
Ha Lorinczi Etelka tanítónonek olykor-olykor reszket a keze, mert betöltötte a nyolcvanat, ha néhai Csulak Magda könyve nincs ott minden árapataki fiatalasszony könyvespolcán, megmarad-e a húsvéti tojásírás a faluban? - erre kerestük a választ húsvét nagyhetén. A tanítónonek egyébként házi múzeuma van, s a helyi mintakincset már rég könyvei is orzik. Azonban a hagyomány folytatásához az írás szenvedélye kell. De él-e még Árapatakon ez a szenvedély?
- Nem kell megijedni - bátorított vezetonk, Székely Imréné, a református megyebíró felesége. - Az öregek hagyatékát, ha nem is olyan sokan, de átvették, átveszik a fiatalok.
Bekopogtattunk Bakó Ferencék portájára. Felesége, Erzsébet minden évben megírja a tojásokat - vigasztalt a férj.
- Nekem is részem van benne - jegyezte meg tréfásan -, mert a tojásíró kondért én készítem, s a tojásokat is én szedem össze a fészkekbol! Asszonyom most nincs itthon, de három lányom közül egy, a legfiatalabb óvóno a faluban, vele beszélgessen, o is tud tojást írni, mégpedig árapatakit!
- Mi mind a hárman tudunk tojást írni - mondta örömmel a legkisebb Bakó lány, Lupu Eniko. - Nénéim, Edit Nagyváradon tartózkodik, a középso, Erzsébet Sepsiszentgyrögyön. Édesanyámtól tanultuk a tojásírást. Itt régebb sok asszony tudott írni, de ehhez is kedv kell, s egy kevés tehetség. Ünnep elott összegyul mindig a nagy család, hazatartunk. Minden húsvétkor írunk ötven-hatvan darabot. Volt a szomszédban egy ügyes asszony, lánynevén Bakó Blanka néni. Meghalt. O szépen tudott írni. Közeli szomszédunk, Lorinczi Etelka tanító néni is. Nem kell keresni, hogy honnan sugárzott mifelénk a tojásírás szenvedélye.
Az árapatakiak a 80 éves Rácz Istvánné Gászpor Ida nénihez irányítottak. Egyike a ma még élo tehetséges árapataki tojásíró asszonyoknak.
- Én már csak voltam - mondta. - Nagyanyámtól, Gászpor Máriától már leánykaként tanultam az írást. Apám örökké veszekedett, hogy ne írjak többet, ne füstöljek. A viasz, hogy melegen álljon, mert azzal írtunk, örökké a szénen volt, s ha nagyobbacska volt a tuz, füstölt. Nagyanyám erost szépen írogatott. A faluban a tanítónoknek mindig o írta a tojást. A tyúktojások közé mindig írt egy nagyot is, egy libatojást. Lehetett kapni a boltban festett forgácsot. Megfoztük, s azzal festettük a tojást. Az írást kondérral csináltuk, mint most. Nagyanyám kondért is tudott készíteni. Etelka tanító néni is szépen írt. Egyszer elhívott, hogy írjak neki olyan mintát, amit o nem ismert. Ezeket o gyujtötte.
- Tudom, hogy már kiveszett a kedve, nem ír, de soroljon fel néhány olyan mintát, amit szépen meg tudott írni, és tovább adta.
- Írtunk laptást, kisasszonycsercsést, laposvasast, csillagost vagy havadist (Háromszéken, de Székföldjén is így nevezik az egyszeru fehér nárciszt - szerk. megj.), fésust, cserelapist, szilvamagost. Egyik szebb, mint a másik.
Kíváncsian fordultunk az iskola felé, mert ha a legfiatalabb generáció, foleg a lányok, tudják, hogy miként írják itt a tojást, hogy az népi hagyomány és árapataki, akkor nincs, és nem is lesz okunk aggodalomra. Dúlú Terézia, a Romulus Cioflec nevét viselo I-VIII. osztályos iskola igazgatója megnyugtatott: nagyhéten Joó Tünde tanítóno irányításával a mi tanulóink is írják a húsvéti tojást.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.