László Anna háziasszonyt terrorista-b?ncselekményre való uszításért tizenöt évi kényszermunkára ítélték.
1907. augusztus 27-én Ozsdolán született. Más adatok szerint a Brassó megyei Bodolán született. Édesapja István, édesanyja Anna, bár csak két hold földjük volt, az ítélet szövege szerint középparasztnak, azaz tehet?s gazdaembereknek számítottak.
Letartóztatásakor (1958. október 26.) háziasszony, a férjével, László Andrással két hold föld, egy vízimalom és egy pálinkaf?z? tulajdonosai. Mindössze három elemi osztályt végzett, három fiú édesanyja.
A hatalom László Annát is a rendszer ellenségének tekintette. Az is súlyosbító körülménynek számított, hogy egy malom tulajdonosa volt, ugyanakkor Tibesz Ágoston ,,kulákkal” közösen egy pálinkaf?z?t is üzemeltetett. László Anna jelenlétében Szígyártó Domokos ,,több alkalommal ellenségesen beszélt a népi hatalomról”. Az ítélet indoklásában azt is megemlítik, hogy László Anna gy?lölte a párt- és állami szerveket, els?sorban Boros Lajos ozsdolai párttitkárt. A gy?lölet egyik oka az volt, hogy egy belterületért a férjét, László Andrást kizárta a párttagok soraiból. Valójában - olvasható az ítélet szövegében - ,,Boros Lajost a községben kifejtett politikai és társadalmi tevékenységéért gy?lölte, ellenségesen beszélt róla, és állandóan rágalmazta”.
László Annát azzal vádolták: ? uszította Szígyártó Domokost, hogy gyilkossági kísérletét végrehajtsa. Egyik alkalommal azt mondta Szígyártó Domokosnak: ,,Boros Lajos eszében csak a kollektív jár”, ,,a kollektivizálás leszegényíti a népet”, ,,valahogy meg kellene szabadulni Boros Lajostól”. Ugyanakkor azt is állította: Boros Lajos Szígyártó Domokost javítóintézetbe akarta küldeni. Az els?rend? vádlottat arra biztatta, hogy mindezt ne t?rje tovább.
László Anna terhére írták: tudta, hogy ,,Szígyártó Domokos makacs és bosszúálló természet?, gy?löli a népi demokratikus rendszert”. Szígyártó Domokos László Anna biztatására kétszer abban a reményben l?tt be Boros Lajos házába, hogy sikerül ?t megölnie.
A bírósági tárgyaláson László Anna tagadta, hogy biztatta Szígyártó Domokost, saját kez? aláírásával alátámasztott vallomásában azt állította, hogy nem szembesítették az els?rend? vádlottal, valójában a két család állandóan haragban élt. Elismerte, hogy a rendszerr?l ellenségesen beszélt, Szígyártó Domokosnak többször panaszkodott, hogy Boros Lajos tartozik neki.
Végül sor került László Anna és Szígyártó Domokos szembesítésére, az els?rend? vádlott fenntartotta, hogy a harmadrend? vádlott biztatta ?t: gyilkolja meg Boros Lajos párttitkárt. A hivatalból kinevezett véd?ügyvéd, Simion Stoica arra kérte a bíróságot: vegyék figyelembe az enyhít? körülményeket, azt a tényt, hogy a vádlott beismerte b?nösségét, Szígyártó Domokost Boros Lajos ellen uszította, de azt nem sugalmazta, hogyan álljon bosszút.
A katonai bíróság a védelem kérését visszautasította, megalapozatlannak min?sítette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény az uszító számára ugyanolyan büntetést ír el?, mint a tettes részére.
A Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszéke László Annát harmadrend? vádlottként 1959. január 31-én a ,,terrorista b?ncselekményekre való uszítás” vádjával tizenöt évi kényszermunkára és személyi vagyona elkobzására ítélte, a Btk. 120. szakasza I. és II. bekezdése, összekapcsolva a Btk. 207. szakasza I. bekezdésének az 1950/318. számú törvényrendelet el?írásai szellemében módosított változata, a Btk. 157. szakaszának az 1959/1. számú törvényrendelet szerinti módosítása alapján. A vádlottat hatszáz lej perköltség kifizetésére is kötelezték.
László Annát a Btk. 4. szakasza I. pontja alapján felmentették minden más vádpont alól.
A Legfels?bb Törvényszék Katonai Kollégiuma László Anna fellebbezését visszautasította. 1959. február 27-i, 96. számú határozatával az alapfokon hozott ítéletet helybenhagyta. Ugyanakkor 25 lej perköltség kifizetésére is kötelezték.
László Anna Marosvásárhelyen, Aradon és Csíkszeredában raboskodott. Az Államtanács 411/1964. számú rendelete alapján szabadult a börtönb?l. Az elszenvedett kínzások és megaláztatások nyomán megromlott egészséggel került ki a börtönb?l. Hat évet és nyolc hónapot volt bezárva. 1983. június 15-én Ozsdolán hunyt el. Ott is temették el.
A férjét, aki próbálta menteni ?t, hat hónapig tartották vizsgálati fogságban. Súlyos betegen szabadult, három hónap múlva elhunyt.
*
Tibesz Ágoston gazdálkodót és gépészt a társadalmi rend elleni szervezkedésért tízévi fegyházbüntetésre és ötévi jogvesztésre ítélték.
1902. április 16-án született Ozsdolán. Szülei: György és Mária. Szüleinek f?részgyáruk volt.
Letartóztatásakor (1958. október 26-án) gazdálkodó és gépész, három hektár földterület és két csépl?gép tulajdonosa, a pálinkaf?z? társtulajdonosa, tehát: ,,kulák”. N?s, négy elemi osztályt végzett.
Tibesz Ágoston gyakori vendég volt László Anna és László András lakásában. A vádirat és az ítélet szerint az ? esetében egyértelm?en bizonyítható, hogy az 1956-os magyar forradalom hatására azt állította: ,,a kommunistákat kivégzik, akárcsak Magyarországon, itt is el?készítik a kommunisták megsemmisítését”. Állandóan rágalmazta a kommunistákat, a Szovjetuniót, az Amerika Hangja és más rádiók híreit ellenséges módon kommentálta.
Rágalmazta a Szovjetuniót, amiért segített ,,az ellenforradalom leverésében”, elmarasztalta az ,,imperialistákat, mert nem biztosítottak kell? támogatást, hogy Magyarországon gy?zzön az ellenforradalom”. Azt a rémhírt terjesztette, hogy új világháború tör ki, ,,az imperialisták visszafoglalják ezeket a területeket, ? pedig visszakapja az 1948-ban államosított f?részgyárát”.
Számtalan alkalommal bírálta a párt- és állami szervek rendelkezéseit, a mez?gazdaság szocialista átalakítását. Azt állította - olvasható az ítéletben -: ,,ha mindenki belép a mez?gazdaság szocialista szektorába, és elveszik az ? földjét is, nem fogják úgy megdolgozni, mint ?, a társulásban lév?k leszegényednek, és semmivel maradnak.” A két csépl?gépér?l azt mondta: ,,szívesebben tartaná a fészerben, a traktorjait a rendszerváltáskor használná, mert úgy sincs semmi haszon utánuk”.
A tárgyaláson Boros Lajos, Fetes Zoltán, Jáger István azt állította, hogy nincs tudomása Tibesz Ágoston ellenséges magatartásáról. A tárgyaláson csak részben ismerte be az ellene felhozott vádakat. A Kolozsvári III. Hadtest Katonai Törvényszéke a társadalmi rend elleni, izgatás révén történ? szervezkedés vádjával - a katonai Btk. 292. szakasza alapján a jogi besorolás megváltoztatásával - tízévi fegyházbüntetésre, ötévi jogvesztésre és személyi vagyona elkobzására ítélte a Btk. 209. szakasza 2. pontja, ,,b” bet?je, utolsó bekezdése alapján.
A Legfels?bb Törvényszék Katonai Kollégiuma fellebbezését visszautasította, 1959. február 27-i, 96. számú határozatával az alapfokon hozott ítéletet helybenhagyta.
Tibesz Ágoston Marosvásárhelyen és Szamosújváron raboskodott. Az Államtanács 1964. április 4-i, 176. számú rendelete alapján a büntetés még le nem töltött részét elengedték.
Tibesz Ágoston túlélte a romániai börtönök poklait. Még megérhette, hogy mindaz, ami ellen életük kockáztatásával küzdöttek ? a kommunista diktatúra ?, kártyavárként omlott össze. Határtalan öröme kérészélet?nek bizonyult. 1990-ben elhunyt.
Tófalvi Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.