SportrepülésSport: A szél szárnyán

2006. november 13., hétfő, Archívum 2003–2007

A vitorlázórepülés a motor nélküli szárnyalás csodálatos, hangtalan világa. Az ember ?si vágya a repülés, szabadon szállni, mint a madarak. Ennek a szenvedélynek hódol az 1957-ben Sep­siszentgyörgyön született Mircea Cr?ciun. A háromszéki pilóta az I-IV. osztályt a Szemerja negyedi iskolába végezte, majd következett a 2-es líceum (a jelenlegi Mihai Viteazul F?­gimnázium). Nyolcadik osztály után a brassói vasutas szakiskolában folytatta tanulmányait, majd ezt követ?en egy brassói líceum matematika-fizika szakát abszolválta. A repülés a repül?modellezéssel kezd?dött, és elmondása szerint ezek fontos évek voltak számára. Miután egyik padtársáról kiderült, hogy vitorlázórepül?zik, érdekl?dni kezdett a repülés után, ami nagyon megtetszett neki, és 1976 óta folyamatosan repül. A szentgyörgyi pilóta már 30 éves tapasztalattal rendelkezik a vitorlázórepülés terén, s jelen pillanatban egy Dicusc-2 (ebb?l a géptípusból kett? van az országban) vitorlázó repül?gépet vezet, amely világszerte elismert versenygép.
De miel?tt belevágnánk kis interjúnkba, ismerkedjünk meg a vitorlázórepüléssel. Ez olyan sport, amely a természet er?inek, az emberi képességnek és a technikának az összhangját igényli. Ha mindez megvalósul, akkor bámulatos világba kerülünk, ahol elképeszt? élményekben lehet részünk. Például a legnagyobb magasság, ahol vitorlázó repül?gép megfordult, az 14 000 méter felett volt, a legnagyobb megtett távolság pedig túlszárnyalja a 3000 km-t. Hogyan repül a vitorlázó repül?gép? Mivel a vitorlázó repül?gépnek nincs motorja, vontatást kell igénybe vennie a felszálláshoz. Ez lehet csörl?s vontatás - ilyenkor a gépet egy földi motoros csörl? kábelének segítségével húzzák fel a leveg?be - vagy éppen légi vontatás, amikor a gépet egy motoros gépre er?sített kábellel viszik fel. Megfelel? magasság elérésekor a vitorlázógép pilótája a kábel kioldásával kezdi meg a szabad repülést. A leveg?nél nehezebb repül?szerkezeteknek a felemelkedéshez, a leveg?höz képest megfelel? sebességgel kell rendelkezniük. Ezt a sebességet a vitorlázó repül?gép úgy szerzi meg, hogy a gravitációs er? hatására a föld felé halad egy lapos pályán. A vitorlázó el?rejutása mindig magasságvesztéssel jár. Ha huzamosabb ideig a leveg?ben akarunk maradni, el?bb-utóbb emelkednünk kell. A repülés tehát emelkedésb?l és siklásból áll. De ha már itt tartunk, akkor ejtsünk egypár mondatot a vitorlázórepül?-versenyekr?l és a különböz? gépkategóriákról. El?bb lássuk, milyen típusú vitorlázó repül?gépek vannak: standard osztály (15 m szárnyfesztáv, nincs ível?lap), 15 méteres osztály (hasonló, mint a standard, de ezek a gépek már rendelkeznek ível?lappal), 18 méteres osztály (a maximum fesztávolság 18 m), open kategória (a maximum fesztávolság nincs korlátozva), továbbá a klub kategória és a world class. A vitorlázórepül?k rendszerint távrepülés közben mérik össze tudásukat. Olyan gyorsan repülnek egy el?re megadott útvonalon, ahogy arra csak képesek. A távot fordulópontok körül repülik, amiket a leveg?b?l kell megtalálni. Az útvonal megrepülését egy GPS alapú adatrögzít?vel igazolják. Ha már túl vagyunk ,,gyorstalpalónkon?, lássuk, miként vélekedik kétszeres országos bajnokunk az idei teljesítményét?l, a háromszéki sportrepülésr?l és nem utolsósorban a jöv?beli terveir?l.
- Idén milyen versenyeken szerepelt, és milyen eredményeket ért el?
- Idei els? versenyem a szlovákiai Nitrán megrendezett grand prix (nagydíj) volt. A Nemzetközi Repül?szövetség (FAI) tavaly kezdeményezte az ilyen jelleg? versenyeket, amelyek teljes egészében más formában zajlottak le, mint egy megszokott verseny, a távolságrepülés. Ezen a viadalon 14 pilóta vett részt nyolc országból, és én a kilencedik lettem. Ma­gyarországi barátom, Szabó Péter a nyolcadik volt ezen a viadalon. Annak ellenére, hogy jól repültünk, a nitrai versenyen csak ennyire futotta. Továbbá ott voltam a magyarországi Ka­posújlakon megtartott magyar nemzeti bajnokságon. Itt a vegyes 18 méteres kategóriában versenyeztem. A szomszéd országbeli viadalok mindig nagyon kemények, hiszen ott több pilóta van, mint nálunk. Ennek ellenére ezen a megmérettetésen kevesen jelentek meg, s így a szervez?k több kategóriát is összevontak. A vegyes 18-as csoportban versenyeztek standard gépek, 15 méteres, illetve 18 méteres gépek. Tehát három kategória pilótái versenyeztünk egyszerre, mintegy 18-an voltunk. Ott a hetedik lettem. A magyar nemzeti után már nem volt több versenyem, csupán az a túra, amely szeptemberben Sepsiszentgyörgy fölött is átrepült.
- Idén indult-e a hazai országos bajnokságon?
- A 2006-os országos bajnokságon nem vettem részt. Nem akarok megsérteni senkit, de az történt, nem akarták, hogy induljak az idei versenyen. Azt mondták, hogy készül?djek a magyarországi versenyre... Végül is ott voltam az országos viadalon, de amíg mások versenyeztek, én addig edzettem.
- Értesüléseim szerint ön országos bajnok. Mikor szerezte ezeket a címeket?
- Igen, így van. Kétszer is megnyertem a román bajnokságot. El?ször 1999-ben, majd 2001-ben. Miután elhódítottam az els? bajnoki címet, letiltottak, majd 2001 után is ez történt. Sokszor valamilyen okból kihagytak a hazai versenyekb?l...
- Ön már megfordult több nemzetközi versenyen is, hol érte el a legjobb eredményt?
- A magyarországi Békéscsabán 2002-ben megrendezett Európa-bajnokságon, a 37 indulóból, azt hiszem, a 29. lettem. Be kell vallanom, hogy ez volt az els? igazi külföldi versenyem. De végeztem én már negyedik helyen is egy nemzetközi viadalon.
- Ön már 30 éve repül, és nagyon tapasztalt pilótának számít már. Hol áll jelen pillanatban a háromszéki sportrepülése és ezen belül a vitorlázórepülés?
- Azt kell mondanom, hogy sehol... Sajnos, akik Kovászna megyében akarnak vitorlázni, a szomszédos Brassó megyében tudják csak ezt megtenni! Én nem tudok és nekem nem is szabad ítélkezni ezért, de elfogadhatatlan az a tény, hogy ilyen városnak, mint Sepsiszentgyörgy, nincs sportrepül?tere. Romániában jelen pillanatban nincs sok klub, és csak 14 sportrepül?ter m?k?dik. Ezzel szemben Magyarországon van vagy 50 repül?tér, és jóval kisebb ország, mint Románia. Németországban közel 700 ilyen reptér van. Azt is el kell mondanom, hogy német földön egy ilyen városnak, mint a Szentgyörgy, két repül?tere van. Sajnos, minden a pénzt?l függ... Ha itt is lenne pénz, akkor valaki biztos, elkezdené a sportrepülést! Sem Magyaror­szágon, sem Németországban nem az állam finanszírozza ezt a sportot, annak ellenére, hogy vannak állami klubok is.
- Hányon repülnek Háromszéken és országszerte vitorlázógépekkel?
- Megyénkben, azt hiszem, hárman vagyunk, akik rendszeresen repülünk. Romániában pedig mintegy 500-an. Ez nagyon kevés, s mondhatni, mindenki inkább klubpilóta.
- Önnek már volt kapcsolata külföldi versenyz?kkel, és tudja, mire képesek ezek a pilóták. Hozzájuk képest a román vitorlázórepül? mennyire van felkészülve?
- Abszolút nem versenyképesek. Sajnos, azt kell mondanom, hogy nem jó a román pilóták hozzáállása, és ebb?l adódnak a problémák. Pénzre lenne szükség.
- Mint minden technikai sport, a vitorlázás is pénzt igényel. Mennyibe kerül egy gép?
- A vitorlázó repül?gépek ára 3000 és 200 000 euró között mozog. Nagyon széles a paletta. Egy átlagos gép ára, amivel kedvtelésb?l repül az ember, eléri a 10 000 eurót. Egy versenygép pedig 70 000 eurónál kezd?dik.
- Mit kellene tenni azért, hogy ismertebbé váljék a sportrepülés?
- Egyszer pénz kellene, de ez sem elég! Ahhoz, hogy egy városnak sportreptere legyen, a városi, a megyei önkormányzatoknak segíteniük kell. Hiszen csupán ?k tudnának biztosítani ehhez egy szükséges földdarabot. A többi meglenne magától. Lennének vállalkozók, aki hangárt építenének, vagy éppen gépet vásárolnának. Ehhez még kellene a klubélet is... Most csak véletlenszer?en találkoznak a háromszéki sportrepül?k.
- Minden sportnak fontos az utánpótlás, így a sportrepülésnek is. Ezen belül a vitorlázórepülésnek is szüksége van az utánpótlásra. Háromszéken lehet új pilótanemzedéket nevelni?
- A háromszéki Covaero Klubon keresztül már volt erre próbálkozás, sajnos, én nem tudok b?vebb részleteket err?l a dologról. De lehetne próbálkozni, akár siklóerny?zésr?l, akár sárkányrepülésr?l van szó. És kell is próbálkozni.
- Milyen tervei vannak a jöv?re nézve?
- Hát ami a repülést illeti, részt szeretnék venni a soron következ? Európa-bajnokságon, és remélem, jó helyezéssel térhetek majd haza err?l a versenyr?l. Továbbá szeretnék partnerkapcsolatot kialakítani egy magyarországi klubbal, hiszen többen is jelezték már, hogy szívesen látogatnának el Háromszékre. A magyarországiakat nagyon érdekli Erdély, az itteni táj, a hegyek és nem utolsósorban a repülés. Sajnos, még nincs, ahová jönniük, hisz városunk nem rendelkezik sportrepül?térrel. A repülés kapu a világ felé, a repül?turizmussal pedig újabb lehet?ség nyílna számunkra.
Tibodi Ferenc
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép