Antikommunisták vagy hazaárulók?Történelem: A vlaszovisták bunhodése

2007. március 10., szombat, Archívum 2003–2007

Julius Evola a Jegyzetek a Harmadik Birodalomról címu esszéjében rámutat azokra a hibákra, amelyeket a náci Németország az Oroszország elleni hadjáratban és az elfoglalt szovjet területeken elkövetett, s amelyek eljelentéktelenítették Vlaszov tábornok hadseregének szerepét.
Ezek a hibák kapcsolatban voltak - állapítja meg Evola - az ,,élettér” koncepciójával, amelyet egy Európán belüli gyarmatosítás révén a német nép számára biztosítani kellett volna. A jelszó a kommunizmus elleni harc és Oroszországnak a kommunizmustól való megszabadítása volt. (Véleményünk szerint a Harmadik Birodalom perspektivikus politikájának minden lehetséges eszközzel el kellett volna érnie azt, hogy a nyugati hatalmak legalábbis semlegesek maradjanak, és így Né­metország szabad kezet kapjon egy olyan megsemmisíto támadáshoz, amely kizárólag a Szovjetunió ellen irányul. De ehhez egy Metternichéhez hasonló éleslátásra és zsenialitásra lett volna szükség.) Azonban ezzel a jelszóval szemben ott állt a terjeszkedés eszméje. Ez a megszállott területeken a lakosság leigázásának rendszerét vezette be. Ebben a vonatkozásban gyakran megjelent a felsobbrendu nép eszméjének német gogje. Így történhetett meg, hogy az orosz területeken eloször ünnepélyesen fogadták a gyoztes németeket mint felszabadítókat, de késobb a lakosság magatartása megváltozott, mivel a remélt szabadság helyett a nemzetiszocialista párt megbízottjai, a katonai parancsnokok, valamint a birodalom iparának és kereskedelmének gátlástalan képviseloi vették át a szovjet hatóságok helyét, és azt a benyomást keltették, hogy az egyik elnyomást a másik váltotta fel.
Magát Andrej Vlaszov tábornokot, a Szabad Oroszország mozgalom megteremtojét is üldözték, sot, letartóztatták, mielott megengedték volna neki, hogy szovjetellenes ukrán hadsereget szervezzen, amely a németek oldalán harcolt. Mindez nagyon káros volt, közömbösséghez és a lakosság bizalmatlanságához vezetett, végül pedig a partizánmozgalmat erosítette. Értékes bázist teremtett Sztálin politikájának, amely - háttérbe szorítva az eredeti kommunista ideológiát - meghirdette az új orosz nacionalizmust, és megalkotta a ,,szovjet hazafiság” jelszavát. Ezzel mozgósította azokat a nagyon fontos morális eroket, amelyek döntoek voltak a németek elleni harcban.
Vlaszov tehát hadifoglyokból, dezertorökbol, az antibolsevista erokbol megalakította az Orosz Felszabadító Hadsereget, orosz betunevén a ROA-t. A németek által elfoglalt területekrol sok bebörtönzött ember is csatlakozott hozzá, másokat a magántulajdon visszaállításának ígérete és a német megszállás körülményei sodortak a Vlaszov útjára. Tény azonban, hogy a ROA létszáma a ,,csúcsra járatás” idején sem haladta meg az ötvenezer fot.
Hitler abban reménykedett, hogy Vlaszov az említett elemekbol olyan hadsereget képes létrehozni, amely az elso vonalban harcolva az Ural-hegységig elfoglal minden területet, és ennek következményeként sikerül Sztálint morálisan és valóságosan is megbuktatnia, és a szovjet bolsevizmust felszámolnia.
Ez a terv nem sikerülhetett, mert - szóltam már róla - a németekkel együtt nyomult be a náci ideológia, amely a szovjet uralom és a bolsevik terror elleni fellépésre alkalmas lakossági rétegeket is elrettentette az átállástól, másrészt 1941 után a hadi események nem alakultak kedvezoen a németek számára.
A német hadvezetés nem volt egységes az orosz front megítélésében sem. Több német fotiszt - késobb a Hitler elleni merénylet szervezoi - azt vallotta, hogy az elfoglalt területek lakosságát meg kell nyerni, el kell kezdeni a kolhozföldek szétosztását, vissza kell állítani az ukrán államiságot, egy táborba kell gyujteni a szovjet uralom alól szabadulni akaró és a bolsevizmust ellenzo eroket. Hitler a nemzetiszocialista eszmék elvakult eroszakolása közben ezeket a javaslatokat elvetette, és az ellene megkísérelt merénylet után több német fotisztet, köztük Stauffenberg ezredest kivégeztette.
Julius Evola könyvében olvashatjuk: ,,Az okkupált területeket a nácik tehát egy nagy haláltáborrá változtatták. Ebbe a környezetbe illeszkedik a holokauszt, amelynek 2,8 millió zsidó nemzetiségu szovjet állampolgár esett áldozatául. Csaknem négymillió zsidó élt a háború elott azokon a szovjet területeken, amelyeket a Wermacht elfoglalt.”
A náci hadsereg és a nyomában kiépült közigazgatás - mind katonai, mind polgári területein foleg a háború elso idoszakában - magával ragadta a helyi lakosság meggyozodésesen antikommunista, nacionalista-fasiszta, a rendszerrel elégedetlen, a rendszer által korábban üldözött elemeit, s mindazokat a rétegeket, akiket különbözo módon és fokon korrumpálni tudott azzal, hogy bevonta oket a rablóháború haszonlesoi közé.
Evola írja: ,,A helyi lakosságnak viszonylag kis százaléka (Altman szerint nem több egy százalékánál) kapcsolódott be a gyilkosságokba nyakig belemerülo rendori alakulatok munkájába. Ám ennek azért volt kulcsfontosságú jelentosége, mert nélkülük a nácik nem boldogulhattak volna, vagy legalábbis a holokauszt ilyen totális méretekben nem valósulhatott volna meg. Sok kis településen, falvakban, kolhozokban a helyi rendori erok kutatták föl és ölték meg a zsidókat, nem ritkán a németek részvétele nélkül. Jichak Arad adatai szerint csak az Ostland Birodalmi Fobiztosság kötelékében 1942 októberében 4428 német és 55 562 helyi lakos szolgált. Ukraj­nában és Oroszország déli részein 1942 novemberében 10 194 német és 70 759 helyi lakos szolgált. (A helyi lakosokból a rendorségi zászlóaljakon és egységeken kívül hadosztályokat és hadtesteket alakítottak, amelyek a hadseregnek (Wermacht) voltak alárendelve, mint a Vlaszov-hadosztály, az SS »Galícia« hadosztály, a kazah, illetve az észt hadtestek és mások. De ezek a hadosztályok és hadtestek a zsidók lemészárlásában általában nem vettek részt.)”
1945 Vlaszov újabb átállását is elhozta. A német oldalon harcolva antikommunistává lett Vlaszovot több hadszíntéri harc után Prága alá rendelték. Közben 1945. május 5-én németellenes felkelés tört ki Prágában. A németek minden erot mozgósítottak a prágai felkelés leverésére, így a ROA-t is. (A prágaiak amerikai segítségért folyamodtak, amit nem kaptak meg, Berlin bevétele után Konyev marsall is elindult Prága felszabadítására, de csak nagy nehézségek árán, és lassan haladt elore.) Közben Vlaszov fegyvert fordított, s a németek ellen fordult. Nehéz harcokban legyozte a németeket, a szovjet csapatokat viszont nem várta be, hisz tudta, hogy elozo átállását nem bocsátják meg. Az amerikaiakban volt minden bizalma, és az amerikai csapatok elott tette le a fegyvert.
Tragédiája, hogy az amerikaiak a kollaboránst látták benne, Vlaszovot és embereit a szovjet elhárítás kezébe adták, annak ellenére, hogy tudták, a biztos halálba küldik oket. Ezt követoen a vlaszovistákat - foleg az ukránokat - ezrével lotték tömegsírokba, egy részük a szovjet Gulagokra került.
Vlaszov tábornokot Moszkvába szállították, és 1946. augusztus 1-jén halálra ítélték, s az ítéletet másnap, augusztus 2-án a Ljubljana börtön belso udvarán végrehajtották.
Vlaszov megítélése máig sem lezárt ügy. Az kétségtelen, hogy az orosz törvények szerint hazaárulást követett el, de az is tény, hogy hazáját szerette volna a bolsevizmus és a sztálinizmus alól felszabadítani. Német gyozelem esetén o lett volna Oroszország vezetoje. Utóélete is a csapdahelyzetek egész sorát rejtegeti: cselekedeteit és szerepét úgy is meg lehet közelíteni, hogy a legnagyobb antikommunista harcosok egyike volt, azoknak az elofutára, akik a Szovjetunió szétesését a mi évtizedeinkben elosegítették, s a térségben egy, a szovjet szocializmus felszámolásával a polgári demokráciá­hoz hasonló világot teremtettek. Egyrészt. Másrészt: hazája ellen fegyvert fogva valóban árulóvá vált, de akkor hogyan ítéljük meg a sztálini diktatúra elleni fegyveres fellépését?
Orosz hazafi volt. Utólag legalább ennyit engedjünk meg neki.
Dr. Gyepesy György ojtozi fotói bolygatták elo ezeket az eseményeket, s az ítélkezés bátortalan megkísérlését is, hiszen, amint látni fogjuk, a háború után eltelt hat évtized, a térségünkben fél évszázadig honos kommunista ideológia és ennek mai továbbélése még mindig a Sztálin és az Eisenhower tábornok szemével láttatják az akkori eseményeket.
Persze, vannak kivételek, mert ha a dr. Gyepesy György fotói a lapok és az internet révén, esetleg kiállításon a közvélemény elé kerülnek, bizonyára lesznek, akik magyar, román, orosz, ukrán, fehérorosz és kaukázusi ismerosökre találnak, s ezt az ,,ismeretséget”, az esetleges rokonságot vállalni is merik.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép