Gyurcsány Ferenc és Angela Merkel tárgyalásán szó volt egyebek mellett a nyugat-balkáni rendezésről és Koszovó jövőjéről. Merkel arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországnak lehet-e közvetítő szerepe a balkáni rendezésben, azt mondta: nem gondolja, hogy egyes államokat közvetítő országként kellene kijelölni, de az EU és Németország is tanulhat Magyarország tapasztalataiból. A kancellár szerint Magyarország nemcsak a saját, hanem az EU és Németország tapasztalatait is figyelembe veszi szomszédságpolitikájában. A magyar miniszterelnök a kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egyszerre kell kezelni Koszovó függetlenségének kérdését, valamint a szerb stabilitás és az európai perspektíva ügyét. Gyurcsány Ferenc hozzátette: Magyarország ebben a kérdésben érzékenyebb, mint a Szerbiától távolabbi országok. Arra a kérdésre, hogy lehet-e határidőt szabni Koszovó jövőjének végleges rendezésére, illetve egy esetleges ENSZ-határozat hiányában a NATO, illetve az Európai Unió rendelkezhet-e a tartomány jövőjéről, Angela Merkel azt mondta: a cél, hogy a jelenlegi tárgyalócsoport száznapos megbeszélése alatt megoldás szülessen. Nem gondolkozom azon, mi lesz, ha ez nem vezet eredményre ― tette hozzá. Kérdésre válaszolva a két kormányfő egyetértett abban, hogy az Oroszországgal fennálló gazdasági kapcsolatokat és szerződéseket nem befolyásolják a politikai természetű viták. A budapesti megbeszélésen szó volt még a két országban zajló reformokról is. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel hangsúlyozta: a két államban vannak különbségek a reformlépések között, az átalakításokra azonban szükség van, mert felkészültté kell válni a globális kihívásokkal, a kemény versennyel szemben. Gyurcsány Ferenc a sajtóértekezleten elmondta: kérte a kancellár segítségét abban, hogy mielőbb pontot lehessen tenni az illegálisan Magyarországra szállított német szemét ügyében. Magyarország számára ez azt jelentené, hogy vigyék vissza a szemetet ― tette hozzá. A magyar miniszterelnök kiemelte: egyeztettek a magyar―német munkaerő-piaci együttműködés fejlesztéséről is. A két vezető tárgyalt a kutatásfejlesztési és a technológiai együttműködésről. Ennek jegyében szó volt arról, hogy az alkalmazott tudományos kutatás és fejlesztés területén úttörő szerepet játszó Frauenhofer Társaság esetleg képviseletet nyit Budapesten. Ez volna a társaság első külföldi telephelye Kelet-Közép-Euró­pában.

Angela Merkel találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. Az eredeti tervek szerint tárgyalt volna Dávid Ibolyával is, az MDF vezetője azonban külföldön van, így erre a megbeszélésre nem került sor. A német kancellár és Orbán Viktor abban állapodott meg, hogy pártjaik kölcsönösen részt vesznek egymás programalkotási folyamatában. Angela Merkel pártja, a CDU decemberre, a párt konferenciájára dolgozza ki programját, a Fidesz pedig Navracsics Tibor vezetésével alkot programot őszre. Orbán Viktor közölte: a Fidesz és a CDU kölcsönösen delegál tagot egymás programalkotási bizottságaiba, és a Fidesz képviselteti magát a CDU decemberi konferenciáján is. Orbán Viktor a találkozó után újságíróknak úgy fogalmazott: a Fidesz egy megújult szociális piacgazdaságban és egy erős Európában érdekelt, és nem rejti véka alá a véleményét, hogy a neoliberális gazdaságpolitika Európa számára csak károkat és veszteségeket hozhat a jövőben.

Angela Merkel magyarországi látogatásának záróaktusaként előadást tartott a 2002 szeptembere óta a Pollack Mihály téri reprezentatív Festetics-palotában működő egyetemen, amely ― mint Merkel kiemelte ― az egyetlen német nyelvű felsőoktatási intézmény német nyelvterületen kívül. Németország továbbra is támogatja az egyetemet, ahol Európa tíz országából több mint százhúsz hallgató végzi posztgraduális tanulmányait. A két ország közötti kapcsolatok szempontjából a német kancellár mindenekelőtt a földrajzi közelség, a közös kultúra és a több területen közös meggyőződés jelentőségét hangsúlyozta.

A kancellár közvetlenül a német EU-elnökség után, a G8-csoport elnöksége idején látogatott Magyarországra. Német kormányfőként legutóbb Gerhard Schröder szövetségi kancellár járt Magyarországon 2004 szeptemberében. A legutóbbi kormányfői tárgyalásra 2006 szeptemberé­ben került sor Berlinben, a Bertelsmann Alapítvány nemzetközi konferenciáján. 2007. június 11-én rövid munkavacsora keretében fogadta Gyurcsány Ferenc kormányfőt, Romano Prodi olasz miniszterelnököt és Valdas Adamkus litván elnököt a német fővárosban az akkor az EU soros elnökségét betöltő kancellár.

Németország Magyarország első számú kereskedelmi partnere. A magyar kivitel körülbelül harminc százalékát adja a német export, a behozatal pedig 28 százalék körül alakult az elmúlt két évben. Németországnak a teljes magyar exportban elért részaránya évről évre mérséklődik. Nem hivatalos számítások szerint a német cégek magyarországi befektetéseinek értéke 2006-ban mintegy 650 millió euró, az összes német működő tőke értéke pedig 14,7 milliárd euró volt. Magyarország 2005-ben Németország 15. legfontosabb exportpiaca és 17. legfontosabb importbeszerzési forrása volt.