Kőbányászat-történetPénz-piac-vállalkozás: A kő útja

2006. augusztus 23., szerda, Archívum 2003–2007

Mikóújfaluban, az idei falunapok talán leginkább emlékezetre méltó cselekedete a település múltbeli és jelenlegi lényegébe markoló kőbányászat-történeti kiállítása volt. Csak sajnálni lehet, hogy a kultúrotthon nagy termét betöltő kiállítás néhány napig maradhat, csak szomorkodhatunk amiatt, hogy helység hiányában a dr. Szász István és Urszuly Samu, két igazi lokálpatrióta és társaik által összegyûjtött, s jó érzékkel meg hozzáértéssel bemutatott ipartörténeti anyag java része újra visszavándorol ezek tulajdonosaihoz.
Mikóújfalu sok ipartörténeti kanyarból alakult történetéből, úgy tûnik, a kőfaragás, kőmetszés, a kővel való birkózás a minden egyebet túl élő mesterség. Mûködött itt ? talán már az adatok nélküli XVI. században is ? üveghuta, amelyek emlékét ma már a színes üvegcserepek, s a hamuzsírfőzés miatt lekopasztott csóré hegyoldalak, a Csutakos típusú nyomjelző nevek őriznek. És az Olt völgyének helynév- meg személynévanyaga, amely ennek a históriának a nyelvi lenyomata, s annak is, hogy a messzi földről ideérkező, a nemes mesterségeket meghonosító emberek itt ragadva előbb második anyanyelvükké fogadták az itt élők szófûzését, aztán, gyermekeik révén, szülőföldjükké hódították-változtatták.
Az Olt-völgyi kőbányászat, a kőfaragás és kőmetszés tudománya és mûvészete a legmaradandóbb mesterségnek és foglalatosságnak bizonyult ezen a tájon. Napjainkban újra ,,felfutó fázisba? került. Egyrészt az autópályaépítési programok zúzott kőigénye teszi a bányarobbantásoktól hangossá a völgyet ? s a nehéz szállítójármûvek tapossák szét az útjainkat ?, másrészt az építészetben, szerencsére, jól érzékelhető a természetes és nemes anyagok felhasználásának kultusza, reneszánsza.
Bíztató jelzéseink vannak arra, hogy ebben az elmûanyagosodó világban a faragott és metszett kő ezerféle építészeti alkalmazása újabb tereket hódít meg magának.
A Kő útja kiállítás ennek a folyamatnak bíztató kezdete lehet. A kiállítás anyagának gazdagsága, és ennek ellenére a be nem avatottak számára szinte ismeretlen volta olyan dobbantás, ipartörténeti, kultúrtörténeti tett, amely Mikóújfalu és a térség sajátos arcának lényegi jegyeit emeli ki.
A községvezetés és a falu népe büszke erre a múlandó kiállításra - a tárlatvezetők között ott találtuk a mesterség mûvelőinek színe-javát is ?, és látunk garanciát arra, hogy ennek a kiállításnak a bővített változata megfelelő hajlékra ? házra, gazdasági épületekre és portára ? leljen a faluban. Remény lehet arra is, hogy a kőbányászat régi eszközeit és gépeit valamelyik felhagyott kőbányában szabadtéri múzeumba helyezzék el. (A csernátoni tájmúzeum mezőgazdasági gép- és eszközkiállítása erre jó példa.)
Nincs kétségünk afelől, hogy a távoli bejegyzésû bányavállalatok is követ kövön nem hagynak itt, de hajlandóak maradandót is alkottatni az innen kibányászott értékek fejében, és minden vonatkozásban támogatni fogják az Olt-völgyi kőbányászat-történeti múzeum megalapozását.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép