
Tegnap érkezett lapunkhoz az alábbi közlemény, melyben az aláírók az írás tárgyára és súlyára való tekintettel kérik teljes terjedelemben való közlését. Megrendülten teszünk kérésüknek eleget. (a szerk.)
Ez a tájékoztató Szilágyi Domokos költő (1938?1976) és a román állambiztonsági szervek kapcsolatáról felröppent híresztelésekre kíván reagálni. Véget szeretnénk vetni annak a méltatlan helyzetnek, amelyet a suttogások és a félnyilvános közbeszéd teremtett. A rendelkezésre álló levéltári források segítségével megkíséreljük végigkövetni az ügyet. Abban reménykedünk, hogy hiteles információk birtokában az erdélyi magyar közélet immár őszinte és lényegre törő vitába bocsátkozik majd közelmúltjáról.
A közlemény Szilágyi Domokos családja részéről a költő élettársa, Nagy Mária és a költő öccse, Szilágyi Kálmán hozzájárulásával kerül nyilvánosságra.
Szilágyi Domokos ,,Balogh Ferenc? fedőnéven mûködött együtt az állambiztonsági szervekkel. Az utóbbi hónapokban hivatalosan megkerestük az illetékes szerveket (a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság Levéltárát) a dekonspirálás érdekében, de a levéltár szerint a polgári titkosszolgálat részéről még nem történt meg ,,Balogh Ferenc? hálózati dossziéjának átadása. Ennek ellenére a fennmaradt iratok egyértelmûen, minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Balogh Ferenc azonos Szilágyi Domokossal; a rendelkezésre álló dokumentációban a Maros-Magyar Autonóm Tartomány belügyi szerveinél szolgáló ?tefan Blaga alezredes fedi fel az együttmûködő személyazonosságát egy 1964-es jelentésben, fedőneve mellett polgári nevét is említve.
,,Balogh Ferenc? tevékenysége 1958 és 1965 között, két jól elkülöníthető szakaszban dokumentálható. 1958-ban ,,Balogh Ferenc? 13 írásos, ebből két kézírásos jelentést adott a Kolozs tartományi, illetve 1965-ben a bukaresti állambiztonsági szervnek. Balogh Ferenc együttmûködése három megfigyelési dosszié alapján renkonstruálható:
? Lakó Elemér és Varró János megfigyelése (Fond informativ, 3010. sz. dosszié)
? Péterffy Irén megfigyelése (Fond Informativ, 3005. sz. dosszié)
? Páskándi Géza megfigyelése (Fond Informativ, 2534. sz. dosszié)
A beszervezés valószínû körülményei
Szilágyi Domokos 1957 tavaszán került a szekuritáté látókörébe: 1956 októberében Szi-lágyi Domokos, a Bolyai Tudományegyetem másodéves, harmadéves magyar szakos hallgatója egyetértett a magyar forradalom követeléseivel. Álláspontját magánbeszélgetésekben és gyûléseken is kifejtette, mint a szabadon megválasztott diákszövetség egyik vezetője, illetve az Ifjúmunkás Szövetség titkára. 1957 márciusában széles körû nyomozás indult a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem azon hallgatói és fiatal tanárai ellen, akik a legaktívabban vettek részt a magyar forradalom melletti megmozdulásokban. Március 11?19. között Bartis Ferencet, Dávid Gyulát és Páskándi Gézát is letartóztatták. (Később őket el is ítélték.) A központi szervek utasítására ezzel párhuzamosan elkezdték az addig gyenge magyar egyetemi állambiztonsági hálózatok megerősítését, az ügynökök toborzását. Szilágyi Domokost akkor kezdték vizsgálni mint lehetéges ,,jelöltet?, majd néhány héttel később a ,,Fekete Pál? ügynök ? Szi-lágyi Domokos diáktársa ? 1957. május 17-én leadott jelentéséhez kapcsolódóan a Kolozs tartományi szekuritáténál szolgáló Papp Adalbert hadnagy a következőt javasolta: ,,Urmeaz? s? fie recrutat tot ca agent ?i numitul Szilagyi Dominic în act. de verificare dus? asupra lui Veress Zoltán? (,,Szilágyi Domokos beszervezésére kerüljön sor a Veress Zoltán tevékenységét ellenőrző vizsgálatban?). Az 1957. augusztus 12-én keletkezett intézkedési terv Varró János és Lakó Elemér tanársegédek elleni vizsgálatáról meg kellett állapítani, ,,milyen kapcsolat áll fenn ezen gyanúsítottak és azok között a diákok között, akikről jelezték, hogy meglátogatják őket?, valamint azt, hogy ,,ellenőrizni kell ,,Tóth Miklós?, ,,Fekete Pál? és ,,Balogh Ferenc? ügynökök őszinteségét, akik fel fogják venni velük a kapcsolatot?.
Egy korábbi, szintén 1957-es irat szerint Szi-lágyi Domokos barátnője, a Bolyai Egyetemen tanuló Várady Emese is bekerült a nyomozás alatt álló csoportba. Noha ,,Balogh Ferenc? hálózati dossziéjának hiányában nem dokumentálhatók a beszervezés körülményei és annak indíttatása, feltételezhető, hogy Szilágyi Domokost nemcsak a saját szabadsága elvesztésével fenyegethették meg, hanem barátnőjével is zsarolhatták, aki ,,Balogh Ferenc? felbukkanását követően többé nem szerepel a nyomozásról szóló fennmaradt iratokban.
,,Balogh Ferenc? tevékenysége
Az első, Balogh Ferenc által leadott jelentés 1958. április 9-ére datálható, amit tartótisztje, Papp Adalbert rögzített a 19 órakor kezdődő találkozót követően. A következő hónapokban Balogh Ferenc feladata a Lakó Elemérrel, Varró Jánossal, illetve Péterffy Irénnel való kapcsolattartás volt, megfigyelés céljából. Ennek nyomán 1958 októberéig hat írásos jelentés született. Ekkor a megfigyelési akciókat megszüntették, és elrendelték a gyanúsítottak letartóztatását. Varró Jánost és Lakó Elemért 1958. augusztus 26-án, Péterffy Irént pedig 1958. október 31-én vették őrizetbe. Balogh Ferenc jelentéseiből megállapítható, hogy mindhárom esetben az általa szolgáltatott információk terhelő jellegûek voltak. Az ún. ,,harmadik Bolyai-perben? 1959. február 19-én Varró Jánost 16, Lakó Elemért 15 év kényszermunkára, míg Péterffy Irént 10 év börtönre ítélte a kolozsvári Katonai Törvényszék, továbbá Vastag Lajost 8, Páll Lajost 6 év börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtotta, míg Iamandi Emil és Szi-lágyi Árpád 5?5 év börtönbüntetést kapott. A kolozsvári állambiztonsági szervek Páll Lajost többször próbálták 1958 folyamán beszervezni, letartóztatása és elítélése az ajánlat visszautasításával is magyarázható.
Balogh Ferenc ügynökkel 1965-ben is találkoztunk az eddigi iratfeltárás során. Az ekkor már Bukarestben élő Szilágyi Domokost az 1963-ban szabadult Páskándi Géza megfigyelésével, új verseinek elemzésével bízták meg, de az általa megfigyeltek között szerepelt még Domokos Géza, Szász János és Majtényi Erik is. 1965 márciusa és novembere között ? eddigi ismereteink szerint ? hét jelentés született, amit Balogh Ferenc a tartótisztjének, Ion Gr. Popa őrnagynak adott át. 1965. december 15-én a Páskándi ellen indított 8728. sz. vizsgálati akciót megszüntették, és ezzel véget ért Balogh Ferenc tevékenysége az általunk eddig vizsgált dossziéban. Az 1965-ben készült jelentések a megváltozott politikai légkört tükrözik. A hatalom célja ekkor már nem az értelmiség elleni nyílt fellépés, hanem a véleményformáló értelmiségi körök módszeres behálózása, tevékenységük állandó nyomon követése volt.
Nyitott kérdések
Az első lényeges, még válaszra váró kérdés a vállalt együttmûködés időkeretei. A rendelkezésre álló iratcsomók szerint ugyanis Balogh Ferenc tevékenysége csak két, viszonylag rövid és jól elkülöníthető, összesen mintegy kétéves időszakra tehető. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttmûködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. E nyitott kérdés megválaszolására a még nem kutatott (vagy a szaklevéltárnak még át nem adott) egyes célszemélyekre vonatkozó iratcsomók tanulmányozása adhat lehetőséget.
A második, még megválaszolandó kérdés, hogy a hálózati dosszié mellett Szilágyi Domokos megfigyelési dossziéval is rendelkezett-e? Azaz felmerülhet, hogy egyidejûleg megfigyelő és megfigyelt is volt-e? Ebben az esetben az is kérdés lehet továbbá, melyik időszakban, hogyan és miért váltakoztak a költő pozíciói? Természetesen, ezt is csak további kutatásokkal lehetne tisztázni.
A harmadik, mindennél súlyosabb kérdés az együttmûködés minősítése. Az 1958-ban rögzített feljelentések a beszervezés kényszerû jellegét valószínûsítik, és zaklatott lelkiállapotról tanúskodnak. A jelentésekben azonban ? főleg Péterffy Irénről ? súlyos és rosszindulatú megjegyzések is olvashatók. Felmerül azonban a kérdés, hogy az említett mondatok valóban Szilágyi Domokostól származnak-e, vagy kihallgatóitól, illetve tartótisztje diktált bizonyos megfogalmazásokat? 1965-ben Balogh Ferenc ennél nyugodtabb állapotban folytatja tevé-kenységét. Jelentései ekkor már politikai háttérjátszmákról szóló bizalmas értesüléseket, új irodalmi mûvekről szóló társalgásokat, sőt mûelemzést is tartalmaznak. A költő sze-mélyisége eltûnik a jelentések mögött, szerepét egy ,,másik én?, a csendes és szorgalmas tudósító veszi át.
Budapest?Kolozsvár, 2006. szeptember 26.
(A kutatások során eddig előkerült anyagok teljes szövegét hamarosan a Helikon honlapján fogják megjelentetni: http:// www.helikon.ro)
Stefano Bottoni, Nagy Mária, Szilágyi Kálmán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.