De legalább lehet tudni, miért! Megmagyarázták a gazdáknak. Azért nincs pénz, mert elfogyott! Az elnök azt mondta, hogy: egy hét múlva veletek ugyanitt! A gazdák a nagyobb nyomaték kedvéért akarják vinni a marháikat és egyéb háziállataikat is. Még Berceanuval is beszéltek, a közlekedési miniszterrel, aki félnormás mezőgazdasági miniszter. Biztosan a marhavagonok biztosításáról. Jó alkalom lesz arra, hogy a vidéki marhák megismerkedjenek a bukarestiekkel. Jelszónak választhatnák a marxi kiáltványt: Világ marhái, egyesüljetek! Mert akkor a lengyel vagy német marhák támogatnák a mieinket. És mindenki jól járna. Főleg a romániai gazdák. Érdekes története van nálunk az utolsó ötven év állattartásának. Kezdetben, a kollektivizáláskor elvették az emberek jószágait. Ha titokban nevelt valaki egy plusztehenet, azt is. Aztán jött a másik véglet, amikor kötelezni akartak minden falun lakót, hogy neveljen tehenet és mindenféle háziállatot. A boltban nem adtak ecetet, sót, gyufát annak, aki nem adott le megszabott áron tojást, tyúkot vagy nyulat. Ekkor viszont nem volt mit enni adni az állatoknak. A disznót például kenyéren hizlalták. Romániában emiatt az egy főre eső kenyérfogyasztás az európainak a háromszorosa lett. Ebben az időben volt divatban, hogy nem lévén semmi takarmány, az ember adott öt lejt a disznónak, hogy menjen és vegyen vele azt, amit akar. A kisborjú meg műanyag zacskóval a fején született. Ettől megfulladt volna, s rögtön le kellett vágni. Másképp kötelező lett volna azt is nevelni és leadni. Aztán, ha kitudódott a dolog, abból is lett baj elég. Most már azt lehet tartani és annyit, amennyit az ember akar. Csak nem érdemes. Olcsóbb a magyar tej, lengyel vaj, brazil disznóhús. De lehetne tovább sorolni az importált élelmiszereket. A régebbi uniós országokban a mezőgazdasági termelést sokkal jobban támogatják, mint a mienket. Így aztán nálunk lassan felszámolódhat az állattartás. Ezért kellene a marhákat és társaikat felvonultatni Bukarestben. Legjobb lenne a választások napján. Akkor a birkák ott, helyben leszavaznának arra, amerre hajtják őket. És a friss elnököt rögtön szaván vagy szarvon lehetne fogni. Mert a mostani mondja, hogy támogatja őket, de hátha nem ő lesz az elnök? Ha meg más lesz, akkor az azt fogja mondani, hogy ő nem ígért semmit. Nem mondom, megszervezni nem lesz könnyű ezt az állati turizmust. Legjobb lenne, ha lábon hajtanák le őket Bukaresbe, és minél hamarabb, amíg nem lesz hó. Elöl mennének a marhák. Lelegelnék az utak melletti sáncokat és ugaron hagyott földeket, melyeket senki nem kaszál. Utána jönnének a juhok. És végül a kecskék. Azok a legigénytelenebbek. Akár fiatal ágak rágcsálásával is beérnék. Ezt az utat néhányszor még megtehetik, amíg megjön a pénz Bukarestből. Addig meg csendesen legelgethetnek Bukarestig és vissza. Ha meg hó lesz, akkor hányatnák a havat a bukaresti hóhányókkal.