A székelyek rövid története
a megtelepedést?l 1918-ig
Egyed Ákos bennünket már nem lep meg, új könyve, A székelyek rövid története a megtelepedést?l 1918-ig a t?le megszokott hatalmas tárgy- és tényismeret birtokában, szintézisteremt? adottságokkal felvértezetten, egyszer?, világos és érthet? nyelvezettel olyan háromszáz és egynéhány oldalas tanulmánykötet, amely az olvasmányélményt és az információigényt hatásosan hozza össze. A könyv a csíkszeredai Pallas-Akadémia négyszázadik kiadványa. A borítót átölel? hasköt? ebben az esetben nem csak a mennyiségi teljesítményt jelzi, hanem a kötet témája révén a kiadó, a szerkeszt?i gárda elkötelezettségét is.
A megjelenés id?pontja is remekül id?zített, a székelyföldi autonómiaigény megfogalmazása olyan történelmi támasztékot és annyi támpontot, meggy?z? érvet kínál, hogy nyomós és meggy?z? érvként er?sítheti a területi és kulturális autonómiáért folyó küzdelmet. Ez teszi, hogy a könyv jelent?sége és hasznossága olyan dimenziókat kap, amely nem csupán székely vagy székelyföldi ,,magánügy”, táji, régióbéli érdekeltség?, hanem összmagyar érdek, mert aki ebbe a könyvbe belelapoz, légyen bár a kommunista éra magyarságba sulykolt téveszméinek a rabja, vagy legyen egyszer?en m?veletlen, az is elszégyelli magát a kötet elolvasása után, ha valaki a szellemileg is megcsonkított országban lerománozza a székelyföldieket. Érdemes lenne felfigyelni arra is, hogy Székelyföld európai viszonylatban is nem jelent-e az autonóm életre, önrendelkezésre olyan históriai mintát, amely más népek együvé tartozásának tudatát is er?sítené a mindent el- és egybemosó globalizációs kihívások közepette.
A szerz? a kötetborítón írja: ,,Ez a könyv, amelyet most vesz kezébe az Olvasó, a székelyek történetét vázolja fel a kezdetekt?l az 1918-as hatalomváltozásig. Szerz?je abból indul ki, hogy a székely történelem szerves része az általános magyar históriának Erdélybe ágyazottan. És azt a kérdést feszegeti, hogy milyen tényez?knek tulajdonítható fennmaradásunk az ?si szállásterületen, hogyan ?rizhették meg annak székelymagyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, s?t, szórványhelyzetbe jutott. Célja elérése érdekében a szerz? különös figyelmet fordított a székely történelem sajátosságaira, mert ezekben vélte megtalálni azokat a történelemalakító er?ket, amelyek végs? soron meghatározták sikeres helytállásukat, s lehet?vé tették, hogy a szállásterületet Székelyfölddé, hazává alakítsák.”
Egyed Ákos könyve olyan, általa vázlatnak nevezett székelység- és Székelyföld-történeti szintézis, amely nem hiányozhat az erdélyi magyar és a magyarság iránt érdekl?d? értelmiség könyvespolcáról sem, s ajánlatos lenne, hogy ajánlott olvasmányként belekerüljön a Kárpát-medence magyar iskolásainak repertóriumába.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.