- mondta s mondja ma is az elkeseredett állampolgár, kinek a román igazságszolgáltatás nem ismeri el igazát, annak érvényesülését. Mondta s mondja napjainkban is sok erdélyi magyar állampolgár, egyházi és civil szervezet, mert úgy tudja, úgy tapasztalta, hogy Strasbourgban nem lehet senkit sem lekenyerezni, megvesztegetni. Ahol korrupt ügyészrol, bíróról, aki pénzért eladná az egyetlen igazságot, nem lehet hallani. És ahol - horribile dictu! - megdolni látszik a kommunista diktatúra politikájának hangzatos, álszent jelszava: ,,a belügyekbe való be nem avatkozás” elméletének gonosz paravánja! Hát igen, megadatott nekünk, erdélyi magyaroknak a lehetoség, hogy igazunkat kiharcolandó, átléphetjük az ország határait. Mehetünk Franciaországba, Elzász-Lotaringia fovárosába, a Rajna- és a Rhone-csatorna találkozásánál trónoló városba, a középkor Strataburgumába, ahol Iustitia, a törvényhozás, az igazság istennojének serpenyos mérlege hajszálnyit sem csal. Ahol az állam, mint alperes, nem játszhatja az atyaisten szerepét...
Csak feltételezem, hogy a kontinens alkotmánybíróságaként is emlegetett emberi jogok európai bírósága székhelyének kijelölésekor a választás miért esett erre a poroszok által 1870-ben megszállt, Franciaországhoz csak 1918-ban visszakerült városra. De tény, hogy a rómaiak által Argentoratum néven ismert katonai táborig, a mai félmilliós, gépgyártó és más ipart uzo, németek és franciák lakta patinás városig utazik cigány és magyar, román felváltva, ha úgy érzi, hogy jogát széles e hazában nem, de ott megadják! S volt erre már példa, precedens az utóbbi tizenhét esztendoben. Annyi biztos, hogy az Európa Tanács minden tagja egy nemzeti bírót küld képviseloként kerek hat esztendore Strasbourgba, akik a több mint százkötetes joganyag elsajátítására csak évek múltán képesek. Nem is csoda, ha felgyultek ,,Isten malmának orölnivalói” az emberi jogok európai bíróságán?! A folyamatban levo ügyek legnagyobb szeletét (22 százalékát) Oroszország sajátította ki. De utána mindjárt mi, Románia következünk a tízezerkilencszáznyi (11,8 százalék) peres dossziéval, míg a bronzérmet a törökök akasztották nyakukba a megoldásra váró döntések 9,8 százalékával. De vannak gondok az emberi jogok tiszteletben tartása körül Ukrajnában, Lengyelországban és Franciahonban is, többek közt...
Az 1959 óta muködo Nemzetközi Törvényszéken az újabb tisztújítás ez év júniusában esedékes. Magyarországot 1991 óta az MDF-es Baka András képviseli a zsabóban és sötétkék szegéllyel díszített, fekete talárban ítélkezo testületben. Romániát vajon melyik párt jelöltje fogja képviselni pártatlanul, a korrupció gyanúja, az elfogult nacionalizmus kételye nélkül e tisztes, eleddig jó hírnévnek örvendo, ítélkezo fórumon?
Bárcsak ne érne csalódás, mint annyiszor az utóbbi években...
Ferenczy L. Tibor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.