-tanulmányok szerzői: Bakos István (Teleki Pál, a nemzetnevelő államférfi élete és utóélete) és dr. Kubassek János (Teleki Pál, a földrajztudós).
Ezeket a mûveket az teszi izgalmassá, hogy Teleki Pál Budapestről való számûzetésének eredményeként, miután a magyar fővárosból kitiltott szobrát csak Balatonbogláron lehetett felállítani, Bécsben lehet és kell a 20. század egyik legjelentősebb magyar személyiségének érdemeiről szólni az otthoni elborult agyú ítélkezések ellenében.
Kubassek János Teleki Pált, a tudóst a politikai földrajz nemzetközileg is jelentős mûvelőjeként idézi, szól a tájkutató és gazdaságföldrajzos Telekiről, akire az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalások után az a feladat várt, hogy bebizonyítsa a Kárpát-medence földrajzi, vízrajzi egységét, nemzetiségeinek egymásra utaltságát, ,,hiszen Európa szívében a Kárpátok koszorújától övezett Magyarország olyan táj, amelynek megbontása ezernyi új keletû problémát zúdíthat az ott élő emberekre?.
Teleki felfogása az volt - fejti ki Kubassek János -, hogy nem szabad kettészakítani egységes etnikai közösségeket, nem szabad elválasztani egymástól úgy folyóvizeket, hogy a folyó alsó szakaszán élők megszenvedjék a felső szakasz mértéktelen vízkivéte-lének hatásait, s lehetetlenné váljon számukra az öntözés vagy egyéb hagyományos vízhasznosítás.
Teleki Pál elkészíttette európai hírû, nagy tudományos apparátus munkájának eredményeként kiadott, híres ,,vörös térképét?, amelynek fő érdeme, hogy ,,a nemzetiségeket úgy ábrázolta, hogy azok arányban voltak az általuk lakott területekkel és a nemzetiségek lélekszámával?. A román térképek ugyanis félrevezető ábrázolásokat közöltek. A ritkán lakott hegyvidéki területeket túlsúlyban lévő nemzetiségi területekként tüntették fel, s így a sûrûbben lakott magyar települések kis foltokká zsugorodtak a nagy román népességi tengerhez képest.
Teleki térképe reálisan ábrázolta a nemzetiségi arányokat, térképének és tanulmányainak döntő szerepük volt az első és a második bécsi döntés előkészítésében, amely a túlsúlyban magyarok által lakott területek visszacsatolásával enyhítette a magyarság trianoni traumáját.
Bizonyos mai budapesti körök, amelyek Trianon magyarságot csonkítva pusztító módszereit manapság Budapesten alkalmazzák, Teleki Pál itt említett érdemeit is ellene fordítják.
Bakos István Teleki Pált a 20. század nemzetnevelő államférfijaként mutatja be, akinek emberi jellemvonásai, szellemisége a korabeli magyar társadalomra rendkívüli hatással volt, s akit ,,a liberál?bolsevik politikai erők által generált médiahadjárat következtében? mélyen megalázva mellőznek hazájában, amelynek becsületéért és tisztességéért életét áldozta.
Bakos ízekre szedi a Teleki ellen felhozott és eltúlzott, fröcskölődő vádakat, és J. F. Montgomery, az egykori magyarországi amerikai nagykövet szavait idézi: ,,Magyarországon a zsidók biztonsága nagymértékben annak volt köszönhető, hogy milyen törvényeket hoztak korlátozásukra. Ezek a törvények ugyanis azt a látszatot keltették, hogy Magyarország eleget tesz a zsarnok követeléseinek, de valójában ezeknek a törvényeknek a segítségével tudott fennmaradni mint menedéket nyújtó oázis. Ha megtagadta volna, hogy bármilyen törvényt is hozzon a zsidók ellen, a zsidók tényleges biztonságának időszaka kétségtelenül sokkal gyorsabban véget ért volna, mint a valóságban.?
A szerző Teleki Pál érdemei melletti érvelésébe bevonja a külföldi, elsősorban a lengyel értékeléseket, akik saját hősüknek tekintik, s akik, a mai Magyarország örök szégyenére, azt is felajánlották, hogy ha nem kell a Teleki-szobor Budapestnek, akkor menekítsék lengyel földre azt.
Az ,,Europa?-Club évkönyvének Teleki-tanulmányai becses módon egészítik ki A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada címû, ugyancsak Bakos István által összeállított kötet (Püski Kiadó, 2005) Teleki Pál-tanulmányát.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép