Élo múlt: Szígyártó Domokos forradalma

2007. január 13., szombat, Archívum 2003–2007

Már csak ido kérdése volt Szígyártó Domokos letartóztatása, hadbíróság elé állítása. A letartóztatását gondosan idozítették: 1958. augusztus 23-a eloestéjén, a szocialista Románia legnagyobb ünnepének küszöbén - amikor a lakosságot a sör és a flekken foglalkoztatta - vették orizetbe, hogy ne keltsenek riadalmat.
A Kolozsvári III. Hadtest Katonai Bírósága a halálos ítélet meghozatalánál igyekezett a döntést jogilag is alaposan megindokolni. Többször hangsúlyozták, hogy tettét tudatosan, elore kitervelte, akkor lott be Boros Lajos ablakán, amikor tudta, hogy odahaza tartózkodik. A vád összesen tizenegy tanút - köztük a vádlott-társait - vonultatta fel ellene. Elvégezték a katonai fegyver és loszer ballisztikai vizsgálatát.
A Macskásy Pál (Pavel) hadbíró ornagy vezette testület - bíró: Gödri János hadbíró százados, népi ülnökök: Stefan Scafas alezredes, Vasile Tibrea és Szente Gyula (Iuliu), katonai ügyész: Bátorfi László (Ladislau) hadbíró százados, titkár: Ioan Lapuste - 1958. január 31-én egyhangú szavazattal, ,,terrorista-buncselekmény” elkövetéséért elsorendu vádlottként a bünteto törvénykönyv 207. szakasza I. bekezdésének az 1958/318. számú törvényrendelet szellemében módosított változata alapján Szígyártó Domokost halálra és személyi vagyonának elkobzására ítélte.
Terrorista-buncselekmények pártolásáért a Btk. 284. szakasza 1. pontja, utolsó bekezdése, összekapcsolva a Btk. 207. szakasza I. bekezdése alapján kétszeresen halálra ítélte. Halmazati büntetésként az 1950/163. számú törvényrendelet 12. szakasza ,,a” betuje alapján kétévi, ugyanazon törvényrendelet 13. szakasza ,,a” betuje alapján ötévi, a 14. szakasz ,,a” betuje alapján tiltott fegyvertartásért nyolcévi fegyházbüntetésre ítélte. A Btk. 101. szakasza alapján a legsúlyosabb büntetéssel, a halálos ítélettel sújtották. A Btk. 25. szakasza 6. pontja alapján személyi vagyonát elkobozták. Ugyanakkor a katonai Btk. 304. szakasza I. bekezdése alapján 600 lej perköltség kifizetésére is kötelezték.
A hivatalból kinevezett védoügyvéd, Liviu Baciu - Finna Dávidot is o ,,védte” - egyetértett a katonai ügyész által ismertetett tényállással. Mentségként csupán annyit hozott fel, hogy a két vádlott fiatal, mindössze huszonhat évesek, mások buzdítására követték el tetteiket, éppen ezért enyhébb büntetést kért.
Szígyártó Domokos az utolsó szó jogán elismerte a bunösségét, sajnálja azt, s kérte: dolgozni szeretne, hogy a tévedését helyrehozza. Kérte a halálos ítélet megváltoztatását.
A Legfelsobb Törvényszék Katonai Kol­légiuma Szígyártó Domokos fellebbezését visszautasította, az 1959/96-os határozatával az alapfokon kimondott ítéletet helybenhagyta. Ezenkívül 25 lej perköltség kifizetésére kötelezték. A Nagy Nemzetgyulés elnöksége - amelyben magyarok is voltak! - 1959. április 15-i ülésén visszautasította a halálos ítélet átváltoztatására irányuló kérést.
Szígyártó Domokost Marosvásárhelyrol 1959. április 19-én, kezét, lábát összebilincselve szállították át a szamosújvári börtönbe. Nyitrai Levente, a jelenleg Magyarországon, Kocsord településen szolgáló unitárius lelkész - az EMISZ perében ötévi börtönbüntetésre ítélték - ugyanabban a cellában raboskodott, ahonnan Szígyártó Domokost a kivégzésre elszállították. Vallomása szerint a halálraítélt egész éjszaka énekelte: ,,Édesanyám, kössön kendot, s menjen a falu végére…”
A halálos ítéletet a szamosújvári börtönben 1959. április 20-án végrehajtották.
Kivégzésérol jegyzokönyv készült. A kivégzés hagyományosan román-magyar ,,koprodukcióban” zajlott le. Az ítélet végrehajtói közül ma is élnek. Minden bizonnyal, magas nyugdíjjal jutalmazták ,,áldozatos”, a rendszer védelme érdekében kifejtett munkájukat.
A kivégzési jegyzokönyv hátborzongató szövege kordokumentuma a kommunista diktatúra embertelen terrorjának.
