Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Csíkszereda és Nagyvárad után Háromszéken is megkezdte kampánykörútját, pénteken délelőtt Árkoson megyénk magyar polgármestereivel találkozott, majd Kézdivásárhelyen rövid sajtótájékoztatót tartott, és részt vett a ’56-os emlékmű avatásán (felvételünk). Szombaton az államfőjelölt a Hunyad megyei magyarsággal találkozott.
Kelemen Hunor a céhes városban elmondta: az egy hónapos kampány során megpróbál minél több erdélyi településre eljutni, és minél több emberrel találkozni, eljuttatni hozzájuk az erdélyi magyarság üzenetét, hiszen, bár úgy tűnik, ebben a választási kampányban nem Kelemen Hunor a főszereplő, ő csak a hang, az arc, a lélek, a szív pedig az erdélyi, a romániai magyarság. Az üzenetnek két iránya lesz: elsősorban meg fogják határozni, hogy az itt élő magyarok milyen Romániában akarnak élni, és milyen törvényes, alkotmányos feltételek szükségesek ahhoz, hogy az erdélyi magyarságnak jövője, identitásának megőrzése és fejlesztése, fejlődése biztosított legyen. Ennek fő feltétele a kollektív jogok alkotmányos garantálása, beleértve a nyelvi jogokat is.
Erdélyben, ott, ahol magyar emberek élnek, a magyar nyelvnek legyen éppen olyan státusa, mint a román nyelvnek, és háromféle autonómiaforma, amely nélkül az életünk hosszú távon nehéz lenne — mondotta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Az autonómia egyik formája a kulturális önrendelkezés, ez a szórványmagyarságnak lenne nagyon fontos, a másik pedig a területi autonómia, ami itt, a Székelyföldön fontos, és garancia arra, hogy a mi dolgainkban mi döntsünk, s ne Bukarestből mondják meg, mi jó nekünk. A harmadik a regionális autonómia, ami a hagyományos történelmi régiók visszaállítását jelentené. Történelmi régiókra kell felosztani a román államot, és ezeknek kell nagyfokú önrendelkezési jogot adni. A román embereknek is érdekük, hogy Románia változzon, átalakuljon, másképpen az Európai Unióban, a világban egy leszakadó, periferikus, még inkább elszegényedő állam marad. Ez az RMDSZ üzente a románság felé. A két nagy célkitűzés, az észak-atlanti szövetséghez és az EU-hoz való csatlakozás már megvalósult, és mára újabb nagy célkitűzés nélkül maradt a román társadalom. A következő nagy cél — de nem a végső — az alkotmányos reform, mely nem történik meg egy-két esztendő alatt, de előbb-utóbb bekövetkezik. Mi ebbe akarunk beleszólni — hangsúlyozta Kelemen —, és abba is bele akarunk szólni, hogy a kormány miként működik, a parlament milyen döntéseket hoz, és ha az ország meg a magyarság érdekei megkívánják, a kormányt is megbuktatjuk. Olyan kormány többet ne kormányozzon, amelyik nem hozott egyetlen olyan döntést sem, ami az emberek érdekeit szolgálta volna. Az elnökválasztás legnagyobb tétje az, hogy milyen irányba indul el Románia december 6-a után. Kelemen Hunor azt is közölte, hogy kampánykörútja során október 28-án és 29-én ismét visszatér megyénkbe: első nap Alsó-Háromszéken, második nap pedig Felső-Háromszéken és Orbaiszéken találkozik a választópolgárokkal.