
Végigutazni Dánián nem kis élmény annak, aki nálunk nott fel. Nem csupán a pompás úthálózat, a kifogástalan, pontosan érkezo és induló, tiszta és korszeru vasúti kocsik vagy távolsági buszok jóvoltából, hanem a táj a mienkétol elüto jellege miatt is.
Amit az utas lát
Dániában hegy úgyszólván nincs, az ország legmagasabb pontja 170 méter körüli, a tengerbol kiemelkedo félszigetet és a négyszáz szigetet lankás-dombos felszín jellemzi, itt-ott erdocskék, ciheresek láthatók, ültetett fasorok, bokrok sora határolja a lejtokön hullámzó szántókat, legeloket. Kiterjedt síkságot nem láttunk, annál több dombhátat, a mélyedésekben meghúzódó nagyszámú tavat, bennük úszkáló vadkacsákat, a tengerbe nyúló félszigetecskét és a sok-sok kerek vagy mélyebben beékelodött tengeröblöt. A mezogazdaság szemmel láthatóan nem falu- hanem tanyarendszeru, egymástól pár száz méterre családi házból és istállókból, gépszínekbol álló épületcsoportok láthatók mindenfelé, a falvak a mieinknél jóval kisebbek, de a földmuvesek nagyobb része alighanem tanyán él. A lakóházak csöppet sem hivalkodóak, fényes villákat itt mezogazdász nem épít, annál jobban berendezettnek és felszereltnek tunik viszont a sok, inkább régibol felújított, mint újonnan épült farmerlak. A településeken jellegzetes épületek még a vörösben álló, dísztégla borítású evangélikus templomok és dómok. Nyilván, az évszak miatt is szarvasmarha kevés tartózkodott a szabad ég alatt, néhol apró termetu, zömök és nagy sörényu lovak járták a fakerítések közét, egy helyen pedig szintén bekerítve és a tanyától kissé távolabb tucatnyi disznóól állt egymástól 10-20 méterre, nagy kocák túrták unalmukban a földet. Ami a hazai utazónak leginkább szembetunik e hótlan télben, hogy a földek milyen gondosan muveltek, s hogy szántó, legelo és útszél közt nem marad a gyomok számára amolyan gazdátlan terület, mely elcsúfítsa és átokföldjévé tegye az árokpartokat. Az országban különben az útügyi hatóság kaszálja, nyírja az út menti sávokat, a gazdák pedig külön gondot fordítanak arra, hogy a muvelt terület pontosan a sáv széléig érjen. Külön említést érdemelnek a hibátlan, gödörmentes országutakról leágazó, szintén aszfaltozott, keskenyebb utak, melyek a farmokra, tanyákra, házcsoportokhoz vezetnek, sot, nagyobb birtoktesteket kötnek össze. Itt a nagy teljesítményu, nehezebb gépek mozgását sem gátolja a sár, miként a megbecsülés is meglátszik azon, hogy az aszfaltcsíkokat sehol nem szennyezi felhordott föld. A kerekeket ugyanis lepucolják, mielott felhajtanának rájuk.
Hozzátartozik még a tájélményhez a sokfelé feltuno széleromu, egy-egy, a hollandokéhoz hasonló szélmalom. A tengeri szél örökké kéznél levo, csábító ero. ,,Ásványokban, energiaforrásokban szegény az ország, így a megújuló, a kimeríthetetlen energiaforrásokat hasznosítják, mint amilyen a szél ereje, de számos farmon található biogáztermelo berendezés is: a trágyából nyerik az értékes gázt. (Hm... valami buzlik Dániában…) Ami pedig a szélturbinákat illeti, azok nem egyebek, mint 20-40 m magas építményre szerelt, háromszárnyas légcsavarok. Teljesítoképességük 1,2-2,4 millió kW áram évente. Hogy mennyi energiát, illetve nyereséget termelnek ezek a szélturbinák, bizonyítja egy ismertetoben álló adat, amely szerint az ötmillió koronás beruházás tíz év alatt megtérül, közben a turbina élettartama legalább 30 év!”
Mezogazdaság
Az Európai Uniónak mintaállama az ötmilliós lakosságú, alig 41 000 négyzetkilométerre kiterjedo ország, és turistaparadicsom mind jóléti rendszere, mind gazdasága okán.
Rátérve mezogazdasága bemutatására, bocsássuk elore: tizenötmillió ember táplálékát termeli meg, innen hatalmas élelmiszerexportja, melyrol a mi üzleteinket látogatók is bármikor fogalmat alkothatnak. Az alábbiakban a rendelkezésünkre álló adatokból és irodalomból válogattunk pár idevágó részletet:
,,A mezogazdaság területén mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés kitunik nagyfokú gépesítettségével és termelékenységével. A kiterjedt szántóföldek több mint felén gabonaféléket, elsosorban árpát, valamint kisebb mennyiségben zabot és búzát termesztenek. Emellett még jelentos tényezo a szarvasmarha-tenyésztés és az ehhez kapcsolódó tejfeldolgozás.”
,,Dánia lakói a hosszú évszázadokon át tartó fakitermeléssel és legeltetéssel meglehetosen kizsákmányolták területeiket. A termoföldek húsz százaléka a tengerszint környékén vagy alatta helyezkedik el, legtöbbjüket a környezet változására érzékeny mocsarak lecsapolásával alakították ki. A tájat annyira megváltoztatták, hogy Dánia természetesen kanyargó folyóiból alig maradt mutatóban, többségüket kiegyenesítették. Az ország tizenkét százalékát erdo fedi, de ritkák a nagy kiterjedésu, összefüggo erdoségek.”
Bár a mezogazdaság dán iparban betöltött szerepe - az iparosodással és a gazdasági fejlesztésekkel szinkronban - eroteljesen csökken, a devizatermelo képessége, a foglalkoztatottak száma, valamint a mindennapi élelmiszer eloállításában játszott szerepe révén még mindig a meghatározó tevékenységek egyike.
Tekintve, hogy a gazdaságok az ország területének mintegy kétharmadát teszik ki, az iparág a kulturális, valamint a földrajzi látképre gyakorolt hatása révén is jelentos szerepet tölt be az ország életében.
Termelésbe bevont területek
2003-ban a mezogazdaságba bevont földterület körülbelül 2,658 millió hektárt tett ki, beleértve azt a 0,2 millió hektárt is, melyet az EU szabályai szerint pihentetésben részt vevo vagy nem étkezési célú gabona termesztésére használt.
Topográfiai szempontból ezek a területek kitunoek mezogazdasági megmuvelésre. A növénytermesztésnek nagyon kedvez a megfelelo klíma és az éves szinten egyenletesen eloszló csapadék mennyisége. A mezogazdasági termelésbe bevont területek nagysága az 1930-as években érte el a csúcspontját, akkor 3,270 millió hektár állt muvelés alatt.
A mezogazdasági területek csökkenése arra a tényre vezetheto vissza, hogy városfejlesztési és szabadidos célokra igénybe vett földterületeket - különösen 1960 óta - a mezogazdaságtól hódították el. Ezzel egyidejuleg a mezogazdasági üzemszerkezet is mélyreható változáson ment keresztül.
Üzemszerkezet
A XX. század elso felében körülbelül 200 000 gazdaság volt az országban, az ezekhez tartozó átlagos földterület nagyjából 16 hektár volt, ám 1950 után a gazdaságok mérete lassan csökkenni kezdett.
Ez a folyamat 1960-tól felgyorsult, majd a 60-as években évi mintegy 5000-rel csökkent a gazdaságok száma. Az 1970-es és 1980-as években a csökkenés üteme évi 2600 gazdaság megszunésére mérséklodött, majd a 90-es évekre a visszaesés üteme újabb redukció után évi 2300-ra csökkent. Ennek eredményeképpen 2003-ban a gazdaságok száma 48 600, míg a hozzájuk tartozó terület átlagos mérete 53 hektár volt.
A csökkenés leginkább azokat a családi gazdaságokat érintette, ahol a gazdálkodás a teljes munkaidoben ott dolgozók számára a kizárólagos kereseti forrást jelentette. 2002-ben már csak 20 000 olyan gazdaság volt, ahol az ott dolgozókat teljes munkaidoben foglalkoztatták, ezeknek az átlagos mérete 55 hektár. Ezzel párhuzamosan az alkalmazott munkamódszerek is átalakultak. A gazdálkodók egyre inkább egyféle tevékenység felé orientálódtak, az állattenyésztés területén megjeleno specializáció a fajták számának csökkenésével járt, ám egyúttal az állatállomány számának növekedését is magával hozta.
Biogazdaságok
1995 óta a biogazdaságok száma folyamatosan no. 2003-ban mintegy 3500 volt Dániában, ami az összes gazdaság közel a 7,2 százalékát tette ki. 2002-ben a biogazdaságok 147 000 hektáron gazdálkodtak, ez az összes mezogazdasági földterület 5,54 százaléka.
A biogazdaságokat típusuk szerint megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók 25 százaléka marhatartó, 14 százaléka sertéstenyészto, míg a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák aránya hozzávetolegesen húsz százalék körül alakul.
A foglalkoztatottak száma
2002-ben az elsodleges mezogazdaságban a munkaero három százaléka, azaz 96 000 fo dolgozott, ideértve a prémesállat-tenyésztoket, a kertészeket és erdészeket is. Az ország nyugati felében a mezogazdaságban foglalkoztatottak száma elérte a munkaero öt-hét százalékát is.
A kertészetekben foglalkoztatott 12 200 fo fele fizetett munkavállaló, míg ez a mezogazdaságban csak 1/3. Ennek fo oka, hogy ezek jellemzoen családi gazdaságok, minden harmadik gazdaság közül egy foglalkoztat egy vagy több állandó segítot.
A mezogazdasághoz kapcsolódó feldolgozó konszernekben - mint például a tejfeldolgozók és vágóhidak - a 2001-ben foglalkoztatottak száma 52 000 fo volt. Ehhez jön még a beszállítók, szállítók és más szolgáltatók által foglalkoztatott további 64 000 fo.
Ebbol következoen a mezogazdasági termelés közvetlenül vagy közvetett módon 200 000 embernek biztosít munkát. Ez a teljes munkaidoben foglalkoztatott munkavállalói létszám hozzávetolegesen nyolc százaléka.
A legtöbb dán gazdaság magántulajdonban van, 91 százalékuk családok saját tulajdonát képezi, nyolc százalékukat különbözo cégek muvelik, míg a földterület fennmaradó hányada állami, helyi önkormányzati, alapítványi és egyéb tulajdonban van.
2003-ban a mezogazdasági földterület 28,3 százalékát haszonbérletbe adták, elsosorban olyan bérloknek, akik ezáltal saját tulajdonú földjeiket egészítették ki a bérbe vett területekkel.
Termelés
A növénytermesztés évi betakarított mennyisége 160-170 millió terményegységet tesz ki, melynek körülbelül hatvan százaléka különbözo gabonaféle. A megtermelt növények több mint 75 százaléka állattakarmányozási célokat szolgál, elsosorban a sertések és a szarvasmarhák táplálékigényét elégíti ki.
Az 1980-as évek elejétol kezdve a sertéstenyésztés által eloállított hús mennyisége 50 százalékkal növekedett, 2003-ban elérte az 1,9 milliárd tonnát. Ugyanebben az idoszakban a megtermelt tej mennyisége 15 százalékkal 4,6 millió tonnára csökkent. Ez utóbbi részben az Európai Unió által bevezetett tejkvótáknak tudható be. A szarvasmarhák száma 33 százalékkal csökkent, ám ezt az egy szarvasmarhára jutó eloállított tej mennyiségének növelésével (állatonként majdnem évi 7800 kg tej) sikerült ellentételezni.
2000-ben a dán mezogazdaság által megtermelt, a hazai és az exportpiacokon realizálódott nettó érték 71,6 milliárd korona volt, ideértve az EU agrártámogatási rendszere révén az országnak juttatott forrásokat is. 2000-ben az EU-s agrártámogatások értéke 6,1 milliárd korona volt. A megtermelt érték mintegy húsz százaléka származott az elsodleges feldolgozáson átesett termék-eloállításból, míg a feldolgozott agrártermékek révén a termelok 45 milliárd korona bevételt állítottak elo. A mezogazdasági termékek 64 százaléka kerül exportálásra, aminek az értéke 2000-ben 42,1 milliárd korona volt.
Agrárpolitika
A dán mezogazdasági ágazat muködését nagymértékben meghatározza az EU által megállapított agrárpolitika, mely a tagállamok agrártermékeiért a világpiaci árat meghaladó felvásárlási árat garantálja, függetlenül attól, hogy azok termékeiket a hazai, az uniós vagy az EU-n kívüli piacokon értékesítik.
Az 1992-es EU-reform a korábbi támogatási rendszer fokozatos átalakítását jelentette, melyet mind a mezogazdasági termelés, mind a támogatások csökkentése érdekében vezettek be, részben a területpihentetés és a területalapú támogatás elotérbe helyezésével, a termékalapú támogatás kiváltása érdekében.
*
Ehhez a látogató mit fuzhetne hozzá? Lehet-e élmény egy istálló- vagy fejoház-látogatás? Tessék elhinni, a disznótenyészdének sincs orrfacsaró buze, a tisztaság pedig hazai mércével mérve hihetetlen. Igaz, aki gazdának készül, öt évig kell tanulnia, és gyakorlaton részt vennie, míg farmját kézhez veheti. A dán tej- és húsfeldolgozás jó része különben szövetkezeti tulajdonban van, az egyik világszerte ismert óriáscéget pl. 13 000 társtulajdonos, farmer birtokolja.
B. Kovács András