A sok ígérgetés megvalósulása, azaz építkezés, milyenre eddig nem volt példa, kétségessé vált. Találgatni lehet, kell is, de bizonyos jelek mintha cáfolnák a nagy hurrázást. Említeném itt hirtelen a múlt hetekben fellángolt nemzeti ellentéteket, a veréseket másik nyelv használatáért, focimeccseken elhangzó bekiabálásokat, zászlóégetéseket stb. Nem sorolom, mindenki láthatja a tévé képernyőjén, hallhatja a rádióban, hogy miképpen alakul az európai közös házban az egymás mellett élők viszonya. A példaértékûnek tartott Dél-Tirol mint önrendelkezési terület nem mûködik - állítja Dobolyi Alexandra. Az egész terület egy perpatvar - mondja egyik interjújában. Mit lehet erre mondani egyebet, mint azt, hogy akkor hiába minden erőlködés, vitatkozás, cáfolat pró és kontra, ha egy bennfentes ezt mondja, akkor az úgy van. Esélyünk mégis marad a bizakodásra, s ez pedig az, hogy valami nem stimmel Alexandra asszony logikájával, mert az interjúja végén csak felvillant cseppecske reményt a bizakodásra. Ezt mondja szó szerint: ,,Egy idő után nem lesz jelentősége, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Budapesten vagy Kaposváron született a magyar: mindeniket egyforma jogok illetik majd meg. A kisebbségi sorsnak vége szakad, és ez így van rendjén.? Ha ez valamikor bekövetkezik, háromszor csókolok kezet a nyilatkozónak, négyszer ismétlem el a nevét lefekvéskor, de addig hadd maradjak a fenntartásaimmal. Nagyon félek ugyanis attól, hogy unió ide, unió oda, nem vesztek ki a népekből a hepciáskodó ösztönök, egymást sárral dobáló cselekedetek, a kivagyiság megnyilvánulásai, az ócsárló mondatok, egymás múltjába gázoló kijelentések. Íme, mit állít a zsolnai polgármester: ,,a korcs lovaikon betolakodó, rút képû és görbe lábú magyarok, akik karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából magzataikat...?, nem folytatom, mert kétségbeejtőnek tartom, hogy Hrúz Mária (Petőfi anyja), népének egyik ma élő figurája így beszél a szomszédságában élőkről, akikkel mellesleg egyformán az Európai Unió tagjai. Mi lesz, Úristen, ha bekerülnek majd Jella?i? leszármazottai is? Csodálkozom viszont, hogy Windischgrätz, Schwarzenberg utódjai még nem kezdtek áriázni, hiszen velük nagyobb problémáink voltak, mint Slota népével.
Most nem tértem ki a Pozsonyban idegenvezetőként lefogott tanárokra, akik a dómot mutatták tanítványaiknak, pedig ez is megért volna néhány mondatot. Az volna jó, ha a hánytorgatások helyett józanul szembenéznének a régió népei múltjukkal, s nem mindig a másikban keresnék minden bajukra az okot. A józan ész - amit sem Barroso, sem a következő elnök nem tud megadni senkinek - jó volna, ha felülkerekedne, ellenkezőleg az egymásnak feszülő ordas eszmék már a házépítés kezdetekor olyan alaphibákat szülhetnek, hogy az unió pavilonjai nem lakóhelyek lesznek, hanem lövészárkok, ahonnan egymásra tüzelhetnek a ház mai és eljövendő lakói. Vigyázni kell nagyon, mert könnyen úgy járhatunk a szép eszmével, mint a keresztény tanokkal járt az emberiség, csak részben valósulhattak meg a jézusi tanok, a marxi tanokról meg nem is beszélek. Pedig elméletben szépen hangzik, hogy mindenki szükséglete szerint részesüljön a termelt javakból, s tehetsége szerint pótoljon be a termelésbe. Istenem, be szép is lehetne, ha valóra válnának azok az eszmék, melyeket nagyjaink megfogalmaztak!
Még annyit szeretnék elmondani, hogy a Magyar Szocialista Párt küldötteként Brüsszelben ténykedő Alexandra asszony kijelentésein mindannyian meghökkenünk, de nem csodálkozunk igazán, hiszen naponta halljuk-olvassuk, hogy ők elégedettek mindennel. Sem egyetemre, sem önrendelkezésre nincs szükségünk. Legjobb, ha hallgatunk, s örvendünk, hogy meleg a leves. Idézek még egy passzust: ,,A biztosok már irtóznak a határon túli magyarság követeléseitől... Olli Rehn nagyon megharagudott a rengeteg levél miatt, le kellett cserélnie az e-mail címét. Azt hiszem, ma semmi sem irritálja jobban, mint amikor a határon túli magyarságról hall. Olli Rehn finn ember...? - fejezi be nekünk szánt üzenetét Dobolyi Alexandra. Köszönjük Alexandra asszonynak az eligazítást s Rehn finnugor testvérünknek a rokoni mondatokat. Jól fognak a sok bolondos vélemény után. Végre tiszta víz került a pohárba.
Márkó Imre
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.