Újabb rendkívüli tanácsülésre gyűlt össze tegnap délután a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, ezúttal az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól igényelt tizenkétmillió eurós hitel jóváhagyásáról kellett dönteniük a képviselőknek. A testületben most is vita alakult ki, mely ismét a személyeskedésig jutott.
A nemzetközi pénzintézettől való hiteligénylésre a testület még tavasszal rábólintott, akkor meg is fogalmazták, hogy mire költenék a pénzt: utak, járdák javítására, a közvilágítási rendszer rendbetételére, a strand felújítására, a hőszigetelési országos programban való részvételre, ingatlanvásárra, pályázati önrészekre s eddigi hitelek visszafizetésére. A bő fél éves tárgyalások során a pénz felhasználhatóságát a bank módosította, nyugati mintára azt kérték, csak olyan célra fordíthassa a város a hitelt, amely minden lakosát szolgálja — így például hőszigetelésre nem. A hosszas egyeztetési folyamatnak az lett az eredménye, hogy a pénzintézettel rendkívül előnyös feltételeket sikerült kialkudni: 4,8 százalékos kamat, mely 2011-től még fél százalékkal csökkenthető a város pénzügyi teljesítményének függvényében, tízéves visszafizetési időszak, a pénzt az első három évben kell elkölteni, ez alatt nem muszáj megkezdeni a hitel törlesztését. A tárgyalások eredményét ismertető Antal Árpád András polgármester azt is elmondta, idén a régebbi hitelek törlesztésére a város mintegy 36 milliárd régi lejt fizetett ki, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak fizetendő éves részlet nem lesz jelentősen több ennél.
A polgári frakció sokallta a felveendő kölcsönt, Bálint József alpolgármester szerint a tavasszal útjavításra megállapított ötmillió euró éppen elég lenne a városnak, Berecki Kinga úgy véli, a 12 millió euró nagyon megterhelő lenne a városnak, nem jövedelemgeneráló befektetésről lévén szó, ő is a mérsékeltebb hitel mellett foglalt állást, szerinte a városnak inkább saját erejére kellene támaszkodnia, önellátó rendszerben gondolkodnia, a külső függőségeket minél jobban csökkentve, illetve azt is felvetette, a hitel visszafizetése miatt esetleg megszorító intézkedéseket kell bevezetnie az önkormányzatnak. Antal Árpád elmagyarázta, a város négy költségvetésből gazdálkodhat: saját bevételeiből, kormánypénzekből, pályázatokból és hitelekből — minél nagyobb összeg áll a város rendelkezésére utóbbi forrásokból, annál nagyobb mértékben lehet tehermentesíteni a költségvetést, amit nem tud a város megcsinálni külső forrásokból, csak azt kell finanszíroznia a saját bevételekből. Hozzátette, a város eladósodottsága nem jelentős, a tizenkétmillió eurós hitellel is húsz százalék alatt marad, ami az ország kevés városáról mondható el. Pethő István konkrétan kérdezett rá, adóemelést jelent-e a hitelfelvétel, a polgármester válasza szerint az adótörvénykönyv szigorú határokat szab meg, ha az önkormányzatnak adót kell emelnie, az nem azért lesz, hogy a hitelt a város visszafizethesse. Kovács István frakcióvezető szerint felelőtlenség ekkora mértékben eladósodni, mert bár az útjavítás valóban befektetés, de tíz év múlva, mire a város visszafizeti a kölcsönt, az ebből a pénzből megjavított utak elromolnak, akkor majd újabb kölcsönt kell felvenni. Azt is kifogásolta — bár a testület még nem döntött arról, mikortól kezdi fizetni a hitel részleteit —, hogy a kölcsön törlesztése három év múlva, a következő választási ciklusban kezdődik el, és elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy nem avatják be a döntéshozatalba. Az ekkortól személyeskedésbe átcsúszó vitát a polgármester azzal zárta, hogy bocsánatot kért, amiért dolgozik. Szavazáskor az MPP-sek hét ellenszavazatával és két tartózkodásával a testület elfogadta a hitel felvételét.
