Család: Tanító és tanítvány

2006. szeptember 7., csütörtök, Archívum 2003–2007

3.
Tesztlapok, felmérések rögzítik, számítógépek feldolgozzák a ,,termékké? eloléptetett tudást, miközben a tanulási kedv egyre csökken, a tudás célirányosan egysíkú, az életben való helytállás képessége süllyedoben, a tanult ember társadalmi megbecsülése kiveszofélben, a példamutató tanítómester egyénisége pedig szinte csak olvasmányainkban létezik.
Vajon mi marad ki észrevétlenül életünkbol?
A tanítvány
A tanításnak csak úgy van értelme, ha a tudás a tanítótól eljut a tanítványig, vagyis bármilyen jó tanítást, bármilyen alapos és példaértéku munkát a tanítvány fogékonysága szentesít, akár közvetlenül, akár írásos vagy egyéb formában történik ennek átadása.
Bár születésünk pillanatától kezdve mindig valamiképpen tanulunk, a folyamat fontossága akkor tudatosul bennünk, amikor iskolába kerülünk. Ekkor döbbenünk rá, hogy a tudásért meg kell küzdenünk, és az elso lépések sok izgalommal, bizonytalansággal járnak.
Az alapok lerakása után már összetettebb feladatkör vár ránk: elsajátítani mindazt, amit generációk sora megtapasztalt, összegyujtött, kitalált. Ez a feladat sokszor fáradságos, és néha nem is látjuk pillanatnyi értelmét. Ezért el kell fogadnunk tanítóink döntéseit és ítéleteit addig, amíg mi magunk annyi tudással nem rendelkezünk, hogy önálló döntéseket is hozzunk.
Ez az a fordulópont, ahol eldol, hogy valaki képes-e igazi tanítvánnyá válni. A tanítvány alapvetoen megbízik ugyanis a mester tudásában, jóindulatában, és ez a bizalom kölcsönös. Miután megjárta a hallgatás, az elfogadás, az önfegyelem elsajátításának lépcsofokait, tovább halad a megismerésen át a felfedezésig. Ily módon hozzáadja a maga egyéni értékeit a közkincsbol merített tudáshoz, és jó tanítvánnyá, majd követésre méltó mesterré válik, akár régi mesterét is túlszárnyalva.
A mostani tanulók egy része sohasem tud igazi tanítvánnyá válni, mert ki akar ugrani lépcsofokokat. Vagy a gyakorlást tartja elfogadhatatlannak, fölöslegesnek, vagy az önfegyelmet nem hajlandó magáévá tenni, vagy elfogad mindent, de nincs benne kísérletezo kedv, és nem jut el az egyéni megoldásig.
Ha valaki azt gondolná, hogy ez a folyamat csak az iskolai tananyag elsajátítására vagy az iskolai viselkedésre vonatkozik, téved, hiszen a szakmai gyakorlat is az inasévekkel kezdodik, ahol a fegyelem, a gyakorlás fontos helyet foglal el. Általánosítva a gondolatot, akár azt is mondhatjuk, hogy az élet minden területén ez az út az eredményes tanuláshoz. Végezetül álljon itt Gustav Meyrinknek, a XX. század egyik nagy gondolkodójának példázata:
,,Az ezüsttükör is csak fájdalmat érezne csiszolás közben, ha érezni tudna. Ha azonban egyszer sima és fényes lett, akkor fájdalom és izgalom nélkül tükrözi vissza a tárgyak ráeso képét. Boldog ember az, aki elmondhatja magáról: én lecsiszolódtam.?
Jártó Kocsis Edit
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-09-07: Archívum 2003–2007 - :

Család:A dália