Most, hogy nyolcvan esztendo és súlyos, türelemmel viselt szenvedések után véget ért Beke György földi vonulása, elgondolkodhatunk a jelenségen. Nehéz Beke György hatalmas - talán a jelenkori erdélyi magyar irodalomban legterjedelmesebb! - életmuvérol írni. Azt sem tudjuk pontosan, hány könyve jelent meg, ötven, hatvan?! Felsorolásuk is kitölthetne egy nagyobb lexikoncikket, emellett tudnunk kell, hogy irdatlan mennyiségu cikke, tanulmánya, interjúja, riportja, mufordítása - sokat és szenvedélyesen fordított a román irodalomból - várja a feltámadást újságok sárguló-barnuló kollekcióiban, folyóiratok hasábjain. Életmuvérol nem készült monográfia, még az egészet áttekinto nagyobb tanulmány sem (?!), ez annál is furcsább, mert bizonyos idoszakokban - például a gyászos emlékezetu nyolcvanas években - bizonyos könyvei politikai botrányokat is kavartak, könyveirol születtek értékelo, fanyalgó, elismero, elutasító bírálatok, amíg lehetett, de átfogó tanulmányok nem!… A nyolcvanas években szatmári riportkönyve után példátlan támadások indultak ellene, elvezetve elso infarktusáig (a felháborító történetrol maga számol be A lándzsa hegye - egy befejezetlen per naplója címu, 1993-ban megjelent memoárjában…) Ezekben az években, noha megjelenhetett még, könyveirol nem lehetett írni. Aztán úgyszólván az ,,utolsó pillanatban”, ’89 végén távozott Magyarországra, ahol ott folytatta rá jellemzo példátlan szívósággal, ambícióval és hangyaszorgalommal, ahol abbahagyta. Újraírta, s vaskos kötetekben adta ki Barangolások Erdélyben címu szociográfiáit, valóságfeltáró riportsorozatát, amelynek elso megherélt kötetei még itthon jelentek meg… Ez a hatkötetes sorozat: a Szigetlakók (magyar szórványok Közép-Erdélyben), a Bolívek teherbírása (Szatmár és Máramaros megye magyar hagyományai és mai élete), Az Értol a Kölesérig (Magyar élet Biharban), Bartók szüloföldjén (Bánsági körkép, Arad, Temes és Krassó megye), Déva vára alatt (Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megye töredék magyarsága és a Brassó megyei - hétfalusi - csángók), Székelyföld (a legnagyobb magyar kisebbségi tömb sajátos hagyományai, történelme, a székely életérzés) az életmu betetozése, csúcsa, a jövo felé haladó magyar nem térhet ki elole. Munkáiban pedagógusi célzatosság is megbújt, lerontva regényeit s megemelve dokumentumköteteit. Úgy gondoljuk, itt az ideje immár annak, hogy az irodalomtörténészek is elkezdjék feltérképezni ezt a hatalmas életmuvet. Mi most egy Sepsiszentgyörgyön játszódó, bevallottan önéletrajzi regényének, A Haynal ház kapujának egyik részletével búcsúzunk tole, ahol izgalmasan idézi fel mikós gyermekkorát s a háború alatti és utáni, forrongó esztendoket. Itt, a Székely Mikó Kollégiumban kötelezte el magát Beke egy életre népe mellett, s vállalta nehéz idokben is a nemzetiség szolgálatát. Bár az analógiáknak nincsen sok értelmük, megkockáztathatjuk: míg a nemrég elhunyt Szabó Gyula A Sátán labdái címu regénysorozatában felelosséggel fordult a múlt felé, az okok eredoit kutatva! - lehetett volna mindég másképpen is, de így lett -, Beke fáradhatatlan riporteri tekintete a Barangolások Erdélyben vaskos köteteiben a jelenben pásztáz, felmutatva az erdélyi magyarság huszadik századi szenvedéstörténetét, amelynek kevés lucidusabb elemzoje volt Nála. Az Isten nyugosztalja…
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.