Világfigyelo: Szerbia: a választás megvolt, kezdodhet a küzdelem

2007. január 27., szombat, Archívum 2003–2007

A szerbiai parlamenti választás eredményei véglegessé váltak, a mandátumokban már valószínuleg nem lesz változás, úgyhogy a hét végén elkezdodhet a kemény, több héten át tartó csata, pártközi egyeztetéssorozat, amelynek a végén kiderül, ki lesz a voksolás igazi gyoztese, ki alakíthat kormányt, s talán az is, hogy milyen áron.
A Szerb Radikális Párt (SRS), amely lényegében megismételte az elozo választáson elért eredményét, s továbbra is a törvényhozás legerosebb pártja marad, magányos gyoztes, mivel talán csak Slobodan Milosevic örökösei, a szerb szocialisták (SPS) volnának hajlandók könnyedén koalíciót kötni vele, de az nagyon kevés lenne a kormányzóképességhez. A Hágában pere folytatását váró Vojislav Seselj követoi csak annak örülhetnek, hogy a 17 nagy választókörzet közül 14-ben az elso helyen végeztek, s még a demokrata fellegvárnak tartott Belgrádban is sikerült megverniük legfobb riválisukat, Boris Tadic államfo Demokrata Pártját (DS), amelynek csupán a szabadkai, valamint a nyugat-szerbiai valjevói és uzsicei körzetben sikerült eléjük kerülnie.
A belgrádi fiaskót leszámítva a DS-nek igazán nincs oka a kesergésre, mivel 37-rol 64-re tudta növelni mandátumai számát a 250 fos parlamentben. Ezzel egyértelmuen a demokratikus tömb vezeto ereje lett, elhódítva ezt a címet Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjától (DSS), amely a populista Velimir Ilic Új Szerbia pártjával összefogva is csak 47 képviseloi helyhez jutott, hattal kevesebbhez, mint 2003 végén egyedül. A demokrata tábort gyarapítja rajtuk kívül a közgazdasági szakértok pártjának is nevezett, majdnem felére apadt képviselocsoportú G17 Plusz, s a nagy visszatéronek tekintheto liberálisok vezette, 15 mandátumot birtokló négyes pártszövetség.
Igazán új színt ez a frakció jelent majd az új parlamentben, amelyben már nem lesz jelen a Milosevicet megbuktató valamikori egyesült szerb baloldal legnagyobb ereje, Vuk Draskovic Szerb Megújhodási Mozgalma. Utóbbi még a leköszöno parlamentben is 22 képviselovel rendelkezett, de január 21-én már nem tudta átlépni a bekerülési küszöböt.
A kormányalakítási maraton ? a törvények szerint a hivatalos végeredmény kihirdetésétol számítva maximum 120 napig tarthat ? potenciális szereploi tehát ismertek, de hogy közülük kik lesznek a befutók, arról kemény egyezkedések során döntenek. Abban minden helyi szakérto egyetért, hogy a kormányalakítás elsosorban személyi kérdések, a vezeto posztok elosztása mentén dol el. A leginkább kormányképes demokratikus tömb pártjai az utóbbi hat évben mind részesei voltak a kormányzásnak, gazdaság- és társadalompolitikában ? talán a liberális demokratákat kivéve ? nincs köztük lényegi különbség.
A legkényelmesebb többséget a DS, a DSS és a G17 Plusz szövetsége hozná, amely 130 képviseloi szavazattal bírna. Ha ehhez hozzászámítjuk a liberálisok, illetve a nyolc mandátummal bíró nemzeti kisebbségi pártok esetenkénti támogatását is, akkor a kormányfo kényelmesen hátradolve várhatná a 250 fos skupstinában lezajló szavazásokat. A kérdés azonban éppen az, hogy ki lesz ez a nyugodt, voksolás közben ujjaival malmozó miniszterelnök.
Elvben, elso ránézésre a DS jelöltje, Bozidar Djelic kellene, hogy legyen. Ám a megválasztásához 126 képviseloi szavazat kell. Márpedig Vojislav Kostunicáról, a jelenlegi kormányforol köztudott, hogy ravasz, a machiavellizmusig pragmatikus, a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó politikus, és meg akarja orizni a posztját. Ráadásul ? bár szavazatokat vesztett, és pártja csak a harmadik lett ? olyan helyzetben van, hogy támogatása nélkül gyakorlatilag nem alakulhat parlamenti többséggel rendelkezo kormány, hacsak nem számol valaki a lehetetlennel, mondjuk egy demokrata-radikális összefogással, ami tuz és víz egybeolvadásánál is nehezebben elképzelheto.
A két foszereplo tehát az államfo DS-e és a miniszterelnök DSS-e lesz, a háttérben a mindkettovel együttmuködni kész G17 Plusszal. Szakértok szerint, amelyik a két vezeto demokrata párt közül végül a miniszterelnököt adja, az kénytelen lesz lemondani a hamarosan újra betöltendo államfoi posztról, s a másik jelöltjét támogatni. Ha nem jutnak dulore, lehetoségként marad valamilyen demokrata beállítottságú kisebbségi kormány. Annak viszont igen labilis lenne a helyzete, ami a Szerbia elott álló kihívásokat tekintve sem a pártoknak, sem az országnak, sem Szerbia környezetének nem volna jó.
Itt lép be a képbe külföld, Szerbia tágabb környezete, egész pontosan az EU és a NATO. Brüsszel minden bizonnyal eros nyomást fog gyakorolni ? az EU-tagok és -tagjelöltek tenge­rében lassan szigetté váló ? Szerbia vezeto demokrata politikusaira, hogy egyezzenek meg egymással, s alkossanak muködoképes kormányt. Szükség van erre, mert a több mint fél évtizede megoldatlan koszovói helyzetet végre rendezni kell, s a jelek szerint a rendezés ? bárhogyan történjen is ? fájdalmas lesz Szerbiának, sot maguknak az albánoknak is, ami újabb, kezelésre szoruló feszültségeket szül.
A részben a nacionalista érzelmekkel, a ,,Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része” jelszóval kampányoló Kostunica-pártnak is el kell majd ezt fogadnia, s nyilván el is fogadja, de hogy milyen árat szab (s tud megfizettetni) érte, az a következo hetekben, hónapokban fog eldolni.
Még van egy lehetoség, amit a szerbiai megfigyelok többsége nem zár ki, éspedig a radikálisok és a magát ,,nemzetinek” is valló Kostunica összefogása. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, teljes szakadásnak kellene történnie a demokratikus blokkban; a miniszterelnöknek el kellene határoznia, hogy ,,utána az özönvíz”, s ingatag (127 képviselo támogatását bíró) posztja megtartása érdekében hajlandó kiírni magát az európai politikából.
(x)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép