Keleti kalandozásokKitekinto: Kossuth Kütahyában

2006. augusztus 24., csütörtök, Archívum 2003–2007

Kütahyában a székelyföldi mozgó akadémia vezetoi a városközpontban, a polgármesteri hivatal elott kerestek buszunk számára pihenohelyet. Onnan, mondhatni, eroltetett menetben, enyhén emelkedo utcákon indultunk a Kossuth Müzesi - Kossuth Múzeum felé. A városkép fokozatosan változott, látványként egyre közelebb vitt Kossuth korához. Jellegzetes kis-ázsiai építészeti formákkal találkoztunk, a szuk, sikátorszeru utcákban sorjáztak az emeleti szintnél az utca fölé kiugró lakóházi részek, ahonnan mintegy erkélyrol vagy páholyból lehet szemügyre venni a külvilágot.
A régi épületek zöme, sajnos, romos állapotban, kívülrol is látszik, hogy közmuvesítésük vagy gyatra, vagy hiányzik. Tíznapos törökországi utunk során ezer kilométereken át építészeti vonatkozásban leginkább azt hiányoltam, hogy a helyi, autentikus építészeti stíluselemeket veszni hagyják. Az iparszeruség és a közmuvesítés ésszerubb törekvései gyoznek a hagyományos építkezés fölött.
És akkor megérkeztünk Kütahyában a Kossuth Müzesihez - a Kossuth Múzeumhoz -, amely szerencsére oriz egy darabot a régi török világból.
Ottjártunk idején az épület tágas udvara és ennek környéke rendezetlen építotelep volt, ahova a hirtelen emelkedo utcáról a kerítésen és a kapun át jól be lehetett látni. Kossuth lakóházát és környezetét most újítják fel. Eros, rusztikus faragású kokerítéssel veszik körbe, amely nagyjából már elkészült. Kossuth egész alakos bronzszobrához járda vezet. Az épület utca feloli külso - védheto - falán, akárcsak egy várfalon, apró ablakok sorjáznak. Ezen a falon található az 1952-ben, Kossuth születésének 150. évfordulóján állított kétnyelvu emléktábla. Ennek szövege:
Az 1848-1849-es magyar szabadságharc és az elozo Magyar Köztársaság lánglelku vezetoje, Kossuth Lajos, a török nemzet vendégszeretetét élvezve 1850-1851 szeptemberéig ebben a házban lakott.
A háznak tizenhárom szobája volt, amelyet Kossuth és családja számára kényelmesen és magyarosan rendeztek be. A ma Kossuth Múzeumként muködo épületen egy 1997-es magyar-török kulturális megállapodás értelmében az építkezési átalakításokat a török állam végzi, a berendezésrol viszont a magyar állam gondoskodik.
Az épület udvarra nézo oldalán hosszú tornác fut végig, ahonnan szép kilátás nyílik a szoborra.
Az egész alakos bronzszobrot a török kormány állíttatta, s 1997-ben a magyar muvelodési és közoktatási miniszter leplezte le.
Kütahyát egyes történészek Trójánál is régibb településnek tartják. Tengerszint fölötti magassága a Kékes-tetoével vagy a háromszéki Kommandóéval mérheto (1016 m). A fellegvárat a bizánciak építették, itt püspöki palota is állt. A szeldzsuk törökök Kütahyát a 11. század végén foglalták el, ettol kezdve hol a bizánciak, hol a törökök kezén volt, majd másfél száz évig oszmán-török fejedelemség székhelyeként muködött, az anatóliai beglerbégség központja lett, s amint Beder Tibor többször idézett könyvében megjegyzi, a birodalom legnagyobb városai közé tartozott.
Kütahya fölött hatalmas, 2000 m körüli hegyek emelkednek, a vidék ásványi kincsekben is gazdag, kerámiaipara világhíru.
