Család: Tanító és tanítvány

2006. augusztus 24., csütörtök, Archívum 2003–2007

Vészjóslóan közeledik újra a szeptember, a vakáció vége, az iskola, a tanulás kezdete. Mindez meghatározott szokásrendhez, felfogáshoz kapcsolódik.
A legtöbb ember számára a tanulás folyamata a gyermek- és ifjúkorhoz kötodik, valamint az iskola intézményéhez. A tanuláson a tudományok alapveto elsajátítását értik, és a tudást egyre kisebb erofeszítés nélkül szeretnék magukénak tudni.
Bár már sokan elfogadják, hogy tanulni életük aktív periódusában nagyon fontos, a motiváció számukra csak a munkahely megszerzésében, megtartásában, az érvényesülésben rejlik. A képzések, átképzések, útóképzések mind-mind egy újabb diploma megszerzését célozzák meg, melyek ,,megváltó cédulák? lehetnek a társadalmi hierarchia újabb lépcsofokához.
Ilyen felfogás értelmében természetes, hogy a tanító az az egyén, aki tanít, akinek kötelessége tanítani, hiszen arra képezték ki, és azért fizetik. A tanuló az, aki korától vagy társadalmi helyzetétol függoen tanulni kényszerül, elfogadván, hogy a folyamat az élet velejárója, amolyan szükséges rossz.
Míg a kisdiák a nyelvtan, a matematika alapjait tanulja, addig az idosebb korosztály a technika újabb csodáit próbálja megszelídíteni, a maga oldalára állítani. Mindeniküknél a mérce a tudásanyag felhalmozása, a teljesítmény növelése, hiszen ezt követeli meg a jelenkori társadalom.
A tanító célirányosan és hatékonyan tanít, hogy mindenki minél hamarabb, minél könnyebben és minél eredményesebben elsajátítsa a kituzött tananyagot. Hadd említsek példaként egy hathetes nyelvtanfolyamot...
Tesztlapok, felmérések rögzítik, számítógépek feldolgozzák a termékké ,,eloléptetett? tudást, miközben a tanulási kedv egyre csökken, a tudás célirányosan egysíkú, az életben való helytállás képessége süllyedoben, a tanult ember társadalmi megbecsülése kiveszofélben, a példamutató tanítómester egyénisége pedig szinte csak olvasmányainkban, emlékeinkben létezik.
A társadalom lassan elméleti szakemberekre és ,,ügyeskedo kétkezuekre? tagolódik, ahol az egyik gondolkodik, a másik cselekszik.
A magas szinten adagolt tudomány és a ,,mindent pénzzé tevés? képessége mellett mégsem tudunk elsajátítani olyan egyszeru dolgokat, mint a természetvédelem, ami pedig egy primitív természeti népnek közértheto. Tanfolyamokat végzünk, hogy tudjuk, hogyan kell együtt élni, nevelni, helyesen étkezni... - ami az eddigi korok emberének természetes tudásalapja volt.
Vajon hol a hézag, mi marad ki észrevétlenül életünkbol?
Akik már érzik ezt a hiányt, kérem, tartsanak velem a keresésben, mely ennek a sorozatnak a célkituzése.
Jártó Kocsis Edit
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép