VitaKözélet: Az önigazgató falunak van jövoje

2007. április 26., csütörtök, Archívum 2003–2007

A falvak közigazgatási különválása mellett érvelt e hasábokon a minap az illyefalvi polgármester. Igaza van, sajnálatos, hogy e folyamat Háromszéken mintha elakadt volna. Pár hete érdekes hír érkezett az ország északkeleti sarkából, ott új magyar többségu község alakulására van remény egy eredményes népszavazás nyomán: Avasújváros és Ráksa szétválhat, ha a parlament jóváhagyja. Az eset érdekessége, hogy az elso, elbukott tavalyi kísérletet most a román Ráksa szorgalmazására ismételték meg és vitték sikerre, mert az épp­oly érdekelt abban, hogy a hivatalokat helyben állítsa fel, mint az Avasújvárosban élo magyarok.
Érdemes az eset kapcsán elgondolkodni azon, amit Erdély-szerte tapasztalunk, és Háromszékre is érvényes: a falvak kényszerházasságát annak idején egyes települések elsorvasztásának szándékával rendelte el a kommunista hatalom. A nemegyszer három-négy-öt-hat falu összevonásából keletkezett mesterséges községek létrehozása történelmi távlatban tulajdonképpen a falurombolási terv elokészülete volt, önállóságából kiforgatva sok település önvédelmi képességét a minimumra csökkentette a hatalom, s így vált kiszolgáltatottjává az embermilliók sorsa felett kénye-kedve szerint regnáló ,,központnak” és a mindenkori kondukátornak. Hogy ez jól megfigyelhetoen magyarellenes éllel is rendelkezett, azt nem kell külön bizonyítani, az avasi példa éppúgy illusztrálja, mint számos történelmi magyar település sorsa: szinte általános jelenség volt, hogy a kényszeregyesítés nyomán az új községek élére román vezetés került - azokat ugyanis úgy alakították ki, hogy román többséguek legyenek. Nem egy helyt a községközpontot is áthelyezték a román településre, másutt az átszervezés vált az elrománosítás eszközévé.
Ezért is furcsa, hogy amikor a rendszerváltás után végre megnyílt a lehetoség az elnyomott, eljelentéktelenített falvak újbóli adminisztratív önállósítására, ezzel olyan kevesen éltek, és e folyamat máig oly döcögve halad, ha nem látszik végleg elakadtnak. Háromszéken jellemzo módon Nagypatak volt az elso jóváhagyott eset, de azóta is alig tudunk felmutatni pár sikeres szétválási kísérletet. Pedig menyire igaza van az illyefalvi polgármesternek: magát az életet hozhatja vissza a faluba az önállósodás. A kísérleteiben lépten-nyomon elbotló RMDSZ-nek legalább e téren kellene jeleskednie, ha kell, akár úgy, hogy törvényt módosíttat: élhessenek minél többen e lehetoséggel. Erdélyi népünk önmaga feletti hatalmának egy fontos szeletét hódítanánk vissza általa. A székelység közel ötszáz települést alkotott a maga földjén - távolról sem mindegy, hogy ezek száz vagy pedig, mondjuk, kétszer annyi közigazgatási egységben szervezik mindennapjaikat, és tervezik meg jövojüket. Nyugaton, de még Magyarországon is két-háromszáz fos településeket is saját választott szerveik igazgatnak, mi, ha például hat-nyolc-kilencszázban szabjuk meg a felso határt, akkor is nagyot léphetünk elore.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép