A Háromszék táncegyüttes bemutatójaKultúra: Rendező születik

2006. október 14., szombat, Archívum 2003–2007

Hogyan fér meg egy folklórmûsor és egy táncjáték egyetlen este ugyanazon a színpadon? Mi az üzenete egyiknek, és mi a másiknak? Mi tartja egy évadnyitó előadás közös keretében össze a népi lelkületet és az azt megvető pénz- és hatalomsóvár világot? A választ Ivácson László ? a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes tánckarvezetője, koreográfusa, korábban főként a folklórmûsorok rendezője ? adta meg a múlt heti bemutatón: az üzenet szempontjából egybecsengőn, de mûfajában különböző módon rendezte színpadra az eleinktől ránk hagyott értékek mindig és mindenhol érvényes elsőbbségét a giccsel, az arctalan egyformasággal szemben.
Az ember születik, növekszik, felnőtté válik, párban él, majd élete kialszik. Hogy a különböző sorsfordulókon milyen szabályosságok szerint történik a váltás, falusi közösségeinknek milyen összetartó ereje volt az élet fontos pillanataiban, Ivácson László mindezt egyszerû és mindenki számára érthető módon fogalmazza meg. Pörögnek a születés, a katonáskodás, házasodás és elmúlás képei, egy-egy dal kísér egyikből a másikba, olyan egyszerûen történik minden. Ami igazán mûvészivé (nem mûvivé!) teszi az előadás első részét: mindig van a tömegben egy-két alak, aki sûrítve, egyéni koreográfiával ábrázolja a népi lélek tisztaságát, igaz örömét és bánatát. Így nem a mûsorfüzetben feltüntetett négy képben látjuk végigvezetve az életutat, hanem legalább negyvennégyben, mert az apró rezzenéseknek, átkacsintásoknak mind szerepe van. Miként annak is, hogy a négy elhunyt zenész emlékét idéző elmúlás-epizódban múlt és jelen találkozik, az újabb nemzedékek arra táncolnak, amit eleik húztak. Nincs szakadás az archív felvételek és fényképek, valamint aközött, amit a Háromszék táncosai és zenészei képviselnek.
Míg a bemutató első, egyben felvezető részében azt látjuk meg, ami szép, tiszta és értékes, a második produkcióban megjelenik egy másik világ, ami előbbit kicsinyíteni, netán legyőzni kívánja. Ivácson László itt is tisztán beszél, bár mások az eszközei, mert a táncjáték elemeiből építkezik, bábot, maszkot, szerencsejátékost használ, nem változtatja az előadást a népi és a ripacs párbajává. Mértéktartása tudatos. Az arctalan, valamint a kettősséget (is) nyíltan vállaló tömeget, a két világ között küzdő tudathasadásos fiatalembert (Tőkés Zsolt és Ürmösi Incze Hunor) úgy mozgatja, hogy a csoportos és szerepkoreográfiák egy pillanatra se cserélődjenek fel, minden akkor és úgy mozdul, ahogy ezt néptánc-anyanyelvünkön ennél jobban kifejezni már szinte nem is lehet.
Mindkét előadás díszletei, jelmezei, a Molnár Szabolcs szerezte zene, a kiváló tánckar alátámasztja a rendező elképzelését. Nézzük, hallgatjuk, s mintha aranymetszében lenne minden. Tetszik a szemnek, fülnek, tetszik a léleknek.
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép