2.
Tesztlapok, felmérések rögzítik, számítógépek feldolgozzák a ,,termékké? előléptetett tudást, miközben a tanulási kedv egyre csökken, a tudás célirányosan egysíkú, az életben való helytállás képessége süllyedőben, a tanult ember társadalmi megbecsülése kiveszőfélben, a példamutató tanítómester egyénisége pedig szinte csak olvasmányainkban létezik.
Vajon mi marad ki észrevétlenül életünkből?
Az igazi tanító
Bár az utóbbi évszázadban óriásit változott a technika, vele együtt az életritmus, az egyéni és társadalmi célkitûzések, az eszményi tanító képe időtlennek bizonyult, mert általa olyan értékek továbbítódnak, melyek nélkülözhetetlenek minden korban.
Eszményi tanítóknak számítanak a vallásalapítók, mint Jézus, Buddha, Allah, guruk, mesterek, mindazok, akik a helyes utat mutatják. Közös bennük, hogy hisznek abban, amit tanítottak, és tanításukat személyes példájukkal, hozzáállásukkal teszik hitelessé. Mindenikük számára fontos az egyéni megtapasztalás, valamint a szeretet és a megértés szféráján át történő megközelítés.
A tanító a mélységek és magasságok megismerése és megismertetése után mutatja meg a járható utat, felfedvén a veszélyeket, tévutakat.
Bár itt spirituális értelemben vett tanításról van szó, a tudományok, a mûvészetek tanítása is hasonló pillérekre támaszkodik.
A tanításban elhivatottság rejlik, melyet sem politikai, sem vallási, sem anyagi érdek, sem társadalmi rang nem befolyásol. Gondoljunk csak a költő, József Attila híres szavaira: ,,én egész népemet fogom, / nem középiskolás fokon / taní-/tani...?
Persze, ez a legfelső szint, egy mintaérték, etalon, amely felé törekszünk, és amelyet kevesen érünk el, de ha ezt szem elől veszítjük, akkor elfelejtjük a tanítás lényegét.
Talán Mikszáth Kálmán hasonlata a legtalálóbb, aki a szó legnemesebb értelmében vett tanítót ,,lámpásnak? nevezte.
Egy ilyen lámpás világít az idők ködéből egy régi tanítvány szavain át, és hirdeti, hogy jól tanítani, helytállást, emberséget példázni mindig érdemes.
Mózsi bácsi egy kis falu egyetlen tanítója volt a múlt század elején. Saját gyereke nem lévén, mindenkit gyerekének tekintett. A szelídséget, az emberséggel adagolt szigort, a régi tiszteletét és az új elfogadását sok nemzedék tőle tanulta meg a tudományok elsajátítása mellett. A háború utáni nehéz években is a jövőbe látott, hirdette, hogy tudás révén lehet kiemelkedni a szegénységből, ami most is időszerû gondolat. Szülőket győzött meg igaza felől, ifjakat támogatott erkölcsileg, anyagilag. A környéken csak úgy emlegették ,,a tanító bácsi?, s bár ennek már sok éve, halottak napján sírját most is virágok borítják.
Persze, most is vannak nagyszerû emberek, akik sokoldalú tevékenységükkel egy-egy kö-zösségnek lelkei, igazi útmutatói, bár mesterségük nem mindig a tanítás. Teszik azt ugyanolyan önzetlenül és hittel, mint valamikori elődeik. Lámpások ők is, melyek közösségi szellemet, hitet, önbecsülést ,,sugároznak?, és még mindig hirdetik: ,,a tudás hatalom?.
Ha nem ezek fényét őrizzük és követjük, könnyen elveszünk a pénz malmában, belekerülünk az értékrontó glo-balizáció üstjébe.
Jártó Kocsis Edit
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.