Kossuth Kütahyai Alkotmánya
,,Beder bej? Gyalogosan Törökországban címu könyvében boven idéz, és árnyaltan elemzi Kossuth Kütahyai Alkotmány címen ismert muvét. Ebbol megdöbbento aktualitásuk miatt másolunk írásunkba egy passzust:
A magyar nemzet a franciáktól eltéroen szabadságra vágyik inkább, mint a hódítók dicsoségére. És hát mint magyar, ismerve nemzetem jellemét s osztozva benne, én hazám jövojét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem. Beszéljenek ,,eros kormányról? azok, akik a rend ürügye alatt uralomra vágynak. Ám azt hiszem, hogy a rendnek nincs erosebb biztosítéka, mint a megelégedés, mely csak szabadság alapján lehetséges. Én tehát ellene vagyok a központosítás eszményének, én gyulölöm a mindenhatósági irányt, úgy a törvényhozó, mint a végrehajtó hatalomnál, és sohasem fogok kezet nyújtani oly intézmények behozatalához, amelyek egyrészt ellenkeznek az emberi jogokkal, másrészt ellenkeznek a politikai szabadsággal is, mert hatalmat csak a szabadság rovására lehet összpontosítani.
Kossuth a ,,kisebbség? helyett a ,,kevesebbség? fogalmát használja, ,,Beder bej? méltán jegyzi meg elemzésében, hogy mennyivel emberibb és kevésbé megalázó az utóbbi kifejezés, mint az alárendeltséget, másodrenduséget sugalló, nyelvünkben meghonosított kisebbség szó.
László Károly naplója
Kossuth és társainak kütahyai életébe László Károly naplója enged betekintést. A Kossuth környezetében élo menekült írja:
1850. július 4.
Kormányzóné asszony estélyt tartott a kertben, hova hivatalosok voltunk, kik Kormányzó urat ide követtük, a két török ezredes és egy ornagy ?s Wysocki tábornok úr harmadmagával. Vacsora alatt poharak üríttettek nemzetünkért, Kossuthért, családjáért, különösen Luiza novériért, kinek egyszersmind átadatott az általunk török pénzbol (9 darab egy piaszteres ezüst és 1 darab 50 piaszteres arany) 100 piaszteren készíttetett emlékkarperec, melybe az aranyat foglaló ezüstbe belol ez vésetett: ,,Kossuth követoi, Küitahia. 1850?.
Júl. 7-én
Érkeztek Kütahyába az új internáltak Sumlából, lengyel öszvesen 15 (5 internált, velek 4 tiszt 6 szolga) fo köztök Bulharyn György tábornok és két magyar két szolgával. Az egyik magyar Fockner alezredes, ki Kossuthot ide követni nem akarta, Sumlán az osztrák consullal társalgott, ?s ennél fogva ot mint osztrák kémet gyanús szemmel tartjuk, mint szinte a másikat, Lülley nevu magyar zsidót, kit szabadságharczunkban mint kémet használtunk, ?s ki vallomása szerént Sumlán Jazmagy osztrák ügynök által amnesztiával haza szóló szabad útlevéllel, ?s osztrák hivatallal kínáltatott meg. Meglátjuk, kik ok!
Júl. 11-én
Kezdodött a törököknek Ramazán nevu böjti hónapjok. Egész hónapon által naponként hajnaltól késo estig, azaz naplementig sem esznek, sem isznak, sem dohányoznak, hanem ekkor elkezdik az evést, ivást, dohányzást, ?s szokásuk ellenére ekkor késon estve is boltok ?s kávéházak kinyitvák, szurkos fenyomáglyákkal az elottöki tér kivilágítva, hol a törökök tömegekben letelepedve esznek, isznak, dohányoznak, az egészen kivilágított templomokban imádkoznak (a keringok körkarzataik mindennap kivilágítvák).
Aug. 2-án
Indult vissza Kossuth testvére, Ruttkayné, Magyarországba. (Passzusa adva volt 2 hóra hazáig, de 3 hó is eltelék, míg hazaér), mi Kossuth követoi, ?s a lengyelek közül nehányan elkísértük ot egy órányira Korm. úr egész családjával együtt. Mily fájdalmas, mily érzékenyíto volt a családi búcsú, azt híven nem bírom leírni. Azon mély fájdalmat a sok idore, talán örökre elválás miatt, melyet a könnyben úszó szemek ?s hosszú, forró ölelések mutattak, a viszontláthatás szent reménye, ?s a kétség görcsös fájdalma mint váltogatták egymást az arcokon, nincs emberi kéz, mely híven rajzolhassa. - Az elválásnak meg kellett lenni, a nemes hölgy kíséretével Brussa felé ellovagolt, ?s mi könnyes szemekkel kísértük, míg a közel hegyorom elolünk talán örökre eltakarta. - Két nappal ezután indult utánnok Kütahyából Thompson úr, kirol a télen oly hír terjedt el, hogy muszka bérenc, ?s hogy a Vidinben kormányzó úr által kezébe adott leveleket is a muszkának általadta volt. Mindez alkalmasint hamis hír volt, mert kormányzó úr most újólag többekkel bízta meg a mi ügyünkben. Most nem Thompson, hanem Hamilton álnév alatt utazott itt.
Aug. 8-án
Délután sok álgyúdörgések hirdették a várhegyrol, hogy a böjtnek vége. Ezen hosszú böjt neveztetik Ramazánnak. Ezen böjtjök a törököknek tart egy hóig, mely ido alatt soha egész nap semmit nem esznek, nem isznak (még vizet sem), ?s nem dohányoznak naplementig, amidon a szabadságot egy álgyúdurranás hirdeti. Ekkor elkezdenek enni, inni, a kávé, serbet foly, a kávéházak kívül-belöl vendégekkel tömvék, kiknek az utca szurkosfenyo máglyákkal világíttatik. Máskor a török városok naplement után mind kihaltak, a boltok bezárvák és az utcán egy lélek sem jár; de ekkor a dohány, cukor ?s kávé áruló boltok nyitvák a nép az utcát ellepi, ?s tolong, a gyermekek az utcákon rakétákkal ?s pattantyúkkal játszanak, zsibongnak, még asszonyok is járkálnak. Ez így megy éjfél után mintegy 2 óráig, amidon egy álgyúlövéssel figyelmeztetik a város, hogy ételét készítse, ?s vegyen magához minél elobb, mert egy óra múlva vége a mulatságnak. Ez után egy órával két álgyúlövés megtiltja az evést, ivást, dohányzást. Lefeküsznek ?s alusznak oly soká, hogy a boltok másnap délig is alig nyiladoznak ki. - Ezen hónapban nappal koplalnak, de éjjel annál többet esznek, ekkor még a szegény is, habár háza utána megy, jól él. Tejet, vajat, tojást e hóban alig kapni.
Szept. 8-án
Érkezett Kütahyába Jazmagy nevu osztrák - inkább kém, vagy bérgyilkos, mint - biztos. Jövetelekor ot Szulejmán bej tüstént kikérdezte, hogy miért jött ide? O igaz török útlevéllel jött ide, mint mondá némely jóbarátaihoz, azonkívül Batthyány és Mészáros urakkal is szeretne beszélni. Amahhoz elment vele Szulejmán bej, emehhez pedig, minthogy a laktanyába lakik, nem szabad lévén neki bemenni, Szulejmán bejnél beszélt vele. Mindkettot amnesztiával kecsegtette, folyamodásra akarta persvadeálni de mindketto által erre meghatalmazása mutatására szólíttatván fel, miután azt nem tudott mutatni, gúnyosan elutasíttatott. Kormányzó úr által Szulejmán bej Jazmagy rögtöni kiuzetésére szólíttatott fel; de már o ekkor annak 24 órai ittlételt engedvén, adott szava ellenére azt nem teljesíthette. Hanem ígéré, hogyha 24 óra elteltével távozni nem akarna legcsúfosabban uzi ki a városból.
Szept. 9-én
Jazmagy itt semmiben célját nem érve visszaindult Stambulba, hol o az osztrák követségnél tolmács. e. a. o örmény születésu.
Szept. 14-én
Kapta a postán Szulejmán bej a hivatalos levelet Stambulból, mely tudtára adja Jazmagy jövetelét ?s inti, hogy ébren legyen ?s vigyázzon, hogy az internáltak ?s azok kíséroihöz se testi, se lelkiképpen ne férhessen, ?s hogy magának itt fészket ne csináljon.
Kossuth családjával és legszukebb környezetével 1851 szeptemberében hagyja el Kütahyát. A szultán Ausztria tiltakozása ellenére bocsátotta szabadon oket, amelyet annak ellenére, hogy Kütahyában szabadon élhettek és alkothattak, kitöro örömmel fogadtak.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép