
A vállalkozói napok kétségtelenül legnagyobb eseménye a sepsiszentgyörgyi inkubátorház avatója, amely valójában az első, közpénzből finanszírozott, nagy léptékû, közvetlen vállalkozásfejlesztési beruházás Háromszéken. A másik jelentős kezdeményezés, az ipari park(ok) ötlete ugyanis ? egyelőre ? hamvába hullni látszik.
A pénteken felavatott létesítmény is ? amint azt a megnyitón is hallhattuk ? az ötlettől a megvalósításig hétesztendős utat futott be. Az első konkrét tapogatózások ugyanis még 99-ben történtek, akkor a vállalkozók egy csoportja Székesfehérváron tájékozódott. További állomások: Békéscsaba, Móra-halom szintén tájékozódás, aztán még két év kellett ahhoz, hogy az országos program beindulásával konkrétumokban lehessen gondolkodni. A partnerség 2005-ben köttetett, ebben a kezdeményező, az ENSZ Fejlesztési Programja, a román Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynöksége, Kovászna Megye Tanácsa, valamint Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala kötött egyezséget.
Ezután ? az avatón jelen lévő vendégek, de a létesítményt néhány nappal később meglátogató Soknan Han Jung ENSZ-nagykövet véleménye szerint is ? a tervezés, a pénzügyi háttér megteremtése, az egykori hőközpont épületének átalakítása, funkcionálissá tétele rendkívül gyorsan, alig egy év alatt történt meg. S bár a hivatalos megnyitón nem hangzott el, a terv kezdeményezésében és kivitelezésében a legtöbbet talán Vajda Lajos megyei alelnök vállalt magára, aki az ötlettől a megvalósításig felügyelte a programot.
Az ENSZ Fejlesztési Programja által eredetileg kiutalt 70 000 dollár mellett a sepsiszentgyörgyi önkormányzat adta az épületet, valamint 2,5 milliárd lejt, a megyei tanács révén pedig ötmilliárd lej az állami költségvetést terheli, így a beruházás eddig mintegy 17 milliárd lejbe került. A vállalkozók beköltözéséig több milliárdra van még szükség, hiszen mind a belső, mind a külső infrastruktúra hiányzik. Továbbá a mûködtetés érdekében a fejlesztési program 300 000 dollár folyósítását ígérte, ebből 50 000-et már kifizettek ? tudtuk meg Vajda Lajostól. A szentgyörgyi létesítménybe egy előválogatás után, amely iránt 138 cég érdeklődött, első szakaszba húsz kisvállalkozás költözhet be (táblázatunk), a tervek szerint azonban összesen 32 úgynevezett inkubátorsejtet alakítanak ki. A cégek három évig a bér és egyes infrastrukturális szolgáltatások terén kapnak csökkenő támogatást, további két évig költségtámogatás nélkül maradhatnak az intézményben. A projektben részt vevő cégeknek szaktanácsadással szolgál az Asimcov által alapított CovIMM Consulting Kft., amely az inkubátorház mûködtetését is vállalta.
Romániában két hasonló projekt indult Brassó és Fehér megyében, a háromszéki létesítmény megvalósításának lehetőségét Hunyad megye elől ,,loptuk el?, hiszen a szentgyörgyi a hezitáló Hunyad helyett utolsónak került be.
Miért van szükség a ,,keltetésre?
A vállalkozói inkubátorházakat még a 80-as évek elején a foglalkoztatási krízis hívta életre. A felelős gazdasági döntéshozók akkor Európa-szerte felismerték, hogy a gazdaság jövője nemcsak a már korábban jellemző tendenciáktól, hanem a kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak megteremtésétől is függ.
Az elemzők általában négy érvet sorakoztatnak fel az ilyen jellegû létesítmények mellett.
A politikai érv a termelés új technológiáknak megfelelő átalakítására hivatkozik. Az átalakítás célja, hogy a gazdasági struktúra jobban illeszkedjék az új gazdasági rendszerbe, új foglalkoztatási lehetőségeket hozzon létre. A helyi közösségek megpróbálják vonzani, de legalábbis fenntartani a vállalkozásokat és a helyi foglalkoztatást szükséges pénzügyi bevételeik érdekében. Az új technológia átvételére és új munkák teremtésére a kis- és középvállalkozások bizonyultak a legalkalmasabbaknak.
Az irányítási érv az ipari és kereskedelmi tevékenység összetettségére hivatkozik. A nemzetközi verseny a vállalkozásoktól fokozott alkalmazkodást követel, részben új vezetési módszerek bevezetésével, részben rugalmasabb létrehozásával. A kis- és középvállalkozások könnyebben felelnek meg ezeknek a követelményeknek, mint a nagyvállalatok. Ugyanakkor a kisvállalkozásokban gyakran hiányzik a vezetési tapasztalat, különösen a kezdeti stádiumban. Az inkubátorházak ezt igyekeznek pótolni.
A társadalmi érv alapvetően azt a véleményt erősíti, amely a bérviszonyok, munkakörülmények minőségének újragondolását sürgetik. A vállalkozás belső átszervezése növeli a termelés rugalmasságát, így elősegíti a vállalkozás kedvezőbb piaci helyzetét. Az ágazatok közötti új kapcsolatok kevésbé hierar-chizált struktúrát hoznak létre, amely jobban támaszkodik az együttmûködésre és a köl-csönös függőségre. A mun-kaerő integrációja és részvétele a döntéshozásban egyre általánosabbá válik. Az új társadalmi követelmények könnyebben teljesíthetők kisvállalkozási keretek között. Az inkubátorházak megoldást kínálnak a dolgozók megváltozott ambícióinak megvalósításához és a tulajdonosok magatartásának alakításához is.
A technikai-gazdasági érv szerint a hangsúly az új technológiákon van, a fő feladat a folyamat követése az ötlettől az ipari alkalmazásig. A folyamat nem gond nélküli, hiszen a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy például az Egyesült Államokban a vállalkozások 80 százaléka szûnik meg az első öt évben. A korai kudarcok oka általában a finanszírozás, a vezetési-irányítási hozzáértés hiánya, a potenciális sikerek túl- és a forgótőke-szükségletek alulértékelése. Tehát nem elégségesek a tudományos és mûszaki ismeretek, más tényezők ? irányítás, marketing, finanszírozás ? is alapvetően szükségesek az új vállalkozások fennmaradásához. A mûszaki és a gazdasági konjunktúrában az inkubátorházak fontos szerepet játszanak a vállalkozások létrehozásának és fejlődésének megkönnyítésében.
Úgy összegezhetünk, hogy a vállalkozói inkubátorház igen érdekes kísérlet ? szorosan kapcsolódva a technológiai parkhoz ? a helyi és a regionális gazdaságfejlesztés új gyakorlatában. Jelentőségét valójában néhány évtized elteltével minősíthetjük: vajon a gazdaságfejlesztés-politika divatját vagy az időálló stratégiai megoldást jelentik-e.
Sajátosságok
Az EU inkubátorainak háromnegyede nonprofit alapon mûködik. A jellegzetes inkubátor sajátosságai:
- 5800 négyzetméter
- átlagosan 18 bérlő cég
- 85 százalékos kihasználtság.
A sikeres inkubátorház fő funkciói:
- vállalkozók képzése
- tanácsadás
- kapcsolatteremtés pénzügyi támogatáshoz, tőkéhez juttatáshoz
- technológiai támogatás.
Az USA inkubátorházainak erőssége a bérlő cégek finanszírozása és egyes menedzsmentfunkciók megvalósítása. Az EU inkubátorai jobbak a képzés, a virtuális hálózatépítés és az inkubáció szélesebb stratégiai keretekbe történő beágyazása szempontjából.
(x)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.