HatárhelyzetekKövetünk a kő Sopronban — Sylvester Lajos

2009. október 22., csütörtök, Közélet

A soproni Erdélyi Kör elnöke, dr. Ury Előd és barátai — valamennyien erdélyi származásúak — ezer kilométernyit utaztak, hogy a történelmi Magyarország nyugati peremétől ennek délkeleti csücskéig, a háromszéki Mikó­újfaluig eljussanak, és ott, Rozin Sándor kővágó telepén egy alkalmas sziklatömböt vá­lasszanak, melyet a Leghűségesebb Magyar Vá­ros parkjában a Magyar Millennium emlékére elhelyezzenek.

A soproni parkban egyébként már létezik a millenniumra emlékeztető térplasztika, egy hatalmas tölgyfagyökér — Sopronnak hatalmas parkjai, mintegy 15 000 hektárnyi erdős területe van —, de ennek a szijácsát elkorhasztotta az idő. Most az erdélyi körösök olyan kősziklát óhajtanak a parkban helyezni, amelynek a helyettesítésére egy újabb évezred múltán sem kell gondolni.

Ilyenkor az első kérdés, amelyet sokan megfogalmaznak, hogy miért kell ennek az emlékmű-állítási szándéknak ezer kilométerről sziklatömböt szállítani, hiszen Sopron az Alpok alján található, környékén olyan települések vannak, mint Sopronkőhida, Kőszeg és társai? A válasz egyszerű: az emlékművet az Erdélyi Kör állíttatja. A soproniak erre a kőre pillantva mindig Erdélyre, Székelyföldre gondolnak. De másféle kapcsolat is van Sopron és Háromszék között. Az első világháborúban soproniak védték az Ojtozi-szorost. Az ezeknek a hősi harcoknak az emlékét megörökítő Ojtoz-völgyi Honvédemlékművet 1918-ban elpusztították. Ennek hű mását Sopronban, az Ojtoz sétányon állították fel. És ennek egy kicsinyített mását, ugyancsak Ury Elődék három évvel ezelőtt visszahozták Ojtozba.

Sopron Erdély-kultusza mély gyökérzetű. Tanítóképző főiskolájuk Benedek Elek nevét viseli. Ezekben a hetekben ünnepségek keretében emlékeztek a Nagy Székely Mesemondó és gyermeklapszerkesztő születésének 150., halálának 80. és a kisbaconi emlékház 40. évfordulójáról. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla szerzőpáros Sopronban is bemutatta a hármas évfordulóra kiadott albumát. Itt élt és alkotott néhai Tompa Károly kisbaconi származású erdőmérnök-professzor, több mint félezer tudományos munka szerzője, a soproni Erdély-kultusz egyik apostola, aki a kölcsönösség elvét érvényesítve megérdemelne egy, a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban elhelyezendő szobrot vagy térplasztikai alkotást.

A mikóújfalusi andezit kőtömb származása jelkép is tehát, a tartósság, az örökkévalóság szimbóluma, a Dél-Hargita Baróti-hegységhez kapcsolódó nyúlványának kőkövete az Alpok alján, ahol felirata révén hírrel hirdeti háromszéki származását és a millennium örökérvényűségét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Mi a véleménye a Bolojan-kormány megbuktatásáról?







eredmények
szavazatok száma 1763
szavazógép
2009-10-22: Közélet - x:

Horogra akadtak

Hatból öt horgászboltban bukkantak az előírások megszegésére a fogyasztóvédelmi hivatal ellenőrei Háromszéken, a bírságok összege 4100 lej.
2009-10-22: Közélet - x:

Aletta alsórákosi szőlőszemei — Mózes László

Szüreti bált hirdetnek Alsórákoson
Kőhajításnyira Kőhalomtól, Felsőrákostól, vagy ha úgy tetszik, akár Sepsiszentgyörgytől is a barcasági magyar falvak — így Alsórákos —, mégis távoliak tőlünk. Nem csak azért, mert járható út hiányában például Alsórákosra kiadósat kell kerülni, hanem talán azért is, mert kevésbé él az úgynevezett „tömbmagyarok" tudatában, hogy peremvidéki, a lakosság gyors és látványos aránymódosulásait tekintve mindenképp veszélyeztetett településeink legalább akkora figyelmet, törődést érdemelnének, mint más, Székelyföld jóval közismertebb vidékei.