
Gyerekkoromban még azt hittem, hogy a háziszottes szilvapálinkát osztovátán szövik. Azt láttam, hogy nem kell felvetni, mint a szonivalót, hanem fel kell szedni, és aztán fel kell tenni. Foni. Lassan-lassan beletanultam. Csupán nehányszor kell pálinkafozdébe látogatni, és az ember szakérto lesz. Ott, a lengedezo pálinkaszagban, ha nem iszik az ember, akkor is berúg. Alkoholporos ugyan a levego, de csak az eszmék ütköznek, és néha a kóstolgatók az édes anyafölddel. Viszont olyan felkészítoket tartanak, amihez képest az EU-s fejtágító óvodás csevegés. Így tanultam meg én is, a borkészítés mintájára - amit ugyebár szolobol is lehet -, hogy szilvapálinkát még szilvából is lehet fozni. De szilván kívül is, majdnem mindenbol. Közismert tény, hogy mikor a székely gyerek hazament a katonaságtól, és édesanyja azt mondta, hogy, fiam, levágtam egy tyúkot, mit fozzek belole, a legény rá azt válaszolta: pálinkát, anyám! Ezek után én már semmin nem csodálkozom. A legegyszerubb pityókából fozni pálinkát. A bor mintájára. Eladjuk a pityókát, azzal szilvát veszünk. És máris fozhetjük. Aztán mindenféle gyümölcsbol, megrégidett kompótokból, borseprobol, ami a bor lehúzása után marad vissza. De a régente árusított marmaládéból is foztek, csak cukor kellett hozzá. Különben a tapasztalatok szerint leginkább a botfalusi ringlószilvából készül a legtöbb pálinka. Ez a közönséges cukorrépa, amely feldolgozáson és finomításon esik át, cukor lesz belole, és pálinkakészítésen kívül édesítésre is használják. Régebben sört foztek a répából, de most azt már olcsón lehet kapni. Így nem éri meg. Amilyen jó termés volt az idén cukorrépából, aszerint nagy szilvapálinkatermés várható. De az italkészítésnél egyebeket is lehet használni. Régente a hazai készítésu vodkába marószódát is tettek. Ez a víz lágyítását és az ital erosítését szolgálta. Ha este a borotvapengét beletette az ember, reggelre feloldódott. Készült még whisky koolajból is. A legmeredekebb az volt viszont, amit a metilalkoholtól megvakult Benci bácsi mesélt. O a két szemére esküdött, hogy Moldvába járván egyszer szilváért, egy szénapadláson aludt. Éjszaka zajra ébredt, és látja ám a holdfényben, hogy az eladásra elokészített hordóba hordják a vizet. Csendben ült tovább, és láss másik csodát: tyúkólból hordják a tyúktrágyát, ahogy o mondta, tyúkszart. A történet után elállt a lélegzetünk a tömény pálinkaszagban. Bár voltak felkészült emberek a hallgatóság soraiban, tudományos magyarázatot nem találtak arra, hogy hogyan lett a vízbol és tyuktrágyából pálinka. Még ha némi szilvát is tartalmazott a massza. Egy ilyen felkészíto közben folyik a kóstolgatás, majd hajnal felé az erosebbek a fozde mellett elfolyó patak jegén finoman hazahúzzák az unióra pálinkafozésbol felkészített, és a pálinka által kikészített hallgatókat.
Lassan mi is sorra kerültünk a fozéssel. A fonök asszony, Marika irányításával feltöltöttük az elso rend cefrét, amit o kissé gyanúsnak talált. Szilvának vettük, de néhány ép almán kívül nem lehetett megállapítani, hogy mi is. Aztán raktuk a tüzet, és vártunk, vártunk. Némi nyugtalanság volt bennem, mert a szilvát mi is más vidéken vettük, nem Háromszéken. Így értheto, hogy izgatottan vártunk, míg megcseppent. Kóstoltuk. Se íze se buze. Illetve valami savanyú lé jön. Konziliumot tartottunk. Az lehet az oka, mondták a hozáértobbek, hogy nincs még elkészülve, kiforrva. Vissza az egészet. Majd a tavasszal, hangzott el a verdikt. Egész télen volt mivel szórakozni, mert ugyebár meleg helyre kellett tenni. Így tettük, vettük, hoztuk, vittük.
Aztán ismét felkerekedtünk, és ismét elmentünk pálinkafozni. A ceremónia megismétlodött. Minden szempontból. Mert pálinka, az nem lett most sem. Egy csepp sem. Szégyenszemre nem állíthattunk haza üres kézzel, illetve demizsonnal. Így vámot vettünk. Jobban mondva megvettük a pálinkát, amit a fozdében vámnak vesznek el a fozések után.
Mikor pálinkát iszom, eltöprengek azon, hogy végül is mibol kell a pálinkát fozni?
Kuti János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.