Iochom István gyujteményeKultúra: Bukovina, édes hazám...

2007. április 7., szombat, Archívum 2003–2007

Iochom István nevét arról ismerjük, hogy a Háromszék hasábjain szinte naponta tájékoztat a Felso-Háromszéken történtekrol. Azt azonban kevesen tudják, hogy osei azokhoz a székelyekhez tartoztak, akik a határorség szervezése idején, 1762-64-ben, amikor már nem tudtak ellenállni az osztrák eroszaknak, fájdalmas búcsút véve Csíktól, Három­széktol, elindultak messzi idegenbe. Elsosorban Moldvába érkeztek, hisz jól tudták, hogy ott már jócskán laktak korábban is menekülésre kényszerült magyarok, akik támaszt jelenthetnek a bizonytalanságban. Rövid ido teltével, 1776-86 között a menekülok dönto része Bukovinában talált otthonra. Fogadijsten, Istensegíts, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva letelepedésük helyének a neve. Sorsuk azonban további vándorlássá alakult. Hívó-biztató szóra késobb újból útra indultak. 1883-ban, 1941-ben jelentos részük vonatra ült, vagy lovat fogott szekerébe, s a Délvidékre, Bácskába, majd Hunyad, Marosludas, Beszterce környékére érkezett. 1923-ban szomszédságunkba, Sepsi­szentkirályra is költözött néhány család.
Ilyenkor az is eszünkbe jut, hogy a ma divatos, nagyon hasznos testvértelepülési sikeres kapcsolatok közben vajon nem lehetne-e, hogy a székely falvak lakói valamely gyakoribb találkozást biztosító kapcsolatot kialakítsanak a szórványban élo magyarokkal, akár a moldvai csángókkal is. Bizonyára mindannyiunk hasznára nemzetünk összetartozását, erosödését jelentené.
Az unokák huségét, az emlékek nemzedékeken átnyúló orzését bizonyítja, hogy a Magyarországon élo fiatalok nemrég kerékpárral járták be azt az utat, amelyen oseik valamikor végighaladtak.
A bukovinai székelyek mindazt a költészetet, amit magukkal vittek közel 250 évvel ezelott, ott megorizték, gazdagították, visszatérve magukkal hozták, fokozatosan alakították, s az ido kegyetlen orlomalmában a feledés zsákjába is boven hullattak belole.
A bukovinai székelyek népköltészetének értékeirol a magyar népköltészeti és zenei kutatásai során Kodály Zoltán úgy vélekedett: éltetik még mindig a magyar népdal osi rétegét, Ujváry Zol­tán pedig az Al-Duna vidékére költözött bukovinai székelyekrol jelentetett meg értékes gyujteményt.
A XX. században a Déva vidékére telepedett korábbi menekültek költészetébol többen is közöltek népi alkotásokat, ez alkalommal csupán az 1995-ben megjelent, Elment a madárka címu kötetet említjük meg, amelynek gyujtoje a szintén Háromszéken, nyomdában dolgozó, ma már néhai Zsók Béla volt.
Ebben a sorban helyezkedik el Iochom István kötete. A közzétett balladák, népdalok, táncszók, szokások közül a katonajáték tovább bovíti ismereteinket errol a költészetrol.
A negyven összegyujtött ballada inkább arra utal, hogy valaha gazdag tárházát orizhették a székely, úgynevezett klasszikus balladáknak, amelyek mára már jócskán megkoptak, töredékekre zsugorodtak, de még mindig részét képezik a népi összejöveteleknek. A közzétett balladák arra is bizonyság, hogy a nép költészete az idok folyamán állandóan gazdagodik a környezetében kialakult alkotásokkal is. A XX. század elején betyárballadákat Bartók Béla és Kodály Zoltán lényegében nem talált Csíkban, de az 1950-es években a moldvai csángók között is csak elvétve lehetett lejegyezni egyet-kettot. A Déva környékén élo bukovinai székelyektol mind Zsók Béla, mind Iochom István már a gyakran énekelt balladák közt jegyzett le jó néhányat, melyeket kétségtelenül az utóbbi idoben itt tanulhattak. Hasonló elterjedtség bizonyítékai az újabb keletu helyi balladák is.
Iochom István gyujteményében néhány szép példája található a bujdosóénekeknek, keserveseknek, búcsúdaloknak, szerelmi énekeknek, jó lenne, ha alkalmat találna arra, hogy a dallamok is megmaradjanak az utókornak.
Minden ilyen vagy hasonló gyujtemény arra ösztönöz, hogy további gyujtésekkel és kiadványokkal gazdagodjék lassan sorvadni kezdo, egykor igen gazdag népköltészeti tárházunk.
Albert Erno
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép