
Interjú Mácsai Pállal
Bársonyfüggöny előtt szék a színpad közepén. Színész lepróbálja az előadás részleteit. A bejövetelt, kimenetelt. Aztán rendező a nézőtérről beállítja a hangot, fényeket. Színész és rendező ? ugyanaz a személy.
? Induljunk abból: színész, rendező, mûvészeti vezető, lyukasórás. Mi minden vagy még? És mi a sorrend?
? Nincs sorrend vagy értékrend.
? Lelked azért mégis húz valahová.
? És mégse. Mindenkinek számtalan szerepe van az életében. Nekem sem okoz gondot játszani, ha délelőtt rendeztem, és viszont. A Lyukasóra, mert azt is felsoroltad, az havonta egyszer való verskeresgélés, hogy találjak egy olyan verset, amit esetleg ők nem ismernek, amit persze nem lehet. De nyilvánvaló, az havonta egyszer való irodalmi játék. A többi az életem maga.
? Hogy mindezek összeegyeztethetőek, az az Örkény-előadásból is kiderül. De: miért kell a színésznek a pódiummûsor?
? Nem kell. Ez egy színházi előadás. Hogy én ezt elkezdtem, az nem azért volt, mert úgy éreztem, ha én az Örkény István életét az ő egyes szám első személyben írott szövegeiből nem válogatom össze, akkor én nem lennék teljes értékû ember. Hanem azért született, mert éppen rengeteg időm volt, mert nem kellettem színészként sehol sem, s akkor ráértem. És egyszer csak észrevettem, hogy Örkény életének a fordulataiban benne rejlik egy színházi előadásnak a lehetősége. És hogy ez az én életemben egy kiemelkedően fontos munka, az később derült ki.
? Hogy helyezzük időrendi sorrendbe: előbb készült el az előadásod, mint az Örkény Színház igazgatója lettél. De hogyan született meg az előadás?
? Megjelent egy levelezéskötet Örkény leveleiből, és Radnóti Zsuzsa ? Örkény özvegye ? engem kért meg, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban a könyvbemutatót megrendezzem. Ott semmi rendeznivaló nincsen, színész felolvassa a leveleket. Hárman olvastuk a leveleket, a fiatal Örkény leveleit én, a középkorú Örkény leveleit Bálint András és az idős Örkény leveleit Mensáros László. És észrevettem, hogy a nézők ezekre a szövegekre sokkal élénkebben reagálnak, mint egyébként egy könyvbemutatón szokásos, tehát hogy van ezekben a szövegekben az örkényi humorból és az örkényi életismeretből valami olyan kritikus mennyiség, hogy előadva színházi anyaggá válik. Összeszedtem mindent, ami Örkény életében egyes szám első személyben megjelent, ebből létrejött egy 400 oldalas kásahegy, és Bereményi Gézával ebből csináltuk az 50 oldalas szövegkönyvet. Azt terveztük, lesz belőle 20?30 előadás irodalom iránt különösebben érdeklődő embereknek. És egyszer csak kiderült, hogy ez egy nagyon ősi színházi mûfaj, erre éreztem én tulajdonképpen rá. A mesélés mûfaja mûködik, és érdeklődést vált ki a huszadik század végén vagy a huszonegyedik század elején. Tizenegyedik éve van mûsoron, és a négyszázadik előadás körül tart, mindenféle helyszíneken, külföldön, belföldön, magyarlakta helyeken előadtam, bár németül is mondtam egyszer felolvasásként Németországban, és ott is értették.
? Mi a titka?
? Egy sokat ért, nagyon jó humorú ember, akinek az optikája nagyon egyéni, de a sorsa teljesen tipikus huszadik századi magyar sors megpróbáltatásokkal, túlélésekkel, hazugságokkal, csalódásokkal és újrakezdésekkel, ez érdekli az embereket. Biztos, hogy az Örkény szövegéé az érdem. A színház úgy mûködik, hogy a szöveggel a színész energiát közöl, a saját energiáit adja hozzá a szöveghez. A csónak, a hajó, a szöveg, a színész hozza mozgásba, mint az evezővel. És el is fárad egy előadás végére. Ennek az előadásnak a végére viszont sosem fáradok el, hanem ez a szöveg engem levisz a folyón a torkolatig, az előadás végéig, én csak ülök, és kicsit kormányzom.
? Hogy haza is beszéljünk kicsit: hogyan látod, hogyan értékeled az erdélyi magyar színjátszást?
? Amit ismerek belőle, ami eljut hozzánk, a sepsi, kolozsvári, vásárhelyi előadások, azok mind merész esztékikák szerint dolgoznak, és korszerûbben, mint általában a magyarországi színházak. Nyilván, van egy olyan is, amit én nem ismerek, ami úgynevezett átlagos, megőrző jellegû. De kifejezetten jó véleményem van az erdélyi színjátszáról.
? A módosításra váró romániai színházi törvény szerint a fenntartónak beleszólási joga lesz abba, hogy milyen természetû színházat csináljon az általa fenntartott társulat, és ez valahol a mûvészi szabadság szárnynyirbálását jelenti.
? Azt. Ugyanakkor mindig így volt és mindig így lesz. Michelangelót Gyula pápa egy bottal kergette a sixtusi kápolna alatt az állványon, beleszólt abba, hogy Dávid orra mekkora legyen. Moli?re-nél a Napkirály apanázsától függött, hogy élnek-e, Shakespeare idejében ugyanígy volt. A színház, kivéve az üzleti alapú színházat, egy támogatott, pénzbe kerülő társadalmi jelenség. Aki adja a pénzt, mindig bele fog dumálni, hogy mire költjük, és nekünk ezt a harcot meg kell tudnunk vívni. Aki ezért megsértődik, és ahelyett, hogy megrázná magát, és mindennek ellenére megcsinálná, az nem színházi módon viselkedik és gondolkodik. Persze, hogy rossz, hogy beledumál a fenntartó, de beledumál, és kész. Ez a színházi létezéstől nem idegen. Ami problémát okoz, hogy a fordulatig a színháznak mint közösségi helynek volt egy politikai-társadalmi töltése, amivel ma már nem lehet operálni. Most pusztán a színházi minőség dönti el, hogy valami kell a nézőnek vagy nem. A színház érzéki, érzelmi terep, aminek az a feladata, hogy az érzékeket és az érzelmeket stimulálja és felkorbácsolja. Nem iskola, ahol nevelni kell, és tanulni. Olyan csatornákon keresztül nevel és tanít mellesleg, amelyek a mûvészet hatókörébe tartoznak.
Lejegyezte: Váry O. Péter
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.