Irodalom: A vers az, amit mondani kell

2007. április 7., szombat, Archívum 2003–2007

Ez a velos meghatározás a versrol Kányádi Sándor kedvenc szólása, többször idézi, és mindig megjegyzi, hogy iskolás gyermekektol hallotta, amikor a vers mibenlétérol beszélgetett velük. Ha nem is igaz a történet, amit Kányádi elmond, körít e nagyon találó szólás mellé, jól van kitalálva - gondolhatják mindazok, akik olvassák a költo által többször is megidézett történetet. Ámbár én ott voltam a hetvenes évek elején Régenben azon az irodalmi esten, ahol Kányádi Sándor, Farkas Árpád, az Igaz Szó némely szerkesztoje és írója lépett föl, és ez a mondat elhangzott. Az irodalmi találkozó szervezoje az a Haltrichné dr. Osváth Sára tanárno volt, akinek az erdélyi magyar költészet Áprilytól Kányádiig nagyon sok olvasóját köszönheti. Egyszer talán a tanítványai megírják emlékeiket errol a sugárzó intellektusú, nagy inspiráló tanárnorol, aki az irodalmat, képzomuvészetet a napi kenyérrel egyenlo szükségletévé tudta tenni a tanítványai számára. Az iskolája udvarán a fák tövében és a virágok bokrai alatt kis táblács­kákon ott voltak a magyar költok versidézetei fákról, virágokról, és a tanítványai ezek közt sétáltak, egyetlen tábla nem volt összefirkálva, megcsonkítva. Áprily, Jékely Zoltán, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor levelei jelentettek támogatást Osváth Sárának szép és nemes munkájához.
,,A vers az, amit mondani kell” - de néha nem lehet mondani. Így, március táján eszünkbe jut, hogy a Nemzeti dal mondásának milyen történeti akadályai voltak, hatalom, cenzúra, irodalompolitika borzongott e vers hallatán. Petofi versének eloadás-története egyben eloadó-történeti dokumentum is, gondoljunk csak Sinkovits Imre és Nagy Attila ’56-os versmondásaira.
Más versek idézése, elmondásuk története is hasonlít a Petofi-verséhez. A szegedi Nemzeti Emlék­csarnokban, Arany és Madách szobrának szomszédságában ott van Petofi Sándor egész alakos szobra is, Horvay János gyönge munkája, amelynek tartóköve jócskán le van kopva, koptatva, mintha gyakorta tisztították volna súrolókefével. Én tudom, hogy miért kopott e talpko. 1989 elott minden március 15. tájékán ezen a kövön mikor ceruzával, mikor meg tintával ez volt olvasható: ,,lopnak a boség kosarából… Talpra, Petofi, sírodat rázom.” Utassy József Zúg Március címu versének sorait szorgos kezek (a környezo egyetemi kollégiumok diákjainak munkája volt ez) rendre fölírták Petofi szobrának talapzatára, más kezek viszont rendre lesikálták a föliratot, ezért olyan hiányos a muko még most is. Ismertem diákjaimat, akik ezt a verset és mondandóját így terjesztették, de nem ismertem azokat a szürke ruhás, bosszús embereket, akik buzgón sikálták a Petofi-szobor talpazatát. Ha idonként el is tunt a verssor onnét, a lelkekbol talán nem tunt el.
A hetvenes évek elején március 15-én a szegedi Kossuth-szobor környékén a buzgó megfigyelok elvettek egy verset egy egyetemistától, aki el akarta ott mondani. A vers címe ez volt: Fehéregyháza, 1849. Csak most, utóbb látom a rólam szóló jelentésekben, hogy keresni kezdték a szerzot, illetve a megjelenés helyét, még az egyetemen is kérdezosködtek a szerv emberei. Pedig közel volt hozzájuk a lelohely, amit soha nem hagytak figyelmen kívül, hiszen számos darabjáról szakszeru politikai följegyzéseket készítettek. A Tiszatáj címu folyóirat közölte, a szerzo pedig Farkas Árpád, verse meg Petofit idézte. A vers megjelent Farkas Árpád erdélyi kötetében is. Úgy látszik, a magyar belügyesek buzgóbbak akartak lenni a román szaktársaiknál.
ILIA MIHÁLY
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2007-04-07: Archívum 2003–2007 - :

Kiscimbora: A kisnyúl

2007-04-07: Archívum 2003–2007 - :

Irodalom: A költészet (N)apja