Szígyártó Domokos özvegy édesanyja még a halálos ágyán is várta egyetlen fia hazatérését.
Kivégzési jegyzokönyv
Ma, 1959. április 20-án 15 órakor mi, Gavril Muresan hadbíró ornagy, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszékének katonai ügyésze, Koszta Imrének (Emeric), a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszéke katonai bírójának jelenlétében, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszéke által 1959. április 18-án kibocsátott 318. számú büntetés-végrehajtási parancsa értelmében - amelyet a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszéke 1959. január 31-i, 173. számú ítélete alapján állítottak ki - nevezett Szígyártó D(omokos) Domokost (Domenic) terrorista-buncselekmények elkövetéséért a 1950/318. számú törvényrendelet szellemében módosított Btk. 207. szakasza 1. bekezdése alapján halálra ítélték, az ítélet végleges maradt, a fellebbezést a Legfelsobb Törvényszék Katonai Kollégiuma az 1959. február 27-i, 96. számú határozatával visszautasította. A Nagy Nem­zetgyulés elnöksége az 1959. április 15-i ülésen visszautasította a halálos ítélet átváltoztatására irányuló kérést.
Kiszálltunk a Kolozsvár tartományban lévo szamosújvári börtönbe, hogy végrehajtsuk a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszékének 1959. január 31-i, 173. számú ítéletét.
Megérkezvén a szamosújvári börtönbe, ott találtuk:
Mihail Dorobantu ornagyot, a börtön igazgatóját,
dr. Ioan Golombos ornagyot, a belügyminisztérium orvosát,
a Belügyminisztérium küldöttjét, Traian Aron fohadnagyot,
a kivégzoosztag parancsnokát, Constantin Istrate fohadnagyot.
A kivégzés megkezdése elott sor került a halálraítélt azonosítására, az anyakönyvi adatai megfelelnek a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Tör­vényszékének 1959/173. számú ítéletében foglalt adatokkal, éspedig: Szígyártó Domokos 1933. április 25-én született Ozsdola községben, Kézdi­vásárhely rajonban, Magyar Au­tonóm Tarto­mányban, lakhelye Ozsdola községben a 38. szám alatt, Kézdivásárhely rajon, Magyar Autonóm Tartomány, foglalkozása gépkocsivezeto.
A fent említett halálraítéltet a börtön kísérete Mihail Dorobantu ornagy, a szamosújvári börtön parancsnokának ellenorzésével a kivégzohelyre vezette.
A kivégzohelyen a katonai bíró (Koszta Imre hadbíró ornagy - T. Z.) felolvasta a halálos ítéletet és a fellebbezési kérés, a kegyelmi kérvény visszautasításának rendelkezéseit.
Ezt követoen a kivégzoosztag parancsnoka elrendelte a kivégzés megkezdését.
A halálraítéltet a kivégzoosztagnak háttal állva tuzfegyverrel lotték agyon.
A kivégzésre 1959. április 20-án 15 és 15 óra 15 perc között került sor.
A kivégzést követoen a törvényszéki orvos ellenorizte a holttestet, és megállapította az elítélt halálát.
A kivégzés befejezése után a halálraítélt holttestét átadták a szamosújvári börtön parancsnokának, Mihail Dorobantu ornagynak, hogy rendelje el az eltemetését.
A fentiek igazolására a jelen jegyzokönyv öt példányban készült, egy-egy példányt a következoknek adnak át: a szamosújvári börtönnek, hogy a halott adatait törvényesen iktassák az illetékes anyakönyvi hivatalban, a belügyminisztérium küldöttjének, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Ügyészségének, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszékének, és egy példányt a dossziéhoz csatolnak.
Katonai ügyész: Gavril Muresan ornagy, sk.
Hadbíró: Koszta Imre (Emeric) hadbíró ornagy, sk.
A szamosújvári börtön parancsnoka:
Mihail Dorobantu ornagy, sk.
A belügyminisztérium küldötte:
Traian Aron fohadnagy, sk.
A Belügyminisztérium orvosa:
Dr. Ioan Golombos ornagy, sk.
A kivégzoosztag parancsnoka: Constantin Istrate fohadnagy, sk.
*
Finna Dávid napszámost életfogytiglani kényszermunkára és személyi vagyona elkobzására ítélték.
Ozsdolán született 1933. szeptember 5-én. Szülei: Vince és Mária, szegény gazdaemberek voltak.
A vádirat szerint a letartóztatásakor (1958. szeptember 7-én) napszámosként kereste kenyerét, bár három hektár földje volt. Valószínu, a szülei muvelték a földet. Négy elemi osztályt végzett, notlen. Kihallgatása elso napján azzal vádolták, hogy ,,a népi demokratikus rendszer ellensége, közeli kapcsolatban állt vádlott-társával, a terrorista Szígyártó Domokossal, támogatta ot ellenforradalmi tevékenységében, o maga is súlyos buncselekményeket követett el”.
Finna Dávidot is azzal vádolták, hogy támogatta a Pusztai-féle ,,terrorristabandát”, amelynek tagjai 1951 és 1955 között megtámadták a párt- és állami aktivistákat, a milicistákat, üzleteket és kirándulókat raboltak ki, félelemben tartották a lakosságnak azt a részét, amely huséges volt a rendszerhez. Szígyártó Domokos lakásán 1951-ben jelen volt azon a találkozón, amikor Pusztai és Dézsi loszert kért a házigazdától. Maga is katonai loszerrel segítette a ,,terroristákat”.
Finna Dávid esetében is külön terhelo bizonyítéknak számított, hogy 1950 és 1957 között törvénytelenül négy katonai, illetve vadászfegyvert és nagy mennyiségu loszert rejtegetett. Az évek során eladta vagy elcserélte ezeket a fegyvereket: Szígyártó Domokosnak egy magyar gyártmányú puskáért cserébe o adta át azt a Mauser típusú katonai fegyvert, amellyel a Boros Lajos elleni gyilkossági kísérletet végrehajtották.
Ugyancsak súlyosbító körülménynek számított, hogy nem jelentette az államvédelmi hatóságnak, hogy Szígyártó Domokos 1957. június 16-ról 17-re virradó éjszaka belott Boros Lajos párttitkár lakásába, bár a tettes legeloször neki, illetve Szabó Gyulának beszélt ,,terroristatettérol”. Nem csak a feljelentésrol feledkezett meg - olvasható az ítélet indoklásában -, hanem 1958. február 16-án Szígyártó Domokossal közösen készítették elo Fetes Zoltán néptanácsi titkár megtámadását. Bár nem volt jelen, amikor Szígyártó Domokos kovel fejbe verte Fetes Zoltánt, a bunrészesség vádja igazolt.
A Kolozsvári III. Hadtest Katonai Tör­vényszéke 1959. január 31-én másodrendu vádlottként a ,,terroristaakciókban való bunrészesség” vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélte az 1950/318-as törvényrendelet eloírásainak megfeleloen módosított Btk. 121. szakasza 1. pontja, összekapcsolva a 207. szakasz I. bekezdése, valamint a Btk. 157. szakasza 1. pontja, ,,a” betuje alapján.
A Btk. 284. szakasza 1. pontja, utolsó bekezdése, összekapcsolva a 207. szakasz I. bekezdése és a 157. szakasz alapján ugyancsak életfogytiglani kényszermunkára ítélték a ,,terrorista-buncselekmények elosegítése” vádjával. A katonai bíróság egyértelmuen a Pusztai, Dézsi, Jeges ,,terroristabandának” nyújtott segítségre utalt.
Halmazati büntetésként tízévi fegyházbüntetésre ítélték a ,,terrorista-buncselekmények feljelentésének elmulasztásáért”, a Btk. 228. szakasza I. bekezdése, összekapcsolva a 207. szakasz I. bekezdése alapján. Az említett paragrafusokat az 1950/318-as törvényrendelet alapján módosították. Ezenkívül tiltott fegyvertartásért nyolcévi fegyházbüntetésre ítélték az említett törvényrendelet 13. és 14. szakasza ,,a” betui, a Btk. 107. szakasza alapján. Végezetül: kétévi fegyházbüntetésre ítélték az 1950/163. törvényrendelet 12. szakasza ,,a” betuje alapján.
A Btk. 101. szakasza alapján a legsúlyosabb büntetést, vagyis az életfogytiglani kényszermunkát kell letöltenie! A bíróság hatszáz lej perköltség kifizetésére is kötelezte.
Finna Dávid kegyelmi kérvényét a Legfelsobb Törvényszék Katonai Kollégiuma visszautasította, 1959. február 27-i, 96. számú végzésével az alapfokon hozott ítéletet helybenhagyta. Finna Dávidot 25 lej perköltség kifizetésére is kötelezte.
Finna Dávid Marosvásárhelyen, Szamos­újváron és az Ocnele Mari-i börtönben raboskodott. 1963. január 3-án az Államtanács 5. számú törvényrendeletével az életfogytiglani kényszermunkát huszonöt évi kényszermunkára változtatták.
1964. április 9-én a 176. számú államtanácsi törvényrendelet alapján a büntetés még le nem töltött részét elengedték. A börtönéveket meg­zavarodott elmével, élohalottként töltötte le. Így haza sem jöhetett a szülofalujába. Megérte ugyan a rendszer-, sokak szerint ,,gengszterváltást”, de ebbol o már semmit nem érzékelt. 1995-ben a Dolj megyei Poiana Marén egy elmegyógyintézetben hunyt el.
Tófalvi Zoltán
(folytatjuk)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép