Kovak?: Fantasztikus Ki-Rándulás

2006. október 28., szombat, Archívum 2003–2007


,,Megállítottak a Hídnál. Ekkor ment? ötletem támadt. Felültem egy automobilra, és a keleti expresszhez hajtattam. A legegyszer?bb megoldás. Kolumbusz tojása. Meg­kerültem a Fekete-tengert. Kényelmesen, nyugodtan átjutottam a Duna másik felére. Hogy ez senkinek nem jutott eszébe!? (Karinthy Frigyes)
I. rész: Sárvásárhely, a szélességi kör 47 fok és egy kevés, a hosszúsági kör 27 fok és még valamennyi alatt. További adatok: perzsel? napsütés, melegházhatás, a leveg? merkaptánszaggal nemesített, a kipufogócs? okádása elvegyül az elhallgattatott tücsökkoncertben. Talán reggel lehet, bizonytalan körülmények: állandóan füstölög egy még létez? gyárüzem. Na, de térjünk át a kalandra!
Satonyák úr, az adrenalinnak a nap folyamán bekövetkezhet? potenciális szintváltozását latba véve elinduni készül a számlák kifizetésének bonyodalmas útjára. Egyezteti óráját Satonyákné ?sla Kornéliával, aki jól a férje homlokára vési filctollal: 80 óra alatt érj haza, különben nélküled megyek a kicsi Mucus­kához!
Megijedve Satonyák úr már-már rohanna, ha a protézise engedné. A negyedik emeletr?l valahogy lecsoszog. Nyilván egy nyugat-európai ?shonos azt kérdezné, mi történt a lifttel? Elromlott? Megnyugtathatom, hogy ilyen szörny?ségr?l szó nincs. Egyszer?en Sárvásárhelyen a liftet csak képeslapon látták. Egyébként is badarság egy olyan városba lifteket beszerelni, ahol a legtöbb tömbház négyemeletes. Másfel?l pedig illik még annyit tudni a helységr?l, hogy idáig még ,,csak? a municípiumi rangot kapta meg. Tehát minek oda lift! De térjünk vissza emberünkhöz, aki egy óra harminc perc alatt, leszámítva a pihen?ket, leért az udavarra. Az igazi akadálypróba azonban csak most jött. Ugyanis Satonyák úr az út bal oldalán állt, ami már jelentésével is elég bajt vetített el?re, és át kellett jutnia a dics?séges jobb oldalra. Emberünk minden politikai hovatartozást foga közé szorítva h?siesen felkészült a zebrán történ? átkelésre. Szerencséjére a zebrát frissen festették. Viszont arra nem számított, hogy a gépies kocsivezet?k ezt a kis jelentéktelen, banális tényt nem veszik majd figyelembe. Még illik itt megjegyeznünk a beavatatlanok kedvéért, hogy a jelz?lámpával ugyanaz a helyzet, mint a lifttel, annyi különbséggel, hogy jelz?lámpát ígért a Bolgár-mester a választási kampány ideje alatt, liftet azonban nem.
Az els? négy óra várakozás nyugodtan telt el. S?t, és ezt kihangsúlyozzuk, még lehet?sége is adódott Osvald úrnak, mert ez a becses keresztneve emberünknek, hogy átjusson, de aztán egy Bi-Ciklis mégis eltorlaszolta útját. A következ? hat órában találkozott egy régi munkatársával. Igaz, csak futólag, mert amaz sietett a Tra-bantjával az anyósához. Így minden barátság ellenére nem tudta átengedni Satonyák urat a dics?séges jobb oldalra. A végén aztán kedvezett a szerencse, és miután két Gépies-kocsis ,,összeölelkezett?, jött a Ren­detlen-?rség, leállította a forgalmat. Ilyen kedvez? körülmények között Osvald örömé­ben valósággal átugrált volna a jobb oldalra, ha protézise engedte volna, de így is majdnem 100 méter/óra sebeséggel bukdácsolt át.
II. rész: Az úton végig azt mormolta bátorításként: ,,Hiszen velem van a Kezd?k Sze­rencséje, ahogy Coelho is írta Az alkimistában. Én is sikeresen megvalósítom Személyes Történetemet, miután a villanyszámlát is kifizettem. Külön szerencsémnek mondhatom azt a csodálatos tényt, hogy a gázszámlát a múlt héten már kifizette a feleségem.? Eképp morfondírozva Satonyák úr végre elérte a postaajtót. Bennebb is ment volna talán, ha egy középkorú, középkori modorral fellép? férfiú rá nem ripakodik:
- Ne gyurakodjon, ember! Mert ma megmutatom, hol a helye!
Az éles beszéd kissé megtántorította jó emberünket, f?leg, hogy gyanította, a ripacsos pofájú alak a nyakán végzett gesztussal, nem épp valami vidám helyre akarta küldeni. De mivel bátor ember a mi f?h?sünk, nem tágított, hanem egyenesen a sor végére ment, és várt. Várt... Aztán ismét várt, miközben megszámolta, hogy még hány szendvicse van. Az aggodalom, ami rögtön kirajzolódott vérmes szemein, jelezte, hogy még csak öt szendvicse maradt. Számításai szerint pedig ez az öt szendvics nem lehet elég. E katasztrófális helyzetfelmérés közben a postaajtónak d?lve elaludt. Arra ébredt, hogy már a posta el?terébe jutott, és hogy az el?tte lév? 99 emberb?l már csak 97 maradt.
- Hiába, meglátszik, hogy fiatal munkaer?k szolgálnak ki. Sokkal gyorsabbak, mint a múltkoriak. S ezzel a megjegyzésével teljesen elégedett képet vágott, és neki fogott Monte-Cristo grófjának. Már az utolsó kötet utolsó oldalánál tartott, kalandos útjának 64. órájában, amikor figyelmét egy gépies hang zavarta meg:
- A papírokat!
- Mindjár? - mondta meglep?dve, hogy máris rajta a sor.
Mivel a villanyszámlát nem lelte, a gépies hang kissé feler?södve újra felhangzott:
- Gyorsan, maga csiga!
Amire megkerült a számla, a gépies hang közölte vele, hogy elromlott a számítógép. Emberünk ezt annyira nem bánta, mert zavarta, hogy az utolsó oldalt nem tudta még elolvasni.
Amíg megjavították a gépet, még sikerült elolvasnia Alexandre Dumas életrajzi adatait is. A nagy út 74. órájában végre sikerült kifizetnie a számlákat, s áldotta az Istent, hogy a villanyt, a telefont mind-mind egy helyen kellett kifizetnie.
Hazafelé az id? sürgetése miatt nem vállalkozott arra, hogy a jobb oldalról átmenjen a balra. Így vonatjegyet váltott, amelyet ötven százalékos kedvezménnyel kapott meg, hála a Ny?g-díjas szelvénynek. A vonat másfél óra alatt megtette Sárvásárhely és a megyeszékhely közötti távolságot. Majd kiállt az integet?be. Három óra után felvette egy kamionsof?r. És habár tudta, hogy az út jobb oldalán haladnak, azt is tudta, hogy háttal állva az út bal oldalára érkezik. S neki csak a háttal állás számított, mert a felesége mindig azt mondta: - Fiam, hagyjuk itt ezt az Isten háta mögötti helyet! - és ? erre mindig csak legyintett.
Már a felesége az ajtót zárta, amikor végre megérkezett a 80. órában a szélességi kör 47 és valahány fokához, hosszúsági kör 27 és valahány fokához és a Badarság százszázalékos fokához.
Vége
,,És a két jó barát egymás nyakába borult, a szélesség 25 47 11, a hosszúság 2 3 11 és a Butaság 400-a alatt.? (Karinthy Frigyes: A Csömöri úttól egészen a Filatori-gátig)
Jarosevits Edina
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2006-10-28: Archívum 2003–2007 - :

Kovak?: A börtönévek

2006-10-28: Archívum 2003–2007 - :

Kovak?: Értékleltár