
Mondták, de érezni is lehetett, hogy a Haraly pataka mentén fekvő orbaiszéki falu, a kicsi Szekelypetőfalva ,,kapaszkodik?, s utolsó látogatásunk után nem egy jelét adta annak, hogy élni akar, s hogy természeti adottságai révén (kiváló termékeny talaja van), s mert a gépkocsik korszakát éljük, hiába van elrejtve a Mezőföld szívében, népességi mutatói még jobb irányba is billenhetnek. Ottjártunkkor határa ontotta a szép fehér krumplit, ,,a székely valutát?, és javában folyt az aratás. Jó termést ígér a kukorica is, ide ugyanis már nem nagyon mer lebátorkodni a havasokból a vad. A falu lakóinak helyzete példázza, hogy miként lehet megélni ? mondhatni, minimális létfenntartási körülmények között ? az Isten ajándékozta életet. ,,Ha akarnánk, sem tudnánk innen elmenni ? mondták ?, ide köt minket ez a föld!?
A televény jól ereszt
Ne menjen Zabolára (ehhez a községhez tartozik Székelypetőfalva) - mondták. Ne ők meséljenek rólunk: mi azt is tudjuk, hogy mit tett és tesz a tanács ezért a faluért, de azt is, hogy mit nem, és hogy mit kellene tennie ahhoz, hogy igazából érezzük: ez a mi községközpontunk.
Az imecsfalvi sorompóig még tûrhető a bekötőút, azt a katolnai polgármester javíttatta, ám a petőfalvi rész - ez már Zabolához tartozik - göröngyös. A déli kánikulában csendes a falu, árnyékban folyt csak az élet, de a mező, az népes volt, perzselő melegben is kikövetelte a földre a falu népét. A helybeli cigányság, mely betakarodáskor eszik csak jó ételt, a mezőn napszá-mos-kodott: hangos ricsaj mellett szedték a krumplit. Az út melletti gyomosban, ahol árnyék sem volt, délebéd közben purdéját szoptatta a fiatal cigányasszony, s mind arra kértek: ,,vetessen le!? A televény jól eresz-tett, ha nem láttuk volna, nem hinnénk, hogy 70 árnyi területről 10 tonna étkezési krumplit takarítottak be, s a maradék aprót egy utánfutó vitte haza!
Petőfalvának nincsen képviselete a zabolai tanácsban, így Both László segített, hogy betekintsünk a falucska életébe. Tőle tudjuk, hogy tucatnyi család költözött be és vissza, többen vásároltak házat, lakni valót is, hétvégit is. Úgy néz ki, hamarosan pozitív irányba fordul majd a település népességi mutatója. Leghamarabb az ovisok és az iskolások létszámának változásán lehet majd érezni.
Egy kis statisztika
Az 1567-es összeírás alkalmával négy kaput jegyeztek a faluban. A legjobb akarattal sem lehetett több lelke a friss településnek, mint negyedszáz! Jó helyen álltak meg a második székely telepesek, mert a talaj mellett folyóvíz is volt, ott szelte át a patakot a fő útvonal, a Postaút (ezen járt a királyi posta), borvízforrás is feltört a földből (a petőfalvi Fortyogó kiváló feredőhely volt a múltban). Szántszándékkal mondtunk második telepeseket, mert a falu határában feltárt kora középkori polgári temető leletei, háromszáz kiásott sír, arról tanúskodtak, hogy itt már a XII. század közepén szervezett székely település létezett. A letûnt rezsim próbálta megakadályozni, hogy az ásatásokról szóló összefoglaló közkézre jusson, de nem sikerült. Sajnos, a háromszéki székelység eredetéről szóló eddigi tanulmányok nem értékelték kellő súllyal ezt a nagyon értékes adathalmazt. Bizonyára a tatárjárás pusztította el az egykori falut, amely később újraszületett. 1869-ben 342 lakója volt, az utolsó népszámlálás (2002) 168-at jegyzett fel.
Többek érdeme, hogy az óvoda és iskola épülete végre bekerítve, kitakarítva, nem szabad legelője a csellengő állatnak. Az épület is megújult, tavaly ősszel rukították a cserépfedelet. Az épületbelső is előkészítve, várják a meszelőket, már intézkedett Sidó Albert, a központi iskola igazgatója ? tudtuk meg Both Lászlótól.
- Milyen a gyereklétszám Petőfalván? - kérdeztük Tóth Erzsébet tanítónőt.
- Tizenhat gyereket tanítottam összevont osztályban, ebből négy magyar és tizenkét magyar anyanyelvû cigány volt. A voltat azért mondom, mert leteszem a lantot. Tizennyolc éves korom óta tanítok, most átadom a helyet a fiataloknak. Van is több pályázó a petőfalvi posztra. Sajnos, nagyot esett a tanulólétszám, l965-ben 28 napközis kisgyerekem volt, az iskolában negyedszáz tanuló, cigány akkor egy sem. Egy cigánycsalád telepedett fel Szörcséről, s nagyon elszaporodtak. A gyerekek értelmesek, velük nincsen baj. A szülők húzzák vissza őket a sárba! Könnyebb feltenni a szekérbe, mint megmosdatni azt a gyermeket. Van köztük néhány, aki külföldet jár, megmódosodott. A Gergely család például megvakoltatta házát, és elejébe székely kaput állíttatott.
Rendhagyó terefere
A falucska egyetlen ábc-üzletében kerül szóba, hogy Petőfalva jövője szempontjából üdvös lenne, ha újra életre lehetne varázsolni az egykori Fortyogót. Keresztes Ilona, az egység tulajdonosa ? mint mondta ? mindenben benne van, ami a falu javát szolgálja. A Fortyogó bő hozamú borvízfeltörés, amelyet a múlt század derekán feredőként, strand gyanánt használt a nép. Rettentő kárt okozott annak idején az a bizonyos talajfeljavító vállalat, amelynek szakemberei azt hitték, hogy ez fogja majd megoldani a sokoldalúan fejlett szocialista rendszer problémáit: lecsapolták a Fortyogót, rajta vezettek át egy vízlecsapoló árkot, legtöbb helyen tönkretették a gyógyiszaptelepeket. Ezekre senki nem gondolt az ott dolgozó szakemberek közül? Az, hogy a megyei tanács érdeklődött a Fortyogó helyzetéről, reménnyel tölti el a helybelieket, akik közmunkával segítenének a strand kiépítésében, s bizonyára a szentkatolnai Bakk István farmer is besegítene, akinek gazdasága van a faluban.
Both Lászó egy 1932 júliusában készült, régi fényképet adott át, amely a Petőfalvi Fortyogó avatóünnepségén készült.
- Három öltözőkabin volt az épületben - emlékezik vissza a 98 éves Both Ferencné, Ilonka néni -, és egy, amelyben fürdőkád volt. Helyben melegítették fel a vizet, és sikerrel használták a reumások. Olyan béna ember is volt, hogy cigányszekéren hozatta át magát mindennap Gelencéről, s kúra után a lábán ment haza.
- Az én lakásommal szemben feltört a réten a víz, a cigánygyermekek feredeznek benne - mutatta id. Both László. Ennek a víznek az összetétele és gyógyászati ereje nagyon hasonló a kovásznai borvizéhez ? tesszük hozzá mi.
Szó került a falu hősi emlékmûvéről is. Ezt néhány éve az egykori országzászló-talapzatból alakították ki, elhelyezték rajta az első világháború áldozatainak névsorát. A második háború hőseinek neveit a templomban őrzik. Az emlékmû homlokfalán a részekből összerakott egykori ország térképe volt látható, ami megrongálódott, s most Faragó Gergely, aki egyébként az emlékmûvet is gondozza, újból elkészítette. ? épített egyébként kerítést a kultúrház telke körül is. Petőfalván elmondták, hogy ha közmunkáról van szó, maroknyi ember ? Both László, Faragó Gergely és Harai Bátor ? mindig a kezdeményezők vagy a kivitelezők között van. Elmondták, hogy kis léckerítéssel szeretnék körülvenni az emlékmûvet is. Kizárják így a garázda állatokat, és akkor virágról is gondoskodnak majd a petőfalvi asszonyok.
Both László egyébként a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes szervező-vezetője, s mint a Háromszék Népi Együttesben Köntzei Árpád tanítványa, a Gyöngyharmat koreográfusa is. Elismerően említette, hogy az együttest, a lehetőségek határáig, támogatja Zabola polgármestere, Ádám Attila és az önkormányzat.
A negyedik táncos generáció indult most útjára - mondta. Jelenleg két generáció táncol: egy kisebb ? I-IV. osztályosok ? és egy nagyobb - 17-18 év közötti - csoport. A két ,,kiöregedett? csoporttal októberben akarjuk megünnepelni az együttes tizedik évfordulóját. Munkánk elismeréseként az együttes és a székelypetőfalvi óvoda pénzadományt és emléklapot kapott Balatontapolca, Zabola testvértelepülésének önkormányzatától. Az együttes 50 000, míg az óvoda közössége 30 000 forintot. Az együttesnek vagy ruhát vagy zenefelszerelést fogunk vásárolni, az óvodának pedig a szükséges játékokat, festéket, ami az oktatói tevékenységhez kell.
Székelypetőfalva színtiszta római katolikus falu. Templomának védőszentje a szegények patrónusa, Assisi Szent Ferenc. Búcsúnapja október 4-re esik, de mert ez idén hétköznap, a petőfalvi búcsúra október első vasárnapján kerül sor. Ez a falu egyik legnagyobb ünnepe. Előtte való nap lehetne beiktatni egy petőfalvi találkozót is ? latolgattuk az üzletben ?, mert bizonyára erre hazajönnének mindazok, akiknek szívü-gyük, hogy pitymallodjon már Petőfalván is.
Szent Ferenc könyörög érettük
Újságolják, hogy a temetőben napvilágra került egy koporsó alakú haskő, ún. tumba. Ott volt a falu régi kápolnája is, arra építették rá a templomot 1823-ban. Oltárképe is a régi kápolnából való, rajta az 1762-es évszám áll. A védőszentet ábrázolja. A templom legrégebbi része a sekrestye, az minden bizonnyal a régi kápolna része. Értékes még a szószék. Oldala festett, és a négy apostolt ? Máté, Márk, Lukács és János ? ábrázolja.
- Én itt 168 katolikus lelket tartok nyilván, de ennek fele, s hamarosan több mint fele, roma - mondja t. Vitus Lajos imecsfalvi plébános. (Petőfalva századok óta az imecsfalvi mater filiája.) ? Sajnos, a falu ki van öregedve, de a romáknál sok a gyerek. Az iskolai hitoktatás az én feladatom. Templomuk mûemlék jellegû. Gondunk az, hogy háromévenként kell meszelnünk, mert a Nemere útjában áll, s a jeges eső lekopasztja falairól a meszet. A filia és az anyaegyház közösen szokta ezt kifizetni. Utóbbi javításkor ők húszmilliót gyûjtöttek össze, s a mater kiegészítette tizenkétmillióval! Dicséretes e kisközösségtől. Meglepő, de kevés ingatlannal bír a filia. Csupán 2,7 hektárnyi földbirtokkal rendelkezik. Volt a templom közelében egy felekezeti iskola, melynek helyébe kultúrotthont építettek. Én kértem vissza a 247-es törvény értelmében is. A zabolai bizottság nem ellenezte, de a végzés még nem született meg. Mivel az épület eléggé megrongált állapotban van, kértem, hogy tatarozásához ? mert van erre törvény ? az önkormányzat is járuljon hozzá.
Hiszünk, hinnünk kell abban a kis faluközösséggel együtt, hogy ha ősi egyháza, papja lélekben erősre edzi őket, a mindenkori tanító őrködni fog az önazonosságon, és gazdasága is megerősödik, pirkadni fog Székelypetőfalván. A mi részünkről még annyit tennénk hozzá: ehhez nagyon jól fogna egy anyaországi testvérkapcsolat, avagy egy testvéregyházközség is.
Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán