Láng Zsolt novellákat, tárcákat, elbeszéléseket tartalmazó könyve, a Kovács Emma születése bizonyos értelemben folytatja az előző rövidprózakötet, a kiváló írásokat is tartalmazó, A szomszéd nő világát, különös tekintettel a férfi-nő viszonyra, ami ezen az ezredfordulón bizarrul, de érzékelhetően változik. (Lásd főként a Daphne címû elbeszélést és a Magány az estébent?) Ugyanakkor az új könyv (regénytrilógiája, a Bestiárium Transylvaniae írása közben, az elmúlt években Lángban ,,feltámadt? írói indulásának kitüntetett mûfaja, az elbeszélés, a rövid történetek írása iránti vágy) néhány centrális jelentőségû írásával, elsősorban a különös felügyelőnovella-ciklussal, szinte sajnáljuk, hogy csak ennyi, hogy nem folytatja, a rendkívül izgalmas, mert a giccses, véres, elborzasztó valóságba kiránduló, Az oltalom kolostorával, és főként a címadó elbeszéléssel, mintegy összegezi és betetőzi eddigi rövidpróza-kísérletezéseit.
A felügyelő-elbeszélések a maguk (ön)ironikus reflexióival - amelyek áttételesen és finom öniróniával, ami nem idegen Lángtól, az író és ,,nyersanyaga?, a valóság viszonyára is vonatkoznak - a világra, az áttekinthetetlen, mert a képből állandóan kimozduló világra irányítják a figyelmet, ahol - és tapasztalhattuk ezt az előző könyv nagy témáját, a férfi-nő viszonyt elemző írások esetében is - semmi sincsen rendben, s ezzel óhatatlanul a felügyelő és munkatársai is szembesülnek, akik, mint az egyszeri földmûves a búzától az ocsút, három mûszakban igyekeznek elválasztani a jót a rossztól, s igyekeznek leképezni a bûnt, s tetten érni, fülön fogni, elszigetelni, bíróság elé citálni a bûnösöket. Az Isten számolatlan mennyiségben küldi ránk a legyeket, írja Mészöly, a felügyelő valahogy így van a bûnösökkel, a bûnözőkkel is? Habár tudja, hogy a két kategória soha nem azonos, a kísértés viszont nagy? És munkatársai sem állnak mindig a helyzet magaslatán. A felügyelő zárt, belső világának ironikus ábrázolása a ciklus nagy hozadéka?
A kötet másik kihívása a valóságból ihletődő, Az oltalom kolostora. A hírre, miszerint egy moldvai kolostorban keresztre feszítettek egy szerencsétlen apácát, mindenki emlékezik? A nagy port felverő, botrányos, szerencsétlen eset nem véletlenül mozgatta meg Láng teremtő képzeletét? Úgy elképesztő, ahogy van, a ,,riport?-ra hajazó elbeszélés megpróbálja megjeleníteni ezt a bigott, kretén és bizarr világot, ahol naiv és ártatlan emberek hitével sáfárkodnak és élnek vissza.
Külön színfolt a Kovács Emma születése, amely már címével is Déry hajdan visszhangos sikerû elbeszélésére, a Simon Menyhért születésére céloz, s egy lány életének epizódjait nagyítja ki, helyenként szarkasztikusan, de úgy, hogy átdereng a szöveg szövetén, átüt a szövegszerkesztőn és a tintán a részvét is?
Bogdán László
* Kovács Emma születése. Elbeszélések. Koinónia kiadó. Kolozsvár, 2006.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.